FANDOM



originalqszi

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.01.29 13:51:21 © (0)
Jé egy 0-ás!!!!!HURRRÁÁÁÁ!!!
Marsra?????? Bicskére alig jutok el:DDDDD nem autópályák kellenének előbb????? Marsra......:(((((((

NagyAnd

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.01.29 14:31:18 © (1)
Remelem a Marsra lepest elo egyenesben kovethetem, a Holdra lepesrol eppen lemaradtam ;-)
A ferfi-no aranyrol szolva, szerintem 1:1 , vagy tobb ferfi kevesebb no. A tobb no az ki van zarva ;-))))))
Idopont: 5-15 ev mulva, ez nagyban fugg attol, hogy a mostanaban kuldozgetett szondak mit (vagy mit nem) talalnak.

neduddgi

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.01.29 19:47:04 © (2)
En lattam a Holdra lepest is. Eleg nagy port vert fel. ERTED?? NAGGY PORT!
Szoval vinnek vagy 50 csinos lanyt, ahogy Hobo mondta, aztan jo par rock lemezt, meg nehany karton Guinnesse-t. Csak ellennenk a visszajarat indulasaig vhogy....

fargo

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.01.29 21:42:39 © (3)
Nem is tudom miért, de nekem az a fixa ideám, hogy a hatalmasok már régen tisztában vannak azzal, hogy a Marson volt élet, hogy lehetséges visszaállítani az emberi léthez szükséges körülményeket, és hogy ezt a folyamatot már meg is tervezték és jó elôre ütemezve is van.
Én úgy tudom, hogy az elsô Mars-expedíciót 2004 és 2012 között tervezik. Ezért is épül az Alfa Űrbázis: itt fogják összerakni és útra indítani az űrhajót.
Aztán 2050 körül meg kezdôdik a kolonializálás.

Az egyik levlistán volt egy fickó, aki a NASA-nál dolgozott valaha, ô mesélt ezekrôl a lehetôségekrôl. Azt is mondta, hogy szerinte a Földet már leírták, nem is nagyon törekednek a környezet / természet megôrzésére, évszázados távlatokban a kiváltságos kevesek Marsi luxustelepeinek ellátó-bolygója szerepét szánják neki.
Persze ez már inkább fikció, lehet, hogy túl sok témába vágó regényt olvastam.
Ja, tényleg, ismeri valaki Ludvik Soucek ilyen témájú könyveit? A Vak madarak titka / Az ôsi lovagi jel / meg még volt egy harmadik is, nem jut eszembe a címe. Mindenesetre a legkedvesebb ifjúkori olvasmányaim voltak, baromi jó könyvek, kis szocreál beütéssel...

Mr Spock

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.01.30 00:21:40 © (4)
Remélhetőleg Mi, a Törzsasztal vendégei valamennyien látni fogjuk az első Mars expediciót, amikor majd
ember lép a vörös bolygó felszinére.

Lassabban fog ez menni mint a legtobb ember gondolja. Nem veletlen, hogy a Holdra valo leszallasok utan, 1972-tol semmi igazan nem tortenik annak az erdekeben hogy ember visszaterjen a Holdra. Miert? Mert sem rovid, sem kozeptavu haszna nincsen. Legjobb tudomasunk szerint a naprendszerunkon belul nincs elet a foldon kivul. Tehat mire jok a tobbi bolygok? Alapjaban semmire, egeszen addig, ameddig asvanyi kincseket lehet elhozni. Az pedig meg nagyon messze van. Mars koloniak az egy alom, egyaltalan nem realisztikus, hiszen meg ha 747-es kapacitasu repulogepek tudnanak odarepulni, akkor sem lehetne jelentos szamu embert attelepiteni, es meg attol nagyon messze van a technologia. Arrol az "aprosagrol" nem is beszelve, hogy a legkor hianya limitalja az egeszet kis bezart terekre. Az emberiseg fantaziaja egy kicsit eloreszaladt ezzel a kerdessel kapcsolatban.
Es hasonlo okok miatt, az elso fellendules utan, az urkutatas hosszu ideig katyuban lesz, mert a naprendszeren beluli utazas technologiaja nagyon kevessel kecsegtet, a naprendszeren kivulrol pedig meg almodni sem nagyon tudunk.

Gabor

Dun Ringill

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.01.30 01:07:30 © (5)
Bárki is megy, vigyen magával jó meleg cuccokat. Elég hideg arra az éghajlat...
válasz | megnéz | könyvjelző 1999.01.30 01:38:59 © (6)
Szerintem az egész sokkal gyorsabban fog menni ,mint ahogy most elképzelnénk.
Én úgy képzelem el hogy 2010 környékén az /alfa után/ a holdon már akár ipari üzemek is lehetnek/no nem olyan Sztálinváros félék/ 2020-25 környékén meg talán már a Marson is lehetnek emberi kutatóbázisok.
/És ha egyszer egy üzlet beindul.../
/15-évvel ezelőtt ki gondolt az Internetre akár az Egyesült Államokban is? Katonai, néha tudományos elég lassú
információcsere, adatátvitel zajlott akkoriban még arra felé is ,1985 környékén kezdett átmenni a polgári életbe , ma meg az egyik legdinamikusabban fejlődő évi 100 milliárd dollárokat forgalmazó szolgáltatási üzletág, mostanság meg már jobb helyeken műholdas adatátvitel megy/
Irány a csillagos ég üdv:
soltika + Finci kutya /csillagporoshátú/

