FANDOM


MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE
(2011. április 25.)
(tervezet)
ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART
Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felel􀄘sséggel minden magyarért,
kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezel􀄘tt szilárd alapokra
helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzd􀄘
􀄘seinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszer􀄦 szellemi teljesítményeire.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s
tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböz􀄘 vallási
hagyományait.
Ígérjük, hogy meg􀄘rizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi
és lelki egységét.
Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence
ember alkotta és természet adta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felel􀄘sséget viselünk
utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti er􀄘forrásaink gondos felhasználásával
védelmezzük az utánunk jöv􀄘k életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszín􀄦ségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttm􀄦ködésre törekszünk a világ minden
nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttm􀄦ködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk
alapvet􀄘 értékei a h􀄦ség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi
szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek, és a szegények megsegítésének parancsát.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a békesség, a biztonság, a rend, az
igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket
méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait, és a Szent Koronát, amely
megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát.
Nem ismerjük el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett
felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzeti szocialista és
kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen b􀄦nök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki
uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.
Egyetértünk az els􀄘 szabad Országgy􀄦lés képvisel􀄘ivel, akik els􀄘 határozatukban kimondták,
hogy mai szabadságunk a világkommunizmust halálra sebz􀄘 1956-os forradalmunkból és
szabadságharcunkból sarjadt ki.
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát
1990. május másodikától, az els􀄘 szabadon választott népképviselet megalakulásától
számítjuk.
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezet􀄘 évtizedei után múlhatatlanul
szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jöv􀄘ben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy
gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik
Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja; szerz􀄘dés a múlt, a jelen és a jöv􀄘 magyarjai között; él􀄘
keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet
együttm􀄦ködésére alapítsuk.
(INNEN AZ ALPTÖRVÉNY TÖRZSSZÖVEGE)
(AZ ALAPTÖRVÉNY VÉGÉRE:)
Mi,. A 2010.április 25-én megválasztott Országgy􀄦lés képvisel􀄘i, Isten és ember el􀄘tti
felel􀄘sségünk tudatában, Magyarország els􀄘, egységes Alaptörvényét a fentiek szerint
állapítjuk meg.
LEGYEN BÉKE, SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS
(A záró, átmeneti és hatályba léptet􀄘 rendelkezések ez után.)
ALAPVETÉS
HAZÁNK neve Magyarország.
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország köztársaság.
(3) A hatalom forrása a nép.
(4) A nép hatalmát választott képvisel􀄘i útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
(5) A magyar állam m􀄦ködése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(6) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom er􀄘szakos megszerzésére vagy
gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton
mindenki jogosult és köteles fellépni.
(7) Az Alkotmány és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására
kizárólag az állami szervek jogosultak.
Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjét􀄘l vezérelve felel􀄘sséget visel a határain
kívül él􀄘 magyarok sorsáért, el􀄘segíti közösségeik fennmaradását és fejl􀄘dését, támogatja
magyarságuk meg􀄘rzésére irányuló törekvéseiket, el􀄘mozdítja egymással és Magyarországgal
való együttm􀄦ködésüket.
(8) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése
érdekében közrem􀄦ködik az európai egység megteremtésében.
(9) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi
szerz􀄘dés alapján – az alapító szerz􀄘désekb􀄘l fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek
teljesítéséhez szükséges mértékig – egyes, Alkotmányból ered􀄘 hatásköreit a többi
tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(10) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerz􀄘dés kötelez􀄘 hatályának elismerésére adott
felhatalmazáshoz az országgy􀄦lési képvisel􀄘k kétharmadának szavazata szükséges.
(11) Magyarország f􀄘városa Budapest.
(12) Magyarország területe vármegyékre, városokra, községekre tagozódik. A városokban
kerületek alakíthatók.
(13) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a
magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
(14) Magyarországvédelmezi állampolgárait.
(15) Senkit nem lehet születésével keletkezett vagy jogszer􀄦en szerzett magyar
állampolgárságától megfosztani.
(16) Az állampolgárság részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
(17) A hivatalos nyelv a magyar.
(18) Magyarország védi a magyar nyelvet, tiszteletben tartja a hazai nemzetiségek és
népcsoportok, valamint más nemzetek nyelvét.
(19) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Els􀄘 mezeje vörössel és ezüsttel
hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelked􀄘
középs􀄘 részén ezüst kett􀄘s kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
[kép a címerr􀄘l]
(20) Magyarország zászlaja három, egyenl􀄘 szélesség􀄦 piros, fehér és zöld szín􀄦 vízszintes
sávból áll.
[kép a zászlóról]
(21) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz cím􀄦 költeménye Erkel Ferenc
zenéjével.
[kotta szöveggel]
(22) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer
és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos
törvény határozza meg.
(23) Magyarország nemzeti ünnepe
a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére,
b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére és
c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.
(24) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.
(25) Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és n􀄘 között, önkéntes
elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet
fennmaradásának alapját.
(26) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(27) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
(28) Magyarország gazdasága az értékteremt􀄘 munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(29) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az
er􀄘fölénnyel való visszaéléssel szemben és védi a fogyasztók jogait.
(30) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás
elve szerint m􀄦ködik.
(31) Ennek az elvnek a megvalósulásáért az Országgy􀄦lés és a Kormány viseli az els􀄘dleges
felel􀄘sséget.
(32) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek
feladatuk ellátása során e célokat kötelesek tiszteletben tartani.
Képességeinek megfelel􀄘en mindenki felel􀄘s önmagáért, és lehet􀄘ségei szerint köteles az
állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.
(33) Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet.
(34) A természeti er􀄘források, különösen a term􀄘föld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai
sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jöv􀄘
nemzedékek számára való meg􀄘rzése az állam és mindenki kötelessége.
(35) Magyarország védi a siketek és a némák jelnyelvét, mint a magyar kultúra részét.
(36) Magyarország a béke és biztonság megteremtése és fenntartása, valamint az emberiség
fenntartható fejl􀄘dése érdekében együttm􀄦ködésre törekszik a világ valamennyi népével és
országával.
(37) Magyarország a nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a
nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(38) Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A
nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történ􀄘 kihirdetésükkel válnak a magyar
jogrendszer részévé.
(39) Az Alkotmány Magyarország jogrendszerének alapja.
(40) Az Alkotmány és a jogszabályok mindenkire kötelez􀄘ek.
(41) Az Alkotmány rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti Hitvallással és
történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
Az Alkotmány elfogadására vagy az Alkotmány módosítására irányuló javaslat elfogadásához
az szükséges, hogy azt az országgy􀄦lési képvisel􀄘k legalább kétharmada támogassa.
(42) Általánosan kötelez􀄘 magatartási szabályt az Alkotmányban megjelölt, jogalkotó
hatáskörrel rendelkez􀄘 szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály
állapíthat meg. Sarkalatos törvény az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben
megalkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait eltér􀄘en is megállapíthatja.
(43) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, a
miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, az önálló szabályozó szerv vezet􀄘jének
rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli
állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
(44) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához, módosításához a jelen lév􀄘
országgy􀄦lési képvisel􀄘k kétharmadának szavazata szükséges.
SZABADSÁG ÉS FELEL􀄗SSÉG
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvet􀄘 jogait tiszteletben kell tartani.
Védelmük az állam els􀄘rend􀄦 kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember egyéni és a közösségek együttesen gyakorolható alapvet􀄘
jogait.
(3) Az alapvet􀄘 jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
Alapvet􀄘 jog más alapvet􀄘 jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme
érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvet􀄘
jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvet􀄘 jogok,
valamint 􀄘ket isterhelikazok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csupán a
természetes személyekre vonatkoznak.
(5) Törvény alapvet􀄘 állampolgári jog gyakorlását magyar állampolgársággal nem rendelkez􀄘
személynek is biztosíthatja.
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi
méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
(6) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek
alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.
(7) Tilos emberen szabad és tájékoztatáson alapuló hozzájárulása nélkül orvosi vagy
tudományos kísérletet végezni.
(8) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési
célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.