Antikrisztus

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.01.30 07:13:09 © (7)
Soltika!
Én az internetet nem keverném bele ebbe a dologba... kicsit más kategória... az internet legalább itt van.
A Mars kolonizálását úgy tudom, hogy csak cirka 150-200 év múlva tervezik, úgyhogy azzal még várhatunk... egyenlőre azzal kell beérni, hogy műholdakat állítanak pályára, tanulmányozzák, hasonló Mars-expedíciók lesznek majd mint nemrég volt és ha majd találnak valamit amiért érdemes lenne embereket odatelepíteni, akkor majd... de addig... anyagi rémálom lenne megoldani a dolgot... még a nemzetközi űrállomásra is alig tudja összekaparni a pénzt az aki csinálja, pedig nem kevés ország van benne... és ez ahhoz képest, hogy ellássanak egy Marson lévő kolóniát kajával és a túléléshez nélkülözhetetlen felszereléssel... nincs az a pénz.. Ott valami nagyon értékesnek kell lenni, hogy odaküldjenek embereket.
Antikrisz
Előzmény: (6)

Try_Man

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.01.30 13:55:40 © (8)
Ket eszrevetelem lenne.
Az elso, hogy megy most a nemtom melyik adon egy szerintem nagyon szellemes reklam, amikor a Marson a marslakok valamijen nyomtatoval gyartott kepeket mutogatnak a marsjarokamerainak, nekem nagyon tetszett.
A masik az az, hogy ahhoz kepest, hogy az amerikai hadseregnek -ha jol emlekszem, 1967-69 kozottre- olyan tervei voltak, hogy letrehoznak egy permanes holdbazist, elegge sehol nem tartanak a holdbazisukkal, nemhogy a marsbazissal...
Ha jol emlekszem, a legutobbi mars-expedicio nagy "vivmanya" eppen az volt, hogy az elozetes tervek szerinti dollarmilliardok kozel 40 szazalekat tudtak megsporolni azzal, hogy kitalaltak ezt az uj kis marsjaro szerkezetet (Pathfinder, emlekeim szerint). Ezek tudataban valoban el lehet gondolkodni rajta, vajon lesz-e penz, es ha igen, mikor nyelbe utni a mars-expediciot, emberi resztvevokkel.

kaviat

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.01.30 19:04:45 © (9)
marsexpedició ? sehol nincs az még...
más hallottatok azokrol a projectekröl ogy valaki el akar menni valami kisbolygór bányászni ? persze valami szondáról van szó ...
kaviat

Endorfin

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.02 14:12:27 © (10)
Kedves hozzászólók,
Összegeztem az eddigi konkrét válaszokat :
*********************************************
*1.Mi lesz az indulás időpontja ?
*********************************************
1. 5-15 ev mulva------NagyAnd
2.2004 és 2012 között --------fargo
3.2020-25 környékén a Marson is lehetnek emberi kutatóbázisok. -----------soltika


**********************************************
*2.Milyen új eszközöket kell vinni az útra ?
**********************************************
1.jo par rock lemezt,nehany karton Guinnesse-t-------neduddgi
2. jó meleg cuccokat----Dun Ringill


                                                                                              • 3.Milyen lesz a személyzet összeállitása -- lásd férfiak-nők aránya ?
                                                                                                ************************************************
                                                                                                1.ferfi-no arany1:1 , vagy tobb ferfi kevesebb no. A tobb no az ki van zarva ;-)))))) -------NagyAnd
                                                                                                2.vinnek vagy 50 csinos lanyt--------neduddgi

Egyébként az új eszközöknél arra gondoltam, hogy bizonyos dolgokat még fel kell találni, ki kell
fejleszteni, tehát nem csak pénzkérdés az indulás
idöpontja.
Endorfin

eomer

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.02 14:28:45 © (11)
1. Nemsokára. Ha az emberiség nagyon akar valamit, akkor azt el is éri. Az igényt kell felkelteni rá, és megy majd, mint a karikacsapás...
2. súlytalanság esetén is működő etetővájút
3. egy disznót, aki nyomogatja a gombokat, meg egy rendőrt, aki eteti a disznót...

matula

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.02 15:10:27 © (12)
1. Az indulás időpontja nagyon nehezen meghatározható. A kellő technológia kipattanhat "egyik napról a másikra", de kifejlesztéséhez lehet, hogy évtizedek hosszú sora sem elég. Mindenesetre a jelen állás szerint a huszonegyedik század végefelé várható szerintem a valódi start.
2. A speciális eszközöket a bolygó jellegzetességei szablyák meg. Nem tudom, milyenek a hőviszonyok, milyenek a fényviszonyok, mekkora a nehézkedés, milyen összetételű a légköre. (Ha van valakinek infója ezekről, kíváncsian elolvasnám.)
De szerintem fegyvereket egészen biztosan kellene vinni.
3. A férfi-nő arány egy egészséges 70%-80%/20%-30% körül kellene, hogy mozogjon. Kutatások igazolják, hogy hosszú bezártsággal járó tudományos expedíciók során ez az a megoszlás, amely a leginkább kiegyensúlyozottá teszi a legénységet. (Márpedig az fontos, nem?)

+1. Ha én is mehetnék, akkor vinnék egy láda whiskey-t, pár karton cigit, cd-lejátszót, filmfelvevőt-lejátszót, egy stukkert és néhány nőt.

matula

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.02 15:12:10 © (13)
szablyák ----> szabják
Előzmény: matula (12)

eomer

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.02 15:20:39 © (14)
matula! Már mér' kéne oda fegyver? Csatázni a marslalkók ellen?
Előzmény: matula (12)

rezervátom

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.03 22:58:36 © (15)
Szerintem is értenének a szóból. (Na mars innen! Jövünk mi, embörök!) Semmi perc alatt már iszkolnának is. Talán a Vénuszra? Néhány évszázad, mi meg sutty! utánuk!
Előzmény: eomer (14)

Dun Ringill

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.03 23:50:04 © (16)
Akkor, segítségképpen itt a NASA Mars-oldala, valamint egy rendszeres időjárásjelentés.
válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.04 00:41:58 © (17)
matula
Embernek a Földröl való szállitása a Marsra, technológiailag kb. 10-15 éve lehetséges.
Halgatta valaki a ma reggeli hireket a 2005-ös Nasa tervekről ?/sietni kell!!!/
soltika/akinek sűrgős/ + Finci kutya aki tudja hogy már nem lehet ott

maci

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.04 02:51:58 © (18)
Mivel a technika már adott, úgy vélem az ember 2010-ben már Marsra is eljuthat.
Mit kell mágával vinnie? Mindent, amit a Holdra elvittek. Csak több kaja kell.
Az utazók száma 5.
1 nő, 4 férfi.
A nő amerikai lesz. A férfiak közül 2 amcsi, egy orosz, egy meg más nemzetiségű.
Mivel 2002-re elkészül a Csillagváros, 2006-7-ben már a Mars és és a Föld között félúton is lesz egy "Előváros".
Ha addig ki nem tör a 3. világháború....

bubu

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.04 06:46:06 © (19)
minek?

gabe

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.04 10:59:03 © (20)
Maci!
Nem vagy te egy kicsit szkeptikus az emberiség jövőjét illetően ?
Én úgy gondolom , hogy még sem technika,
sem pénz(főleg) nincsen ahhoz , hogy elkezdjék az egész Mars expediciót.Persze jövőt tervezni lehet sőt kell is .
Sziasztok , találkozunk 'néhány' év múlva a Marson.

Chornell

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.04 20:39:58 © (21)
Kedves Mindenki!
Sajnos én már nem hiszek abban, hogy még az én életemben (i'm 18) ember jusson a Marsra. Miért? Hát azért mert az emberkék lyó szokásához híven most felépítik a Nemzetközi Űrbázist, jó nagy port kavarnak (2008), aztán elkezdik tárgyalni a tetves bürokraták & politikusok aztán olyan jó tíz év alatt eldöntik, hogy indulhat-e vagy sem, aztán rájönnek, mennyibe kerül, nem akarnak annyi pénzt adni amennyi kell, elkezdik az előkészületeket, még tíz év, mire az elemeket az űrbe juttatják még három-öt év, aztán addigra a Mars kedvezőtlen pozícióban lesz(tényleg) így még öt évet várnak, aztán egy év mire odaér az űrhajó, ha persze a földön nem lesz politikai fordulat, mert ha lesz, akkor az új kormányok leállítatják a programmot, mert nem ők találták ki, egyébként is túl drága, úgyhogy még egy 9-10 évet hozzáadhatunk.
Az összesen 50 év.
50+18=68
Ilyen ütemű környezetszennyezés és a világ állapotát figyelembe véve én nem valószínű, hogy látni fogom a marsraszállást, DE NE LEGYEN IGAZAM!!!
I Love Űr
Üdv: Chornell

Hellhammer

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.04 21:22:11 © (22)
SZVSZ a Mars-utazásnak a pszichológiai jelentoségén kívül igazából nem sok teteje van.

neduddgi

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.04 21:36:58 © (23)
Nincs a fenet! Mit lehet tudni, lehet hogy k...a jo rock zenejuk van a Marslakoknak. Akkor aztan toltogethetjuk le a clippeket onnan...
Előzmény: Hellhammer (22)

Feher Tigris

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.04 21:47:52 © (24)
15 even belul elindul az elso emberes urhajo. ez nem kerdes, a kerdes a kolonizalas, en inkabb errol futtatnek nehany gondolatot.
a homerseklet OK. legkor van, csak nem jo. at fogjuk alakitani. az urallomason is atalakitjuk evekig. vulkani tevekenyseg, egyeb katasztrofak nincsenek. ami gond: a viz. ezt mindenkepp meg kell oldani. ha viz megvan, onnet mar minden egyszeru. onnettol masodik fold.
az en becslesem: szaz even belul (otvenen tul) lesz viz a Marson.
Tigris

Dun Ringill

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.04 21:55:09 © (25)
Hőmérséklet O.K.???? A legmelegebb időszak is olyan, mint Szibéria télen. 1998. december 31-én 09:38 GMT-kor (ez a Marson tavasz vége volt) -60,6 Celsiust mértek. (Link lejjebb megtalálható). Szóval legfeljebb jégkocka lesz, víz nem.
Előzmény: Feher Tigris (24)

fargo

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.04 22:51:52 © (26)
Épp itt, az Internettoban olvastam, hogy az amcsik csinálak valami olyan baktériumot / gombát / akármit, ami a Mars talaját elbontva oxigént bír csinálni, vagy mi. (Nem nagyon emléxem)
Tehát a légkör az megoldható.Aztán meg ha jól tudom, a Marsnak van jégsapkája, javítsatok ki ha tévedek, szóval lesz ott víz is.
Aztán meg a marslakók csak addig ruleznek, amíg ki nem fogy a HP nyomtatójukból a festék vagy a papír...

voodoo

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.05 06:03:11 © (27)
[Bocs, de nincs idom leforditani]
Engine could propel humans to Mars