(9) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, senkit sem lehet
szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben
meghatározott eljárás alapján megfosztani. Személyes szabadságtól való végleges
megfosztásra csak b􀄦ncselekmény elkövetése miatt, joger􀄘s bírói ítélet alapján kerülhet sor.
(10) A b􀄦ncselekmény elkövetésével gyanúsított és 􀄘rizetbe vett személyt a lehet􀄘
legrövidebb id􀄘n belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság
köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban
szabadlábra helyezésér􀄘l vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
(11) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását
és jóhírnevét tiszteletben tartsák.
(12) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdek􀄦 adatok
megismeréséhez és terjesztéséhez.
(13) A személyes adatok védelméért és a közérdek􀄦 adatok nyilvánosságáért független
hatóság felel.
(14) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog
magában foglalja a vallás vagy más meggy􀄘􀁝􀄘dés szabad megválasztását vagy
megváltoztatását, és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggy􀄘􀁝􀄘dését mindenki
vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár
másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa, vagy kinyilvánítását
mell􀄘zze, gyakorolja vagy tanítsa.
(15) Magyarországon az állam és az egyházak különváltan m􀄦ködnek. Az egyházak önállóak.
Az állam a közösségi célok érdekében az egyházakkal együttm􀄦ködik.
(16) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
(17) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(18) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, illetve azokhoz csatlakozni.
(19) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok
közrem􀄦ködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat
közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(20) A pártok m􀄦ködésének és gazdálkodásának részletes szabályait – különös tekintettel a
tiszta közélet biztosítására –sarkalatos törvény határozza meg.
(21) Szakszervezetek, kamarák és más érdekképviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján
szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
(22) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
(23) Magyarország elismeri és védi a sajtószabadságot.
(24) A sajtószabadságra, valamint az elektronikus tömegtájékoztatási és hírközlési piac
felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
(25) Magyarország védi a tudományos és m􀄦vészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás
szabadságát.
(26) Tudományos kutatások értékét megállapítani kizárólag a tudomány m􀄦vel􀄘i jogosultak.
(27) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar M􀄦vészeti Akadémia és
a fels􀄘oktatási intézmények tudományos és m􀄦vészeti szabadságát, az állami intézmények
bevételeivel és vagyonával, valamint a közpénzb􀄘l nyújtott támogatásokkal való, felel􀄘s
gazdálkodás érdekében – törvényben meghatározott keretek között – biztosítja szervezeti
önállóságukat.
(28) Minden magyar állampolgárnak joga van a m􀄦vel􀄘déshez.
(29) Magyarország ezt a jogot a közm􀄦vel􀄘dés kiterjesztésével és általánossá tételével, az
ingyenes és kötelez􀄘 alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhet􀄘 középfokú,
valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhet􀄘 fels􀄘fokú oktatással, továbbá
az oktatásban részesül􀄘k törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
(30) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a
vállalkozáshoz. Képességeinek és lehet􀄘ségeinek megfelel􀄘 munkavégzésével mindenki
köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.
(31) Magyarország törekszik arra, hogy megteremtse annak feltételeit, hogy minden
munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.
(32) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi
felel􀄘sséggel jár.
(33) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekb􀄘l, törvényben meghatározott esetben
és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
(34) Magyar állampolgárt Magyarország területér􀄘l nem lehet kiutasítani és külföldr􀄘l
bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat
alapján lehet kiutasítani.
(35) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy adható ki olyan államnak, ahol az a veszély
fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák, illetve más embertelen bánásmódnak, büntetésnek
vetik alá.
(36) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet–
kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket
hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti
hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai
meggy􀄘􀁝􀄘désük miatt üldöznek vagy üldöztetést􀄘l való félelmük megalapozott.
(37) A törvény el􀄘tt mindenki egyenl􀄘. Minden ember jogképes.
(38) Magyarország az alapvet􀄘 jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen
faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy
társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül
biztosítja.
(39) A n􀄘k és a férfiak egyenjogúak.
(40) Magyarország a jogegyenl􀄘ség megvalósulását az esélyegyenl􀄘tlenségek kiküszöbölését
célzó intézkedésekkel is segíti.
(41) Minden gyermeknek joga van a megfelel􀄘 testi, szellemi és erkölcsi fejl􀄘déséhez
szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
(42) A szül􀄘knek joguk van ahhoz, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
(43) A szül􀄘k kötelesek kiskorú gyermekükr􀄘l gondoskodni. E kötelezettség magában
foglalja gyermekük taníttatását.
(44) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikr􀄘l gondoskodni.
(45) Magyarország külön intézkedésekkel védi a n􀄘ket, az id􀄘seket és a fogyatékossággal
él􀄘ket.
(46) A munkavállalók és munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság
fenntarthatóságára, és más közösségi célokra is figyelemmel – egymással együttm􀄦ködnek.
(47) A törvényben meghatározottak szerint minden munkavállalónak, valamint ezek
szervezeteinek joga van ahhoz, hogy tárgyalást folytasson és annak eredményeképpen
kollektív szerz􀄘dést kössön, érdekei védelmében együttesen fellépjen vagy
munkabeszüntetést tartson.
(48) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben
tartó munkafeltételekhez.
(49) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihen􀄘id􀄘höz, valamint az éves fizetett
szabadsághoz.
(50) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejl􀄘désüket nem veszélyeztet􀄘,
törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos.
(51) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szül􀄘k munkahelyi
védelmét.
(52) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot
nyújtson.Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett
munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár a törvényben meghatározott támogatásra
jogosult.
(53) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetén a
szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(54) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe
vev􀄘 személy közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
(55) Magyarország az id􀄘skori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló
egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi
intézmények m􀄦ködésének lehet􀄘vé tételével segíti el􀄘. Törvény az állami nyugdíjra való
jogosultság feltételeit a n􀄘k fokozott védelmének követelményére tekintettel is
megállapíthatja.
(56) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének meg􀄘rzéséhez.
(57) E jog érvényesülését Magyarország a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az
orvosi ellátás, a sportolás és rendszeres testedzés, valamint az épített és természetes környezet
védelmének biztosításával segíti el􀄘.
Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a
közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
(58) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgy􀄦lési
képvisel􀄘k, a helyi önkormányzati képvisel􀄘k és polgármesterek, valamint az európai
parlamenti képvisel􀄘k választásán választó és választható legyen. Sarkalatos törvény a
választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot
további feltételekhez kötheti.
(59) A jöv􀄘 nemzedékek érdekében nem tekinthet􀄘 az egyenl􀄘 választójog sérelmének, ha
sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának – illet􀄘leg
helyette törvényben meghatározott esetben más személynek - további egy szavazati jogot
biztosít.
(60) Nem rendelkezik választójoggal az, akit b􀄦ncselekmény elkövetése miatt a bíróság a
választójogból kizárt. Nem rendelkezik választójoggal az, akit belátási képességének
korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.
(61) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgy􀄦lési
képvisel􀄘k választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a
helyi önkormányzati képvisel􀄘k és polgármesterek választásán választó.
(62) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének
és szakmai tudásának megfelel􀄘en közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a
közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségvisel􀄘je nem tölthet be.
(63) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes
módon és ésszer􀄦 határid􀄘n belül intézzék.Ez a jog magában foglalja a hatóságoknak azt a
kötelezettségét, hogy döntéseiket indokolják.
(64) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az állam törvényben meghatározottak szerint
megtérítse a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kárt.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt írásban kérelemmel,
panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
Az állam m􀄦ködésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a
közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenl􀄘ség érdekében törekszik az új m􀄦szaki
megoldások és a tudomány vívmányainak alkalmazására.
(65) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad
mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához.
(66) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje
alatt Magyarország védelmét élvezze.
(67) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben
a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes
és nyilvános – vagy törvényben meghatározott esetben zárt – tárgyaláson, ésszer􀄦 határid􀄘n
belül bírálja el.
(68) Senki nem tekinthet􀄘 b􀄦nösnek mindaddig, amíg büntet􀄘jogi felel􀄘sségét a bíróság
joger􀄘s határozata nem állapította meg.