HOUSTON, Texas (May 20, 1997 10:55 a.m. EDT) - A revolutionary rocket engine using ions as fuel will cut the duration of a round-trip, manned mission to Mars from more than three years to a mere seven months, scientists said.
The Tunable Exhaust Plasma Rocket is undergoing its first tests at the Johnson Space Center near Houston. A flight test will come in five years aboard a space shuttle.
With the ion engine, astronauts will take two-and-a-half months to reach Mars, where they will remain for two months before completing their round-trip space voyage in seven months.
With current rocket techology, Mars would be an eight-month space trip each way, forcing astronauts to wait two years on the red planet for a favorable alignment for the return to Earth.
Astronaut Franklin Chang-Diaz, who is researching the ion engine for the Massachusetts Institute of Technology, said the technology forces plasma -- ionized gas heated to 10 million degrees -- through a tube topped by a nozzle. Heating hydrogen to such high temperatures separates the atom from its electron, creating an ion shot out at a speed of 50 to 300 kilometers per hour.
Magnetic fields inside the main body of the rocket and at its openings channel the plasma and "control the speed of ejection, just as you do for a water hose," Chang-Diaz said.
Despite its modest size, three to four yards in length by one yard in diameter, the ion engine will be able to propell a spaceship all the way to Mars.
To heat up the gas, a microwave oven of sorts is used, powered by 10 megawats of power supplied by a nuclear reactor.
The spaceship will be surrounded by several huge tanks filled with liquid hydrogen, similar to those used by the shuttle at launch. The tanks will shield the crew from dangerous solar emissions and, at the same time, provide good insulation against heat.
In a trip to Mars, Chang-Diaz said, the ion engine would accelerate the spaceship for half the distance and then decelerate it until it can settle into an orbit around the red planet prior to a landing.
For now, Chang-Diaz is happy firing up his new engines every day inside a special room at Houston's Sony Carter Training Center, where US astronauts undergo their training.
If all goes well, he said, in five years a smaller version of the ion engine will be dropped out of an orbiting space shuttle and fired up to see how it cruises along.
Electricity during the tests will be supplied by a series of batteries. Chang-Diaz believes that once proven in a Mars mission, the ion engine will propell man further out, to Jupiter, Saturn or even Pluto.

Endorfin

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.05 14:16:33 © (28)
A legénység összetételéröl az a meglátásom,
hogy az elsö expediciora semmiképp nem célszerű
nőket is vinni.
Nyilván nem véletlen, hogy tartósan az űrállomásokon
sem alkalmaztak még nőket.
Majd a Marsról visszajövet, az igen...
Amstrongot tömegesen eröszakolták meg a nöi
rajongók, miután visszatért a Holdról.
Endorfin

neduddgi

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.05 14:24:09 © (29)
"Amstrongot tömegesen eröszakolták meg a nöi
rajongók, miután visszatért a Holdról."
Ez komoly? :ooo Hol lehet egy ilyen izére jegyetváltani?
Előzmény: Endorfin (28)

Dun Ringill

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.06 00:01:10 © (30)
Kedves fargo,
a baj csak az, hogy könnyen lehet, a Mars jégsapkája szén-dioxidból áll.
Előzmény: fargo (26)

Dr. Égely Palánk

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.06 00:08:50 © (31)
Mi a szösz. Eddig úgy tudtam, baromira kell ügyelni arra, nehogy összeszennyezzék a Marsot földi bacikkal, és tönkretegyék az esetleg létezo ottani létformákat. A "légkör megoldható" kitétel nagyon tecc. Baktériumokkal a Földön sem kellett hozzá túl nagy ido. Csak kb. egymilliárd év. Meg víz.
Előzmény: fargo (26)

fargo

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.06 18:38:16 © (32)
Dun Ringill:
Nem vízbôl? Sebaj, majd csinálunk sok szódát...
Dr. Égely Palánk:
van benne valami. Az egymilliárd évet biztosan fel lehet gyorsítani, ha tudatosan tervezik a dolgot, és nem bízzák a tétova természetre.
Megkülönbenis, majd csinálnak folpack-buborékokat, és azok alatt laknak melegben, friss újraforgatott levegôben.

bizalom

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.06 19:17:53 © (33)
Es ha megerkeztem a Marsra az elso dolgom,hogy megcsinalom a Fold nevu csokit es arulom a Foldmuzeumban.
Nyilvanvaloan eleg alpari az otlet de
garantalom hogy az emlekeinkbol majd
meglehet elni.
Egyebkent minek megyunk oda?
Valaki meg kivancsi valamire?
Bizalom

eMM

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.07 03:19:04 © (34)
Hát kedves cserkészek!
A Kisdobosok évkönyve 1977, 1982-re tette az 1. Mars expedíciót.Ez nem vicc.
Úgyhogy hátrébb a hurrá optimizmussal,szerintem +100 év és meg is valósulhat.

prgprg

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.07 03:40:10 © (35)
A holdraszállásnak nagyon jól meghatározható célja volt, nevezetesen az, hogy a SZU fellőtte a szputnyikot, Gagarint (?), meg még a jóistentudja mi mindent, és az amerikaiaknak valamivel bizonyítani kellett, hogy az űrkutatásban is ők a jobbak.
Ma már a SZU nem létezik, az Pathfindert az amik küldték oda, mi a francnak rohannának az emberek fellövésével.
A Mars kolonizációjáról olvastam egy cikket, majd beírom a lényeges lépéseket, ha megtalálom az újságot.

Üdv prgprg

geszthi

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.07 20:58:28 © (36)
En szeretem a csillagaszatot (csak hobbi) de konkretan semmi ertelmet nem latom a mars utazasnak. Mondjuk valahol belul, jo erzes lenne (nem tudom megmagyarazni miert) ha megcsinalna az emberiseg de igazabol ertelmetlen.
Mit tudnank profitalni belole?
1,Az ut egy ev, no de ilyen hosszan mar volt fenn ember az urben. Ez tehat nem nyujt uj informaciot.
2,A marsot mar szondakkal felterkepeztek az, hogy egy amcsinak ott lesz a labnyoma szinten nem sokat nyujt. Mondjuk visszahoz egy nagyobb darab kovet. Ennyi. Ha mondjuk tenyleg talaltak volna 100%-osan eletre utalo nyomokat akkor lehetne ertelme, de mondjuk egy ember sem tudna ott helyben jobban kivalasztani azt a port/ko mintat amit itt lenne jol be lehetne vizsgalni. Tehat ez sem erv.
3, Kolonia letesitese. No ez sajna eleg sci-fi egyenlore. No meg amig a holdon se tudtunk epiteni, majd pont oda fog sikerulni.
4,Osszefogas. Ez jo, de ezt az urbazissal jobban meg lehet oldani (nincs vita ki lepjen ki elsonek, hany es milyen zaszlot szurjanak le es egyeb hulyesegek. stb...). Gyakorlati haszna is tobb van, igy jobban elfogadjak a kormanyok ha valami jon vissza belole nem csak egy nagy ossznepi banzaj a leszallaskor es visszatereskor (egyebkent ez az ido is elmult, amikor ilyen szamitott - legalabbis ekkora koltseg raforditassal)
5, Uj tudomanyos bolygokozi felfedezes. Ettol magatol nem lesz. Inkabb minden bolygohoz, es nagyobb holdhoz kuldenek egy allando szondat/muholdat. Tobb informaciot szerezhetnenk a naprendszerrol hasonlo befektetessel mint igy.

En szemely szerint egy holdbazisnak sokkal tobb ertelmet latnam. Egyreszt csak egy het, konnyebben megoldhato az ut. Masreszt tenyleg ki lehetne probalni, hogy mennyire tudnanak onellatoak lenni, illetve meddig.
Ezenkivul ha mar letezne ott, akkor peldaul a hubble urteleszkop parja(i)t is biztonsagosabban el lehetne ott helyezni (legalabbis kiprobalni).
Mar volt egy kiserlet az USAban amiben bezartak nehany embert/novenyt egy teljesen elszigetelt "uvegburaba" es vizsgaltak mennyire tud onfentarto lenni a rendszer. Egy hasonlo (bar ma meg ez is eleg meresz) a holdon erdekes lenne.

eMM

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.08 01:28:38 © (37)
Yeahhhh!
Alfa holdbázis,Space 1999.
Hát igen a hetvenes években azt képzelték mára már lesz holdbázis.
Atomtemetőnek de lesz.És micsoda technikák voltak!
SAS űrhajók és társai. Hol vannak ezek??
Előzmény: geszthi (36)

voodoo

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.09 01:43:23 © (38)
"Mar volt egy kiserlet az USAban amiben bezartak nehany embert/novenyt egy teljesen elszigetelt "uvegburaba" es vizsgaltak mennyire tud onfentarto lenni a rendszer. Egy hasonlo (bar ma meg ez is eleg meresz) a holdon erdekes lenne."
Ezt a letesitmenyt hivtak ugy, hogy Bioszfera II. Probaltak kivalasztani azokat az allatokat es novenyeket, amelyekkel egy mukodo bioszferat tudtak volna szimulalni. A kiserlet nem sikerult, mert ket ev utan az allatok es novenyek tobbsege kipusztult (ha jol emlekszem pl 22 emlosfajbol 19), es csak a parazita fajok maradtak meg. A novenyeket megfojtottak az indak, az oxigen szint ket-harmad ala csokkent, de a kiserletet erdekes modon az osszeferhetetlenne valo emberek miatt kellet megszakitani.
Előzmény: geszthi (36)

Endorfin

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.10 14:56:18 © (39)
Neduddgi,
én ugy tudom, hogy Amstrong hatalmas sztár,
nemzeti hös volt, és visszatérte után eleinte
orgiákra járt, majt lecsillapodva hittéritéssel
foglalkozott.
A Marsutazás esetében is nyilván a visszautazás
a problematikusabb.
Nem értem, miért ne lehetne önként jelentkezö
kamikaze legénységgel megoldani az elsö utat.
Sokkal pitianerebb célért is meghalnak emberek, bár
szinte mindig hitegetik öket.
Endorfin
Előzmény: neduddgi (29)

geszthi

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.10 22:20:10 © (41)
eMM,
hol mondtam en, hogy ezt mar holnap osszeallithatjuk. Eppen arra utaltam, hogy meg ezt sem tudnank megcsinalni egyhamar, akkor minek rogton a sokkal bonyolultabbal kezdeni. Amit teljes penzkidobasnak tartok, mert az, hogy elutazik 1-3 ember oda meg az egadta vilagon semmit sem fog jelenteni, uj tudomanyos felfedezeskent. Ember mar utazott a holdra ez "csak" hosszabb ut (es egy evig is voltak mar fenn oroszok az urben lehetett vizsgalni az elettani hatasat). De peldaul meg egy nyamvadt antaktiszi kutato allomast se tudnank most epiteni a holdon, nem hogy terraformalni a marsot.
Corporal,