(69) A büntet􀄘eljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a
védelemhez. A véd􀄘 nem vonható felel􀄘sségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye
miatt.
(70) Senki nem nyilvánítható b􀄦nösnek és sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely
az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt b􀄦ncselekmény. A b􀄦nösség
megállapításának és a büntethet􀄘ségnek a tilalma kiterjed – a nemzetközi szerz􀄘dés, illetve az
Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerinti
􀁅􀄦ncselekmények esetére is.
(71) Senki nem vonható büntet􀄘eljárás alá vagy ítélhet􀄘 el olyan b􀄦ncselekményért, amely
miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerz􀄘dés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által
meghatározott körben – más államban a törvénynek megfelel􀄘en már joger􀄘sen felmentették
vagy elítélték.
(72) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, közigazgatási
és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
(73) A Magyarországon él􀄘 nemzetiségek és népcsoportok államalkotó tényez􀄘k. Minden
valamely nemzetiséghez vagy népcsoporthoz tartozó magyar állampolgárnak joga van
önazonossága szabad megvallásához. A nemzetiségeknek és népcsoportoknak joguk van az
anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni névhasználathoz, saját kultúrájuk
ápolásához és az anyanyelv􀄦 oktatáshoz.
(74) A hazai nemzetiségek és népcsoportok helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak
létre.
(75) Minden ember és törvény alapján létrehozott jogalany teherbíró képességének
megfelel􀄘en hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
(76) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevel􀄘k
esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.
(77) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.
(78) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.
(79) Rendkívüli állapot idején, vagy ha arról megel􀄘􀁝􀄘 védelmi helyzetben az Országgy􀄦lés
határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkez􀄘, nagykorú magyar állampolgárságú férfi
katonai szolgálatot teljesít. Sarkalatos törvény határozza meg a katonai szolgálat teljesítésének
formáit és részletes szabályait.
(80) Magyarországi lakóhellyel rendelkez􀄘, nagykorú magyar állampolgárok számára –
sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – rendkívüli állapot idejére honvédelmi
munkakötelezettség írható el􀄘.
(81) Magyarországi lakóhellyel rendelkez􀄘, nagykorú magyar állampolgárok számára –
sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok
ellátása érdekében polgári védelmi kötelezettség írható el􀄘.
(82) Minden ember és törvény alapján létrehozott jogalany – sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint – honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében
gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhet􀄘.
AZ ÁLLAM
Az Országgy􀄦lés
Az Országgy􀄦lés feladat- és hatáskörei
(1) MAGYARORSZÁG legf􀄘bb népképviseleti szerve az Országgy􀄦lés.
(2) Az Országgy􀄦lés
a) megalkotja Magyarország Alkotmányát,
b) további törvényeket alkot,
c) elfogadja a központi költségvetést és jóváhagyja annak végrehajtását,
d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerz􀄘dés kötelez􀄘
hatályának elismerésére,
e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét és a
legf􀄘bb ügyészt, az alapvet􀄘 jogok biztosát, valamint az Állami Számvev􀄘szék elnökét,
f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésr􀄘l,
g) feloszlatja az alkotmányellenesen m􀄦köd􀄘 képvisel􀄘-testületet,
h) különleges jogrendet érint􀄘, illetve katonai m􀄦veletekkel kapcsolatos döntéseket hoz,
i) közkegyelmet gyakorol, valamint
j) az Alkotmányban, illetve más törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket
gyakorol.
Az országgy􀄦lési képvisel􀄘k megválasztása
(1) Az országgy􀄦lési képvisel􀄘ket a választópolgárok általános és egyenl􀄘 választójog
alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító
választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
(2) A Magyarországon él􀄘 nemzetiségeknek és népcsoportoknak az Országgy􀄦lés
munkájában való részvételét sarkalatos törvény szabályozza.
(3) Az országgy􀄦lési képvisel􀄘k általános választását – az Országgy􀄦lés feloszlása vagy
feloszlatása miatti választás kivételével – az el􀄘􀁝􀄘 Országgy􀄦lés megválasztását követ􀄘
negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
Az Országgy􀄦lés megbízatásának keletkezése és megsz􀄦nése
(1) Az Országgy􀄦lés megbízatása az alakuló ülésével kezd􀄘dik és a következ􀄘 Országgy􀄦lés
alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követ􀄘 harminc napon belüli id􀄘pontra – a
köztársasági elnök hívja össze.
(2) Az Országgy􀄦lés kimondhatja feloszlását.
(3) A köztársasági elnök a választások egyidej􀄦 kit􀄦zésével feloszlathatja az Országgy􀄦lést,
ha
a) a Kormány megbízatásának megsz􀄦nése esetén a köztársasági elnök által
miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgy􀄦lés az els􀄘 személyi javaslat megtételének
napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy
b) az Országgy􀄦lés a központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
(4) Az Országgy􀄦lés feloszlatása el􀄘tt a köztársasági elnök köteles kikérni a
miniszterelnöknek, az Országgy􀄦lés elnökének és az Országgy􀄦lésben képviselettel
rendelkez􀄘 pártok képvisel􀄘csoportjai vezet􀄘inek véleményét.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az
Országgy􀄦lés miniszterelnököt nem választ. A köztársasági elnöknek a (3) bekezdés b) pontja
szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgy􀄦lés a költségvetést nem fogadja el.
(6) Az Országgy􀄦lés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új
Országgy􀄦lést kell választani.
Az országgy􀄦lési képvisel􀄘k jogállása
(1) Az országgy􀄦lési képvisel􀄘k jogai és kötelezettségei egyenl􀄘ek, tevékenységüket a köz
érdekében végzik, azzal összefüggésben nem utasíthatóak.
(2) Az országgy􀄦lési képvisel􀄘t mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti
meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket az országgy􀄦lési
képvisel􀄘 nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.
(3) Az országgy􀄦lési képvisel􀄘 megbízatása megsz􀄦nik
a) az Országgy􀄦lés megbízatásának megsz􀄦nésével,
b) az országgy􀄦lési képvisel􀄘 halálával,
c) összeférhetetlenségnek kimondásával,
d) lemondásával,
e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn, vagy
f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgy􀄦lés munkájában.
(4) Az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint a megbízatás megsz􀄦nése (4) bekezdés e)
és f) pontja szerinti esetének megállapításáról az Országgy􀄦lés a jelen lév􀄘 képvisel􀄘k
kétharmadának szavazatával határoz.
(5) Az országgy􀄦lési képvisel􀄘k jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes
szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Az Országgy􀄦lés m􀄦ködése
(1) Az Országgy􀄦lés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgy􀄦lési képvisel􀄘
kérelmére az Országgy􀄦lés az országgy􀄦lési képvisel􀄘k kétharmadának szavazatával zárt ülés
tartásáról határozhat.
(2) Az Országgy􀄦lés elnököt, alelnököket és jegyz􀄘ket választ tagjai sorából.
(3) Az Országgy􀄦lés országgy􀄦lési képvisel􀄘kb􀄘l álló állandó bizottságokat alakít.
(4) Az országgy􀄦lési képvisel􀄘k tevékenységük összehangolására a Házszabályban
meghatározott feltételek szerint országgy􀄦lési képvisel􀄘csoportot alakíthatnak.
(5) Az Országgy􀄦lés akkor határozatképes, ha az ülésen a képvisel􀄘knek több mint a fele
jelen van.
(6) Ha az Alkotmány eltér􀄘en nem rendelkezik, az Országgy􀄦lés a határozatait a jelen lév􀄘
képvisel􀄘k több mint a felének szavazatával hozza. A Házszabály egyes döntések
meghozatalát min􀄘sített többséghez kötheti.
(7) Az Országgy􀄦lés a jelen lév􀄘 országgy􀄦lési képvisel􀄘k kétharmadának szavazatával
elfogadott Házszabályban állapítja meg m􀄦ködésének szabályait és tárgyalási rendjét.
(8) Az Országgy􀄦lés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény
határozza meg.
Törvényalkotás
(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgy􀄦lési bizottság vagy országgy􀄦lési
képvisel􀄘 kezdeményezhet.
(2) Az Országgy􀄦lés – a törvény kezdeményez􀄘je, a Kormány, illetve az Országgy􀄦lés elnöke
zárószavazás el􀄘tt megtett indítványára – az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra
megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgy􀄦lés az indítványról a zárószavazást
követ􀄘en határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgy􀄦lés elnöke az elfogadott
törvényt alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak haladéktalanul megküldi.
(3) Az elfogadott törvényt az Országgy􀄦lés elnöke öt napon belül aláírja és megküldi a
köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és
elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgy􀄦lés a (2) bekezdés szerint a törvényt
alkotmányossági vizsgálatra megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgy􀄦lés elnöke
csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság
alkotmányellenességet nem állapított meg.
(4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését
alkotmányellenesnek tartja és a (2) bekezdés szerint alkotmányossági vizsgálatra nem került
sor – a törvényt alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak megküldi.
(5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet
és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás el􀄘tt, észrevételeinek
közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgy􀄦lésnek. Az
Országgy􀄦lés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági
elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgy􀄦lés határozata alapján lefolytatott
alkotmányossági vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg
alkotmányellenességet.
(6) Az Alkotmánybíróság a (2) vagy (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de
legkés􀄘bb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet
állapít meg, az Országgy􀄦lés a törvényt az alkotmányellenesség megszüntetése érdekében újra
megtárgyalja.
(7) Ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet a köztársasági elnök kezdeményezésére
lefolytatott alkotmányossági vizsgálat során nem állapít meg, a köztársasági elnök a törvényt
haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
(8) Az Országgy􀄦lés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény
alkotmányossági vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhet􀄘 az
Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de
legkés􀄘bb tíz napon belül dönt.
(9) Amennyiben a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az
Országgy􀄦lés módosítja, úgy a (2), illetve (4) bekezdés szerinti jogosultság az Országgy􀄦lést,
illetve a köztársasági elnököt a módosított rendelkezések tekintetében illeti meg.
A parlamenti ellen􀄘rzés eszközei
(1) Az országgy􀄦lési képvisel􀄘 kérdést intézhet az alapvet􀄘 jogok biztosához, az Állami
Számvev􀄘szék elnökéhez, a legf􀄘bb ügyészhez, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a
feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
(2) Az országgy􀄦lési képvisel􀄘 interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány
tagjához a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
(3) Az országgy􀄦lési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok el􀄘tti megjelenés
kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza.
Országos népszavazás
(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgy􀄦lés országos
népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár
kezdeményezésére az Országgy􀄦lés országos népszavazást rendelhet el. A népszavazás
eredménye az Országgy􀄦lésre kötelez􀄘.
(2) Országos népszavazás tárgya az Országgy􀄦lés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) Alkotmány módosítására irányuló kérdésr􀄘l,
b) a központi költségvetésr􀄘l, a költségvetés végrehajtásáról, központi adónemr􀄘l, illetékr􀄘l,
járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeir􀄘l szóló törvény tartalmáról,
c) az országgy􀄦lési képvisel􀄘k, a helyi önkormányzati képvisel􀄘k és polgármesterek, valamint
az európai parlamenti képvisel􀄘k választásáról szóló törvények tartalmáról,
d) nemzetközi szerz􀄘désb􀄘l ered􀄘 kötelezettségr􀄘l,
e) az Országgy􀄦lés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésr􀄘l,
f) az Országgy􀄦lés feloszlásáról,
g) képvisel􀄘-testület feloszlatásáról,
h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésér􀄘l,
i) a katonai m􀄦veletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésr􀄘l és
j) közkegyelem gyakorlásáról.
(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen
szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a
megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
A köztársasági elnök
A köztársasági elnök feladat- és hatáskörei
(5) Magyarország államf􀄘je a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és 􀄘rködik
az államszervezet demokratikus m􀄦ködése felett.
(6) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség f􀄘parancsnoka.
(7) A köztársasági elnök
a) képviseli Magyarországot,
b) részt vehet és felszólalhat az Országgy􀄦lés ülésein,
c) törvényt kezdeményezhet,
d) országos népszavazást kezdeményezhet,
e) kit􀄦zi az országgy􀄦lési képvisel􀄘k, a helyi önkormányzati képvisel􀄘k és a polgármesterek
általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás
id􀄘pontját,
f) a különleges jogrendet érint􀄘 döntéseket hoz,
g) összehívja az Országgy􀄦lés alakuló ülését,
h) feloszlathatja az Országgy􀄦lést,
i) az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak,
illetve megfontolására visszaküldheti az Országgy􀄦lésnek,
j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legf􀄘bb ügyész és az alapvet􀄘 jogok
biztosa személyére,
k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét,
l) meger􀄘síti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, valamint
m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
(8) A köztársasági elnök
a) az Országgy􀄦lés vagy a Kormány felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerz􀄘dés
kötelez􀄘 hatályát,
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, az önálló szabályozó szerv
vezet􀄘jét és az egyetemi tanárokat,
d) megbízza az egyetemek rektorait,
e) kinevezi és el􀄘lépteti a tábornokokat,
f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint
engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését,
g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben, valamint
i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megsz􀄦nésével kapcsolatos ügyekben.
(9) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és
döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény a törvény által a
köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntést a Kormány tagjának ellenjegyzéséhez kötheti.
(10) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha
a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az
államszervezet demokratikus m􀄦ködésének súlyos zavarát eredményezné.
(11) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha ez
az Alkotmány értékrendjét sértené.
A köztársasági elnök megbízatásának keletkezése
(12) A köztársasági elnököt az Országgy􀄦lés öt évre választja.
(13) Köztársasági elnökké megválasztható minden magyar állampolgár, aki a harmincötödik
életévét betöltötte.
(14) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
(15) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta el􀄘tt legalább
harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás id􀄘 el􀄘tt sz􀄦nt meg, a megsz􀄦nést􀄘l
számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az
Országgy􀄦lés elnöke t􀄦zi ki. Az Országgy􀄦lés a köztársasági elnököt titkos szavazással
választja.
(16) A köztársasági elnök választását jelölés el􀄘zi meg. A jelölés érvényességéhez az
országgy􀄦lési képvisel􀄘k legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az
Országgy􀄦lés elnökénél a szavazás elrendelése el􀄘tt kell benyújtani. Minden országgy􀄦lési
képvisel􀄘 egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(17) Az els􀄘 szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgy􀄦lési
képvisel􀄘k kétharmadának szavazatát megkapta.
(18) Ha az els􀄘 szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második
szavazás során csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik az els􀄘 szavazáskor a legtöbb
szavazatot kapták. Amennyiben a második helyen szavazategyenl􀄘ség alakult ki, úgy azokra a
jelöltekre lehet szavazni, akik az els􀄘 szavazáskor a két legmagasabb számú szavazatot
kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül
a szavazásban részt vev􀄘k számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második
szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.
(19) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követ􀄘 nap alatt be kell fejezni.
(20) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának
lejártakor, a megbízatás id􀄘 el􀄘tti megsz􀄦nése esetén a választás eredményének kihirdetését
követ􀄘 nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megel􀄘􀁝􀄘en az Országgy􀄦lés el􀄘tt
esküt tesz.
A köztársasági elnök jogállása
(21) A köztársasági elnök személye sérthetetlen.
(22) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi,
gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keres􀄘
foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerz􀄘i jogi védelem alá es􀄘
tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.
(23) A köztársasági elnök megbízatása megsz􀄦nik
a) megbízatási idejének lejártával,
b) halálával,
c) ha kilencven napot meghaladó id􀄘n át képtelen feladatkörének ellátására,
d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn,
e) összeférhetetlenségének kimondásával,
f) lemondásával vagy
g) a köztársasági elnöki tisztségt􀄘l való megfosztással.
(2) A köztársasági elnök megbízatásának a feladatkör ellátását kilencven napon túl
lehetetlenné tev􀄘 állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának
megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgy􀄦lés a jelen lév􀄘
képvisel􀄘k kétharmadának szavazatával határoz.