Persze, hogy a NASA ilyen nagy tervekkel all elo. Eleg kovetni, hogy mennyit harcolnak az eves koltsegvetesukert. Mindig be kell dobni valamit, hogy az amerikai adofizetok hajlandoak legyenek fizetni. Eleg baj, hogy a hadiseregre van penzt (epp most emelte meg ugye clinton a koltsegvetesuket). Az mas kerdes, hogy rengeteg (ha nem minden) uj technologia direkte, vagy kozvetlenul onnan kerul at a civil eletbe.
Szoval en orulnek, ha ezt valoban komolyan vennek, de tudod ha en lennek a NASA elnoke akkor en is nyugodt szivvel megadnam a Mars tervet 200 evre elore. Egyetlen komoly tudos sem jelentheti ki igy elore, hogy mi lesz a fejlodes 200 ev alatt es ilyen terveket gyartson. Szep, erdekel, de sajna a realitas....
Voodoo,
igen tudom, egy gazdag pacak finanszirozta. Sajna jelen tudomanyos allas alapjan tobb eselyt latok egy ilyen mukodo kiserlet vegrehajtasara, mint terreformalni a marsot. Bar valahol el kell kezdeni....

Előzmény: eMM (37)

voodoo

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.11 01:37:04 © (42)
Corporal,
Ha ezek az akciotervek igazak lennenek, akkor mar husz eve a marson lennenk. Az az atomraketa amirol irsz, egy par perc alatt kiego atomreaktort hasznalt volna a kiaramlo gaz hevitesere (csak egy kicsit kornyezetszennyezo), ebben a peldaban pedig mikrohullamokat hasznal(na)nak. A mars viszonyairol pedig szerintem rengeteget olvashatsz, ha megnezed a Pathfinder vagy a Mars Global Surveyor honlapjat.
A mars felszini homerseklete az egyenliton is -110 es 20 fok kozotti, csak a legmagasabb homersekletek kezdodnek -40-tol. A legnyomas nem is hasonlithato a himalajaihoz, a foldinek kevesebb mint 1%-a, a nap atmerojet a fodihez kepest kb a felenek latnank. Akit erdekel utananezhet az alabbi helyeken:
www.nasa.gov - A NASA honlapja (nem www.nasa.com)
jpl.nasa.gov - A sugarhajtomuvek laboratoriumanak honlapja
mpfwww.jpl.nasa.gov - A mars exploration program honlapja
Előzmény: corporal (40)

bubu

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.11 06:41:00 © (43)
szoval, minek?

Herold

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.12 18:53:19 © (44)
Szerintem először meg kéne építeni az Alfa Űrbázist. Ha ez kész, utána kezdenek gondolkozni egy stabil Hold-bázison (kutatás, bányászat stb.).
Ha a Hold-bázis jól szerepel, nem lesznek gondok az ellátással, vagy a legénységnek nem lesznek pszichológiai problémái, csak utána lehet nekiállni a Mars-bázis terveinek.
Embert küldeni oda elég költséges. Addig, amíg az űrszondák megfelelően fel tudják térképezni, mérni a marsi körülményeket, addig nincs értelme embert küldeni a vörös bolygóra. (A Holdra is előbb szondákat küldtek.)
Az első emberes felderítést szerintem 10-20 éven belül megélhetjük. Kérdés, mit szól hozzá a felszín alatt élő idegen kolónia...

voodoo

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.12 19:01:03 © (45)
Sajnos a holdon nem nagyon lehetne banyaszattal foglalkozni, mert nincs se viz se vulkanizmus, es ezert a kulonbozo asvanykincsek nem tudtak koncentralodni. Csak egynemu por talalhato, amelyben keverednek a vegyuletek. Ugyanez igaz a marsra is.
Előzmény: Herold (44)

Árpi

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.12 21:30:20 © (46)
voodoo!
Nono! Az, hogy nincs vulkanizmus, nem jelenti azt, hogy nem is volt. A Marson nem úgy néz ki a felszín, mintha nem lett volna módjuk koncentrálódni bizonyos anyagoknak...
Előzmény: voodoo (45)

voodoo

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.12 22:03:24 © (47)
Arpi,
Igaz a marson volt viz es vulkanizmus 3milliard eve. Es van osszesen negy vulkanja is. De sajnos az mar regen volt, mert most mar nincsen folyekony magja.
Előzmény: Árpi (46)

voodoo

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.18 06:09:25 © (48)
A marsra nem is nagyon erdemes elmenni az emberisegnek, amig ilyen sokba kerul. Keves fenyt kap, es a levegoje szamunkra vakuum, nagyon hideg van es nagy a hoingas. A kicsi legkore is csak arra jo, hogy hatszaz kilometeres homokviharok duljanak benne. Akkor mar egyszerubb a holdon letrehozni egy bazist. Egy eve sincs, hogy vizet talaltak a holdon. Terraformalni mindket egitestet eleg nehez lenne, az amit mondanak, hogy 200 ev mulva a NASA terraformalja a marsot egy hulyeseg. A legkor kialakitasahoz rengeteg nitrogen kellene, amit nem tudom honnan szereznenek be. Kellene meg viz, esetleg kisbolygokat, ustokosoket kuldenenek a marsnak. Aztan novelni kellene a megvilagitast urbeli tukrokkel mondjuk. Utana johet az atmoszfera novelese, uveghazi gazok meg a tobbi. Ezek elegge elkepzelhetetlen dolgok jelenleg. A foldon is, ha jol emlekszem 1 milliard ev kellett az oxigendus legkor kialakulasahoz.
A merkur bolygon is talaltak mar vizet a sarki kraterekben, talan ott lenne a legerdemesebb bazist letrehozni a hold utan, mert olyan kozel van a naphoz, hogy a nap energiajat konnyeden lehetne hasznositani. Aztan ott valoszinuleg vannak asvanykincsek is. A jupiter holdjai szinten jok lehetnek bazisok letrehozasara, igaz ott nehez elemek nem nagyon vannak, viszont van viz boven, epithetnek a bazist jegbe agyazva, hiszen olyan hidegben a jeg mar sokkal szilardabb. Vegul a szaturnusz titan holdja johet szamitasba, ott mar tenyleg nagyon hideg van, de a legkori nyomas hasonlo a foldihez.
Egy dolog azonban biztos: elni talan lehet a foldon kivul is, de nem erdemes, akarcsak tengeri olajfurotornyon, sarki kutatobazison vagy a tenger alatt.