(3) A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos
törvény határozza meg.
A köztársasági elnök felel􀄘sségre vonása
(1) A köztársasági elnök ellen büntet􀄘eljárást csak a megbízatásának megsz􀄦nése után lehet
indítani.
(2) Az Alkotmányt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely más törvényt
szándékosan megsért􀄘, illetve szándékos b􀄦ncselekményt elkövet􀄘 köztársasági elnökkel
szemben az országgy􀄦lési képvisel􀄘k egyötöde indítványozhatja a tisztségt􀄘l való
megfosztást.
(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgy􀄦lési képvisel􀄘k kétharmadának a
szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(4) Az Országgy􀄦lés határozatának meghozatalától kezd􀄘􀁇􀄘en a megfosztási eljárás
befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja.
(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a (2) bekezdés szerinti szándékos
jogsértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségét􀄘l megfoszthatja.
A köztársasági elnök helyettesítése
(24) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megsz􀄦néséig,
vagy a köztársasági elnök megbízatásának megsz􀄦nése esetén az új köztársasági elnök
hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgy􀄦lés elnöke gyakorolja.
(25) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a
Kormány vagy bármely országgy􀄦lési képvisel􀄘 kezdeményezésére az Országgy􀄦lés állapítja
meg.
(26) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgy􀄦lés elnöke országgy􀄦lési
képvisel􀄘i jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgy􀄦lés elnökének feladatát az
Országgy􀄦lés által kijelölt alelnök látja el.
A Kormány és az önálló szabályozó szervek
A Kormány feladat- és hatásköre
(27) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre
kiterjed mindarra, amit jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A
Kormány az Országgy􀄦lésnek felel􀄘s.
(28) A Kormány a közigazgatás legf􀄘bb szerve, törvényben meghatározottak szerint
államigazgatási szerveket hozhat létre.
(29) A Kormány a feladatkörében eljárva
a) törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve
b) törvényben kapott felhatalmazás alapján
rendeletet alkot. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
A Kormány szervezete, tagjainak jogállása
(30) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
(31) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnökhelyettest
jelöl ki.
(32) A miniszterelnököt az Országgy􀄦lés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(33) A miniszterelnök megválasztásához az országgy􀄦lési képvisel􀄘k többségének szavazata
szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(34) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,
a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgy􀄦lés megalakulásával
sz􀄦nt meg, az új Országgy􀄦lés alakuló ülésén,
b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenségének
megállapításával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt, vagy azért sz􀄦nt meg,
mert az Országgy􀄦lés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanságát
fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megsz􀄦nését􀄘l számított tizenöt napon belül
teszi meg.
(35) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgy􀄦lés nem
választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
(36) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a
kinevezésében megjelölt id􀄘pontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(37) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.
(38) A Kormány tagja az Országgy􀄦lés el􀄘tt esküt tesz.
(39) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.
(40) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátásra nevezhet􀄘 ki.
(41) Törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó
rendelkezését törvény módosíthatja.
A Kormány tagjának feladat- és hatásköre
(42) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
(43) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az
államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, illetve ellátja a
Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.
(44) A Kormány a területi közigazgatási feladatainak ellátására kormányhivatalokat hoz létre.
(45) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján,
feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely
törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet
ellentétes.
(46) A Kormány tagja a tevékenységéért felel􀄘s az Országgy􀄦lésnek, valamint a miniszter a
miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgy􀄦lés ülésein. Az
Országgy􀄦lés és az országgy􀄦lési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a
Kormány tagját.
(47) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a
miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.
(48) Az Országgy􀄦lés a kormánytisztvisel􀄘k jogállását külön törvényben szabályozza.
A Kormány és az Országgy􀄦lés együttm􀄦ködése az európai uniós döntéshozatallal
összefüggésben
Az Országgy􀄦lés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel
􀁐􀄦köd􀄘 intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselend􀄘 kormányálláspontról, és
állást foglalhat az eljárásban napirenden szerepl􀄘 tervezettel kapcsolatban. A Kormány az
európai uniós döntéshozatal során az Országgy􀄦lés állásfoglalásának alapulvételével jár el.
A Kormány és a Kormány tagja megbízatásának megsz􀄦nése
(1) A miniszterelnök megbízatásának megsz􀄦nésével a Kormány megbízatása megsz􀄦nik.
(2) A miniszterelnök megbízatása megsz􀄦nik
a) az újonnan megválasztott Országgy􀄦lés megalakulásával,
b) ha az Országgy􀄦lés a miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanságát fejezi ki, és új
miniszterelnököt választ,
c) ha az Országgy􀄦lés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a
miniszterelnökkel szemben a bizalmatlanságát fejezi ki,
d) lemondásával,
e) halálával,
f) összeférhetetlenség bekövetkeztével vagy
g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(3) A miniszter megbízatása megsz􀄦nik
a) a miniszterelnök megbízatásának megsz􀄦nésével,
b) a miniszter lemondásával,
c) felmentésével,
d) halálával,
(4) A (2) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak megállapításáról az Országgy􀄦lés a képvisel􀄘k
kétharmadának szavazatával határoz.
(49) Az országgy􀄦lési képvisel􀄘k egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a
miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt
nyújthat be.
(50) Ha az Országgy􀄦lés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi
ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági
indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgy􀄦lés döntéséhez az
országgy􀄦lési képvisel􀄘k többségének szavazata szükséges.
(51) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgy􀄦lés a miniszterelnökkel
szemben a bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi
szavazáson nem támogatja a miniszterelnököt az országgy􀄦lési képvisel􀄘k többsége.
(52) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott el􀄘terjesztés feletti
szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgy􀄦lés a miniszterelnökkel szemben a
bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott el􀄘terjesztést az Országgy􀄦lés nem
támogatja.
(53) Az Országgy􀄦lés bizalmi kérdésr􀄘l való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a
miniszterelnök (3) és (4) bekezdése szerinti indítványa beterjesztését􀄘l számított három nap
után, de legkés􀄘bb a beterjesztést􀄘l számított nyolc napon belül hozza meg.
Az ügyvezet􀄘 kormány
(1) A Kormány a megbízatása megsz􀄦nését􀄘l az új Kormány megalakulásáig ügyvezet􀄘
kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerz􀄘dést azonban nem köthet, rendeletet
csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott
Országgy􀄦lés megalakulásával sz􀄦nik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök
megválasztásáig ügyvezet􀄘 miniszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, azonban miniszter
felmentésére vagy új miniszter kinevezésére javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény
felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenségének megállapításával, a
megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt, vagy azért sz􀄦nt meg, mert az
Országgy􀄦lés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az
új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben
meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy – több miniszterelnökhelyettes
esetén – az els􀄘 helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.
(4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megsz􀄦nését􀄘l az új miniszter kinevezéséig
vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való
megbízásáig ügyvezet􀄘 miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak
halaszthatatlan esetben alkothat.
Önálló szabályozó szervek
(54) Az Országgy􀄦lés törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és
hatáskörök ellátására, illetve gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
(55) Az önálló szabályozó szerv vezet􀄘jét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök
nevezi ki a törvényben meghatározott id􀄘tartamra. Az önálló szabályozó szerv vezet􀄘je
kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.
(56) Az önálló szabályozó szerv évente beszámol az Országgy􀄦lésnek.
(57) Az önálló szabályozó szerv vezet􀄘je törvényben kapott felhatalmazás alapján,
törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel,
kormányrendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével
nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezet􀄘jét rendelet kiadásában az általa
rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.
Az Alkotmánybíróság
(58) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legf􀄘bb szerve.
(59) Az Alkotmánybíróság
a) alkotmányossági szempontból megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket,
b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály
alkotmányosságát,
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vagy
a bírói döntés alkotmányosságát,
d) a Kormány vagy az országgy􀄦lési képvisel􀄘k egynegyedének kezdeményezésére
felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát,
e) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerz􀄘désbe ütközését, valamint
f) az Alkotmányban, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és
hatásköröket gyakorol.
(60) Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti
az alkotmányellenes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, illetve bírói döntést, a (2)
bekezdés e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerz􀄘désbe
ütköz􀄘 jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, illetve sarkalatos törvényben meghatározott
további jogkövetkezményt állapít meg.
(61) Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés c) és d) pontjában foglalt hatáskörében a központi
költségvetésr􀄘l, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekr􀄘l, az illetékekr􀄘l és
járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeir􀄘l szóló törvények
alkotmányosságát kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok
védelméhez való joggal, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságához való joggal vagy a
magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek
sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is
korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a jogszabály megalkotására és kihirdetésére
vonatkozó, Alkotmányban foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.
(62) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagból álló testület, melynek tagjait az Országgy􀄦lés az
országgy􀄦lési képvisel􀄘k kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az
Országgy􀄦lés az országgy􀄦lési képvisel􀄘k kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság
tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói megbízatása
megsz􀄦néséig tart.Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem
folytathatnak politikai tevékenységet.
(63) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, m􀄦ködésének részletes szabályait
sarkalatos törvény határozza meg.
VIII. Fejezet
A bíróság
(64) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legf􀄘bb bírósági szerv a
Kúria.
(65) A bíróság dönt büntet􀄘ügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb
ügyben, valamint dönt a közigazgatási határozatok törvényességér􀄘l.
(66) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett
a) biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelez􀄘 jogegységi
határozatot hoz,
b) a f􀄘városi vagy vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére határoz az önkormányzati
rendelet más jogszabályba ütközésér􀄘l az Alkotmányba ütközés kivételével; megsemmisíti a
más jogszabályba ütköz􀄘 önkormányzati rendeletet,
c) bírói kezdeményezésre határoz az egyedi ügyben alkalmazandó önkormányzati rendelet
más jogszabályba ütközésér􀄘l az Alkotmányba ütközés kivételével; megsemmisíti a más
jogszabályba ütköz􀄘 önkormányzati rendeletet.
(67) A bírósági szervezet többszint􀄦. Az ügyek meghatározott csoportjaira – különösen
közigazgatási és munkajogi eljárásokra – külön bíróságok létesíthet􀄘k.
(68) A bírói önkormányzati szervek közrem􀄦ködnek a bíróságok igazgatásában.
(69) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehet􀄘vé teheti.
(70) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait,
valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.
(71) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési
tevékenységükben nem utasíthatók. A bírákat tisztségükb􀄘l csak törvényben meghatározott
okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és nem
folytathatnak politikai tevékenységet.
(72) A hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.
(73) A Kúria elnökét kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgy􀄦lés választja. A
Kúria elnökének megválasztásához az országgy􀄦lési képvisel􀄘k kétharmadának szavazata
szükséges.
(74) A bíróság – ha törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik.
(75) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az
ítélkezésben.
(76) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által
meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e
tevékenysége során a 26. Cikk(1) bekezdését alkalmazni kell.
(77) A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét azok céljával és az
Alkotmánnyal összhangban értelmezik. A jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni,
hogy azok a józan észnek megfelel􀄘, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
Az ügyészség
(1) A legf􀄘bb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közrem􀄦köd􀄘jeként az állam
büntet􀄘 igényét érvényesíti. Gondoskodik a természetes személyek és a törvény alapján
létrehozott jogalanyok jogait, az alkotmányos rendet, valamint az ország biztonságát és
függetlenségét sért􀄘 vagy veszélyeztet􀄘 minden cselekmény következetes üldözésér􀄘l.
(2) Az ügyészség törvényben meghatározottak szerint
a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben,
b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban,
c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett,
d) a közérdek védelmez􀄘jeként ellátja a törvény által rá ruházott más feladatokat.
(3) Az ügyészi szervezetet a legf􀄘bb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket.
(4) A legf􀄘bb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgy􀄦lés választja kilenc évre.
A legf􀄘bbügyész megválasztásához az országgy􀄦lési képvisel􀄘k kétharmadának szavazata
szükséges.
(5) A legf􀄘bb ügyész tevékenységér􀄘l évente beszámol az Országgy􀄦lésnek.
(6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(7) Az ügyészség szervezetének és m􀄦ködésének, valamint az ügyészek jogállásának részletes
szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
Az alapvet􀄘 jogok biztosa
30. Cikk
(1) Az alapvet􀄘 jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki
kezdeményezheti.
(2) Az alapvet􀄘 jogok biztosa az alapvet􀄘 jogokkal kapcsolatban tudomására jutott
visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi
intézkedéseket kezdeményez. Az alapvet􀄘 jogok biztosa különös figyelmet fordít a jöv􀄘
nemzedékek érdekei, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére.
(3) Az alapvet􀄘 jogok biztosát az Országgy􀄦lés az országgy􀄦lési képvisel􀄘k kétharmadának
szavazatával, hat évre választja. Az alapvet􀄘 jogok biztosa hivatali idejével megegyez􀄘
id􀄘tartamra kinevezi helyetteseit. Az alapvet􀄘 jogok biztosa, illetve helyettesei nem lehetnek
tagjaipártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(4) Az alapvet􀄘 jogok biztosa tevékenységér􀄘l évente beszámol az Országgy􀄦lésnek.
(5) Az alapvet􀄘 jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat és
helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.
A helyi önkormányzatok
A helyi közhatalom
31. Cikk
(1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és közhatalom gyakorlása érdekében
önkormányzatok m􀄦ködnek.
(2) A helyi önkormányzatokra vonatkozó alapvet􀄘 szabályokat sarkalatos törvény határozza
meg.
A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörei
32. Cikk
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz
c) önállóan igazgat,
d) meghatározza szervezeti és m􀄦ködési rendjét,
e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillet􀄘
jogokat,
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik,
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel, kötelez􀄘 feladatai ellátásának
veszélyeztetése nélkül vállalkozást folyathat,
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékér􀄘l,
i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismer􀄘 címeket alapíthat,
j) a hatáskörrel rendelkez􀄘 szervt􀄘l tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt
nyilváníthat,
k) szabadon társulhat más önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre,
feladatkörében együttm􀄦ködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet
nemzetközi önkormányzati szervezetnek, valamint
l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(2) A helyi önkormányzat a feladatkörében eljárva
a) törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve
b) törvényben kapott felhatalmazás alapján
önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet
ellentétes.
(3) Az önkormányzatok törvényességi felügyeletét a kormányhivatalok látják el.
(4) A helyi önkormányzat a határozatát, valamint az önkormányzati rendeletet annak
kihirdetését követ􀄘en haladéktalanul megküldi az illetékes kormányhivatalnak. Ha a
kormányhivatal a határozatot, illetve az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely
rendelkezését jogszabálysért􀄘nek találja, a kézhezvételt􀄘l számított tizenöt napon belül
kezdeményezheti a bíróságnál a határozat, illetve a Kúriánál az önkormányzati rendelet
felülvizsgálatát.
(5) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.
A helyi önkormányzat szervei
33. Cikk
(1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képvisel􀄘-testület gyakorolja.
(2) A helyi képvisel􀄘-testületet a polgármester vezeti. A vármegyei képvisel􀄘-testület elnökét
a vármegyei képvisel􀄘-testület saját tagjai közül választja megbízatásának id􀄘tartalmára.
(3) A képvisel􀄘-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat
és hivatalt hozhat létre.
A helyi önkormányzat m􀄦ködése
34. Cikk
(1) A helyi önkormányzat és az állam a közösségi célok elérése érdekében kölcsönösen
együttm􀄦ködik. A helyi önkormányzat részére kötelez􀄘 feladat- és hatáskört törvény állapíthat
meg. A helyi önkormányzat a kötelez􀄘 feladat- és hatásköreinek ellátásához e feladat- és
hatáskörökkel arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.
(2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelez􀄘 feladatának társulásban történ􀄘
ellátását.
(3) A polgármester és a vármegyei képvisel􀄘-testület elnöke az önkormányzati feladatain
kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen
államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat.