originalqszi

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.02.18 08:48:56 © (49)
THOR!!!! NEM JÖSSZ VELEM????? MEGYÜNK A MARSRA!!!:))))))))**************

geszthi

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.03.16 14:12:28 © (50)
Be kell ismernem, hogy nem vettem komolyan Corporalnak a NASA terraformalasrol szolo levelet.

Am most olvastam a legujabb (tegnapi) Chemistry and Industry folyoiratban a kovetkezo cikket. No persze ez meg messze van attol amirol almodnak egyesek, de most mar elismerem tenyleg komolyan gondoljak

"Reactor paves way for colonisation of Mars 15 Mar 1999

NASA has given the go-ahead for a series of experiments that could
change the course of human history. In 2001, a prototype chemical
reactor will be sent to Mars to begin preparing the planet for
colonisation.

The reactor converts carbon dioxide in the Martian atmosphere to oxygen.
If the technology works, NASA could eventually scale it up to provide fuel
and air for human settlers. The agency believes that using planetary resources is the most efficient way to colonise the solar system. Early Mars inhabitants will also be expected to use Martian iron ore to build radio receivers and other pieces of equipment.
'This is a landmark experiment,' says KR Sridhar, leader of the University
of Arizona team which is building the module. 'It is the first time in human
history that we will produce a consumable of use to humans from
extraterrestrial resources.'
Although the agency currently has no plans to send people to Mars, it is
busily developing technologies and 'mission concepts' to make such a
programme feasible.
In a recently completed review, NASA's Johnson Space Center in Houston,
Texas, decided that the oxygen-generating technology should be taken onto
the next stage - a real Mars mission.
The reactor is due to arrive on the surface of Mars on 22 January 2002.
Powered by a battery, it will produce around a kilogram of oxygen a day -
enough to support a human being. Although the oxygen will not be used,
Sridhar says the experiment is important as 'proof of concept' of his
equipment.
The module, which weighs about a kilogram, contains an electrochemical
device very similar to a solid fuel cell. 'It has a solid electrolyte with
electrodes at either end,' Sridhar told C&I. 'When you apply a potential it
transports oxide ions across. It's essentially an oxygen filter.'
The cell generates oxide ions by splitting carbon dioxide into oxygen and
carbon monoxide at 750°C. Electrons from the cathode then convert the
oxygen into oxide ions, which are swept across the cell by the electrical
current. At the other side, the anode removes electrons to liberate oxygen
gas.
The key to the reaction is an advanced ceramic called yttria stabilised
zirconia (YSZ). This mixture of zirconium oxide and yttrium oxide is riddled
with holes just large enough to hold an oxide ion. When the current is
switched on, ions jump from hole to hole, allowing YSZ to conduct
electricity and selectively filter oxide ions at the same time. 'It only takes up
oxide ions, so you get 100% pure oxygen,' Sridhar explains.
Sridhar's team now expects to contribute payloads to the next three Mars
Surveyor flights, scheduled for launch in 2001, 2003 and 2007. By the final
mission they hope to have built a reactor that can fly itself back to Earth in a rocket fuelled by oxygen generated on Mars. Future experiments will be
powered by solar cells instead of batteries, making the process
self-sustaining.
'The challenges were to miniaturise the technology while producing a device
that is rugged enough to withstand launch loads up to 35 times the force of
gravity,' Sridhar says."

geszthi

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.03.16 22:03:55 © (52)
Akkor most mar inkabb egy helyre a koloniaban. Egy-ket evet meger az a "sivatag".
Előzmény: corporal (51)

voodoo

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.03.17 00:44:03 © (53)
Es mit csinalnak a fennmarado mergezo szenmonoxiddal?
Előzmény: geszthi (52)

G.

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.03.17 18:28:13 © (55)
Szerintem ahhoz, hogy egy Mars expedíció elinduljon alapvető változásra van szükség az űrtechnikában, azaz túl kell lépni a kémiai hajtáson ! Addig legfeljebb egy minimálexpedíciót lehetne odaküldeni őrületesen sok pénzért, és a haszna nem lenne több mint egy jó szondának !

Tény, hogy az Amcsik valamiért nagyon be vannak indulva a Mars miatt, de szerintem ők civilizációt keresnek, méghozzá egy máshonnan odakerült civilizáció nyomait, csak ezt titkolják (a Mulder tudja miért) !

A Mars felszínét szerintem nem lehet Földiesíteni, mert a tömegvonzása mindössze harmada a földinek, tehát egy földihez hasonló légkör pár ezer év alatt elszökne az űrbe, ahogy azt a Mars őslégköre tette nem sokkal a bolygó kialakulása után.