(4) A Kormány a f􀄘városi és vármegyei kormányhivatalok útján biztosítja a helyi
önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
(5) Törvény a költségvetési egyensúly meg􀄘rzése érdekében a helyi önkormányzat
törvényben meghatározott mérték􀄦 kölcsönfelvételéhez vagy más kötelezettségvállalásához a
􀁉􀄘városi vagy vármegyei kormányhivatal hozzájárulását írhatja el􀄘.
A helyi önkormányzat megbízatása
35. Cikk
(1) A helyi önkormányzati képvisel􀄘ket és polgármestereket a választópolgárok általános és
egyenl􀄘 választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad
kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
(2) A helyi önkormányzati képvisel􀄘ket és polgármestereket az önkormányzati törvényben
meghatározottak szerint öt évre választják.
(3) A képvisel􀄘-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A
jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képvisel􀄘-testület megbízatása
meghosszabbodik az id􀄘közi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új
polgármester megválasztásáig tart.
(4) A képvisel􀄘-testület – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kimondhatja a
feloszlását.
(5) Az Országgy􀄦lés a Kormánynak az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követ􀄘
indítványára feloszlatja az alkotmányellenesen m􀄦köd􀄘 képvisel􀄘-testületet.
(6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.
Közpénzügyek
A központi költségvetés és annak végrehajtása
36. Cikk
(1) Az Országgy􀄦lés az egy naptári évre szóló központi költségvetésr􀄘l és annak
végrehajtásáról törvényt alkot. A központi költségvetésr􀄘l és a központi költségvetés
végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben el􀄘írt határid􀄘ben az
Országgy􀄦lés elé terjeszti.
(2) A központi költségvetésr􀄘l és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos
szerkezetben, átlátható módon és ésszer􀄦 részletezettséggel valamennyi állami kiadást és
bevételt tartalmazniuk kell.
(3) A központi költségvetésr􀄘l szóló törvény elfogadásával az Országgy􀄦lés felhatalmazza a
Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.
(4) Az Országgy􀄦lés csak olyan központi költségvetésr􀄘l szóló törvényt fogadhat el, amely
nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények
okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, valamint a nemzetgazdaság tartós
és jelent􀄘s visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges
mértékben lehet eltérni.
(6) Ha a központi költségvetésr􀄘l szóló törvényt az Országgy􀄦lés a naptári év kezdetéig nem
fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az el􀄘􀁝􀄘
naptári évre a központi költségvetésr􀄘l szóló törvényben meghatározott kiadási el􀄘irányzatok
keretei között a kiadásokat id􀄘arányosan teljesíteni.
37. Cikk
(1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszer􀄦en, a közpénzek eredményes
kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.
(2) A központi költségvetésnek – a 36. Cikk (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel –
biztosítania kell, hogy az államadósság szintje ne haladja meg a megel􀄘􀁝􀄘 naptári év bruttó
hazai terméke értékének felét.
(3) A központi költségvetés végrehajtása során – a 36. Cikk (5) bekezdésében meghatározott
kivételekkel – a Kormány az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt és nem vállalhat
olyan pénzügyi kötelezettséget, amely azt eredményezné, hogy az államadósság szintje
meghaladja a megel􀄘􀁝􀄘 naptári év bruttó hazai terméke értékének felét. Az államadósság
szintjének és az éves bruttó hazai termék értékének számítási módját törvény állapítja meg.
A közpénzek védelme
38. Cikk
(1) A központi költségvetésb􀄘l csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy
teljesíthet􀄘 szerz􀄘dés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a
támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.
(2) Minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság el􀄘tt elszámolni a
közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság
és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra
vonatkozó adatok közérdek􀄦 adatok.
A nemzeti vagyon
39. Cikk
(1) A magyar állam és az önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon
kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a
természeti er􀄘források megóvása, valamint a jövend􀄘 nemzedékek szükségleteinek
figyelembevétele. A nemzeti vagyon meg􀄘rzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való
felel􀄘s gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét,
valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelent􀄘ség􀄦 nemzeti vagyon
elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel sarkalatos
törvény határozza meg.
(3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni törvényben
meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembe vétele mellett.
(4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerz􀄘dés csak olyan
szervezettel köthet􀄘, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve az átruházott vagy
hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.
(5) Az állam és az önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben
meghatározott módon és felel􀄘sséggel önállóan gazdálkodnak a törvényesség, a célszer􀄦ség
és az eredményesség követelményei szerint.
40. Cikk
A közteherviselésr􀄘l és a nyugdíjrendszer alapvet􀄘 szabályairól a közös szükségletek
kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az id􀄘skori létbiztonság érdekében sarkalatos
törvény rendelkezik.
A Magyar Nemzeti Bank
41. Cikk
(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank
törvényben meghatározott módon felel􀄘s a monetáris politikáért.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kilenc
évre nevezi ki. A Magyar Nemzeti Bank alelnökét vagy alelnökeit a Magyar Nemzeti Bank
elnöke nevezi ki. A kinevezés id􀄘tartama nem haladhatja meg a Nemzeti Bank elnökének
megbízatásából hátralév􀄘 id􀄘tartamot.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységér􀄘l évente
beszámol az Országgy􀄦lésnek.
(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, törvényben
meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A
Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök
helyettesítheti.
Az Állami Számvev􀄘szék
42. Cikk
(1) Az Állami Számvev􀄘szék az Országgy􀄦lés pénzügyi és gazdasági ellen􀄘rz􀄘 szerve. Az
Állami Számvev􀄘szék törvényben meghatározott feladatkörében ellen􀄘rzi a központi
költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó
források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvev􀄘szék ellen􀄘rzéseit
törvényességi, célszer􀄦ségi és eredményességi szempontok szerint végzi.
(2) Az Állami Számvev􀄘szék elnökét az Országgy􀄦lés az országgy􀄦lési képvisel􀄘k
kétharmadának szavazatával, tizenkét évre választja meg.
(3) Az Állami Számvev􀄘szék elnöke az Állami Számvev􀄘szék tevékenységér􀄘l évente
beszámol az Országgy􀄦lésnek.
(4) Az Állami Számvev􀄘szék szervezetének és m􀄦ködésének részletes szabályairól sarkalatos
törvény rendelkezik.
A Költségvetési Tanács
43. Cikk
(1) A Költségvetési Tanács az Országgy􀄦lés törvényhozó tevékenységét támogató szerv,
amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja.
(2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közrem􀄦ködik a központi
költségvetésr􀄘l szóló törvény el􀄘készítésében.
(3) A központi költségvetés elfogadásához a 36. Cikk (4) és 37. Cikk (2) bekezdésében
foglaltak betartása tekintetében a Költségvetési Tanács el􀄘zetes hozzájárulása szükséges.
(4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank
elnöke és az Állami Számvev􀄘szék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági
elnök nevezi ki hat évre.
(5) A Költségvetési Tanács m􀄦ködésének részletes szabályairól sarkalatos törvény
rendelkezik.
A Magyar Honvédség, a rend􀄘rség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
A Magyar Honvédség
44. Cikk
(1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvet􀄘
feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, a
nemzetközi szerz􀄘désb􀄘l ered􀄘 közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a
nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.
(2) A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerz􀄘dés másként nem rendelkezik –
az Alkotmányban és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között kizárólag az
Országgy􀄦lés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és
hatáskörrel rendelkez􀄘 miniszter jogosult. A Magyar Honvédség m􀄦ködését a Kormány
irányítja.
(3) A Magyar Honvédség közrem􀄦ködik a katasztrófák megel􀄘zésében, továbbá
következményeinek elhárításában és felszámolásában.
(4) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjaipártnak és politikai
tevékenységet nem folytathatnak.
(5) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, m􀄦ködésére
vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A rend􀄘rség, a nemzetbiztonsági szolgálatok
45. Cikk
(1) A rend􀄘rség alapvet􀄘 feladata a b􀄦ncselekmények megakadályozása, felderítése, a
közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.
(2) A rend􀄘rség m􀄦ködését a Kormány irányítja.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvet􀄘 feladata Magyarország függetlenségének és
alkotmányos rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok m􀄦ködését a Kormány irányítja.
(5) A rend􀄘rség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek
tagjaipártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(6) A rend􀄘rség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, m􀄦ködésére vonatkozó
részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait,
valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefügg􀄘 szabályokat sarkalatos törvény
határozza meg.
Döntés katonai m􀄦veletekben való részvételr􀄘l
46. Cikk
(1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres er􀄘k határátlépéssel járó
csapatmozgásairól.
(2) Az Országgy􀄦lés a jelen lév􀄘 országgy􀄦lési képvisel􀄘k kétharmadának szavazatával dönt
– a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a Magyar Honvédség külföldi vagy
magyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres er􀄘k
magyarországi vagy Magyarország területér􀄘l kiinduló alkalmazásáról, magyarországi
állomásozásáról.
(3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres er􀄘k (2) bekezdés szerinti,
az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerz􀄘dés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról,
valamint más csapatmozgásáról.
(4) A Kormány – a köztársasági elnök egyidej􀄦 tájékoztatása mellett – haladéktalanul
beszámol az Országgy􀄦lésnek a (3) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség
békefenntartásban való részvételének vagy a külföldi hadm􀄦veleti területen végzett
humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntésér􀄘l.
A különleges jogrend
A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok
47. Cikk
(1) Az Országgy􀄦lés
a) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús
veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
b) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló
fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben
veszélyeztet􀄘, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, er􀄘szakos cselekmények
(a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) esetén szükségállapotot hirdet ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhezaz országgy􀄦lési képvisel􀄘k
kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot
kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére,
ha az Országgy􀄦lés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.
(4) Az Országgy􀄦lés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik,
és összehívása az id􀄘 rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a
szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy
a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgy􀄦lés elnöke, az Alkotmánybíróság
elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg.
(6) Az Országgy􀄦lés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a
szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megsz􀄦nése utáni els􀄘
ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszer􀄦ségér􀄘l. E döntéshez az
országgy􀄦lési képvisel􀄘k kétharmadának a szavazata szükséges.
(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgy􀄦lés nem mondhatja ki a
feloszlását és nem oszlatható fel.
(8) Ha az Országgy􀄦lés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a
megbízatás a rendkívüli állapot, illet􀄘leg a szükségállapot megsz􀄦néséig meghosszabbodik.
(9) A feloszlott vagy feloszlatott Országgy􀄦lést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi
Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök ismét összehívhatja. Megbízatásának
meghosszabbításáról az Országgy􀄦lés maga határoz.
A rendkívüli állapot
48. Cikk
(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgy􀄦lés elnöke, az
Országgy􀄦lésben képviselettel rendelkez􀄘 pártok képvisel􀄘csoportjainak vezet􀄘i, a
miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar f􀄘nöke.
(2) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács gyakorolja
a) az Országgy􀄦lés által rá átruházott jogokat,
b) a köztársasági elnök jogait,
c) a Kormány jogait.
(3) a Honvédelmi Tanács dönt
a) a Magyar Honvédség országon belüli, vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban
való részvételér􀄘l, külföldi hadm􀄦veleti területén végzett humanitárius tevékenységér􀄘l,
valamint külföldi állomásozásáról,
b) a külföldi fegyveres er􀄘k magyarországi, vagy az ország területér􀄘l kiinduló
alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról,
c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésér􀄘l.
(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, melyben egyes törvények alkalmazását
felfüggesztheti, illet􀄘leg törvényi rendelkezésekt􀄘l eltérhet, továbbá egyéb különleges
intézkedéseket hozhat.
(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megsz􀄦nésével hatályát veszti,
kivéve, ha az Országgy􀄦lés a rendelet hatályát meghosszabbítja.
A szükségállapot
49. Cikk
(1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rend􀄘rség – és
a nemzetbiztonsági szolgálatok – alkalmazása nem elegend􀄘.
(2) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgy􀄦lés akadályoztatása esetén a köztársasági
elnök dönt a Magyar Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról.
(3) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket
rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be.
(4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekr􀄘l haladéktalanul tájékoztatja az
Országgy􀄦lés elnökét. A szükségállapot idején az Országgy􀄦lés – akadályoztatása esetén az
Országgy􀄦lés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága – folyamatosan ülésezik. Az
Országgy􀄦lés, illet􀄘leg az Országgy􀄦lés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága a
köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
(5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban,
kivéve, ha hatályukat az Országgy􀄦lés – akadályoztatása esetén az Országgy􀄦lés honvédelmi
ügyekkel foglalkozó bizottsága – meghosszabbítja.
(6) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
A megel􀄘􀁝􀄘 védelmi helyzet
50. Cikk
(1) Az Országgy􀄦lés küls􀄘 fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség
teljesítése érdekében, meghatározott id􀄘re kihirdeti (meghosszabbítja) a megel􀄘􀁝􀄘 védelmi
helyzetet, ezzel egyidej􀄦leg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott
rendkívüli intézkedések megtételére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez a jelen lév􀄘 országgy􀄦lési
képvisel􀄘k kétharmadának szavazata szükséges.
(3)A Kormány a megel􀄘􀁝􀄘 védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követ􀄘en a
közigazgatás, a Magyar Honvédség, és a rendvédelmi szervek m􀄦ködését érint􀄘 törvényekt􀄘l
eltér􀄘 intézkedéseket vezethet be. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgy􀄦lés
döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart, azokról a Kormány a köztársasági elnököt és az
Országgy􀄦lés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja.
(4) A Kormány a megel􀄘􀁝􀄘 védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos
törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi
rendelkezésekt􀄘l eltérhet.
A váratlan támadás
51. Cikk
(1) A Kormány küls􀄘 fegyveres csoportoknak Magyarország területére történ􀄘 váratlan
betörése esetén a támadás elhárítására, illetve az ország területének a honi és szövetséges
légvédelmi és repül􀄘 készültségi er􀄘kkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és
vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány – szükség
esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot
vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig – a támadással arányos és erre
felkészített er􀄘kkel – azonnal intézkedni köteles.
(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedésér􀄘l haladéktalanul tájékoztatja az
Országgy􀄦lést és a köztársasági elnököt.
(3) A Kormány az (1) bekezdésben szerepl􀄘 esetekben rendeletet alkothat, amellyel –
sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását
felfüggesztheti, törvényi rendelkezésekt􀄘l eltérhet.
A veszélyhelyzet
52. Cikk
(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet􀄘 elemi csapás, vagy ipari
szerencsétlenség, valamint következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet
hirdet ki és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi
rendelkezésekt􀄘l eltérhet.
(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban. Az
Országgy􀄦lés felhatalmazást adhat a Kormánynak a rendelet hatálya meghosszabbítására.
A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok
53. Cikk
(1) Rendkívüli állapot, szükségállapot, megel􀄘􀁝􀄘 védelmi helyzet és veszélyhelyzet esetén
bevezetett különleges jogrendben az alapvet􀄘 jogok gyakorlása – a II. és III. cikk, valamint a
XXVI. cikk (2)–(5) bekezdésben megállapított alapvet􀄘 jogok kivételével – felfüggeszthet􀄘
vagy az I. cikk (3) bekezdés szerinti mértéken túl korlátozható.
(2) Különleges jogrendben az Alkotmány alkalmazása nem függeszthet􀄘 fel, az
Alkotmánybíróság m􀄦ködése nem korlátozható.
(3) A különleges jogrendet az arra jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már
nem állnak fenn.
(4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza
meg.
Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgy􀄦lés képvisel􀄘i, Isten és ember el􀄘tti
felel􀄘sségünk tudatában, Magyarország els􀄘 egységes Alkotmányát a fentiek szerint állapítjuk
meg.
[az alkotmány végére az igennel szavazó képvisel􀄘k nevei felsorolva, címek, rangok, párt és
egyéb megjelölések nélkül]
LEGYEN BÉKE, SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
1. Magyarország Alkotmánya 2012. január 1-jén lép hatályba.
A hatályba lépéshez szükséges átmeneti rendelkezésekr􀄘l az országgy􀄦lési képvisel􀄘k
kétharmadának szavazatával elfogadott külön törvény rendelkezik
Forrás: gondola.hu

Pages in category "Alkotmány wiki változat"

This category contains only the following page.