Ami az életet illeti körül kell nézni azokon a helyeken, ahol vulkáni utóműködés van (volt) ha ott nincs, akkor legfeljebb fosszíliák után lehet kutatni. Szerintem egyébként a Marson nincs, és nem is volt természetes élet, egy esetleges expedíció legfeljebb néhány érdekes molekulát talál majd, hárommilliárd éves talajba talajba fagyva …

Telepet létrehozni, bányát nyitni a jelenleg technika mellett csak a Holdon van értelme, mert egyrészt kisebb a tömegvonzása, ezért olcsóbb onnan szondákat, és Expedíciókat indítani távolabbi térségek felé (persze a Holdon gyártott cuccokoat), másrészt meg bizonyos ritka fémeket (ha nagyobb mennyiségben találnának) onnan talán üzletileg kifizetődő lenne a Földre juttatni.

pgergo

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.10.08 09:47:25 © (58)
Meg az altalanos iskolai technikatanrom kedvenc mondasa volt: olyan gepet is tudnank epiteni, ami egy zsak makot szemenkent atdobal a kulcslyukon, de minek?

Meg az amerikaiak sem olyan hulyek, hogy felaldozzanak 4 tankhajonyi penzt csak azert, hogy ott lengen a zaszlojuk (nem is lengene).

Egyebkent nekem az a velemenyem, hogy hamarabb fogjak az ember a marsi klimahoz szoktatni, mint a Marsot Foldhoz hasonlova tenni.

PG.

originalqszi

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.10.08 09:57:12 © (59)
Elindultatok már? VÁRJATOK! Megyünk mi is, a Kedvesemmel:-)))

Anteris

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.10.09 23:26:14 © (60)

runaway

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.10.09 23:53:00 © (62)
A Mars a vörös bolygó?
Nekem, az átmeneti ifjúkommunista múltammal, ott a helyem...:)

Anteris

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.10.10 00:45:18 © (63)
Mr Spock: "Nem veletlen, hogy a Holdra valo leszallasok utan, 1972-tol semmi igazan nem tortenik annak az erdekeben hogy ember visszaterjen a Holdra. Miert? Mert sem rovid, sem kozeptavu haszna nincsen. Legjobb tudomasunk szerint a naprendszerunkon belul nincs elet a foldon kivul. Tehat mire jok a tobbi bolygok?"
Miért kell mindenben az értelmet és a racionalitást keresni? Annak mi a haszna, hogy - mondjuk - elutazol Afrikába és megnézel néhány feketét meg egy csomó vadállatot? Miért nézel tévét és olvasol könyvet, újságot? És mit szédelegsz itt a neten?
Olyan nincs, hogy nem megyünk el a Marsra! Az ember sorsa az, hogy meg kell ismernie az őt körülvevő világot, akár az élete árán is. Minden eszközzel a túlélést kell szolgálni, lehtőséget kell adni az életnek, hogy terjeszkedjen.
A földi civilizáció egyre inkább befelé fordul és ez tragikus. Nem szabad belenyugodni, hogy a Földhözragadt tömegember ízlése és bárgyú életfelfogása szerint alakuljon az emberi faj további jövője.
-ant-

Újlaki

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.10.10 02:41:06 © (64)
Az űrutazás természetesen a haditechnika mellékterméke. Az első szputnyikot is egy feltuningolt interkontinentális ballisztikus rakétával lőtték fel, Gagarint is egy hasonló rakéta vitte fel, az amerikaiaknál ugyanez volt a helyzet. (A sors fintora, hogy a tehcnikai lemaradás a szovjet űrkutatásban előnyként jelentkezett: a szovjet atombomba 5 tonnás volt, az amerikai csak 1 tonnás. Ezért a szovjet rakáta sokkal nagyobb hasznos terhet tudott a világűrbe is feljuttatni.)

A Hold-utazás (is) kizárólag presztízsprogram volt, az "amerikai nép" megtépázott öntudatát kellett kicsit helyreállítani. Az 1:1 állásban aztán gyorsan kiegyeztek a felek.

Ugyanakkor nem lehet megfeledkezni arról, hogy ennek ellenére az űrkutatás valóban nagyon sok hasznos eredményt pottyantott vissza a Földre. A különleges anyagoknak (teflon, kevlar stb.) a mindennapi életbe való beintegrálódásán kívül az egyik legjelentősebb a távközlési, navigációs és egyéb (geológiai, térképészeti stb.) műholdak alkalmazása.

Csak megjegyzésképpen, a számítástechnika, a számítógépek tulajdonképpen a légvédelmi lőelemképzőknek illetve a rejtjelező és rejtjelfejtő berendezéseknek köszönhetik a megszületésüket, először ezekre a feladatokra alkalamzták az őseiket. Az itternet őse is a katonai hálózat volt.

Hogy jó-e, hogy van távközlési műhold, számítógép és internet, lehet vitatni, de mindenesetre egészen más lenne az életünk, ha nem volnának.

Még egy fontos aspektus: amikor az "ős"-eszközöket – a hordozórakétát, számítógépet – fejleszteni kezdték, még nem lehetett tudni, sejteni sem, hogy mi lesz ezeknek a konkrét kisugárzása a midnennapi életre. Ezért balgaság most azt kijelenteni, hogy márpedig a Mars-utazás teljesen felesleges. Csak később, esetleg valami egészen más területen nyilvánul majd meg a haszna, amit most, és valószínűleg még majd közben sem fog sejteni senki.

Andreas

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.10.10 21:41:20 © (65)
originalqszi,
Addig is amig az indulásra vártok, lepd meg a kedvesedet egy kis Valentin napi ajándékkal:A kép a Mars Global Surveyor MOC2_135A sorszámú felvétele.
Előzmény: originalqszi (59)

Anteris

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.10.10 22:21:07 © (66)
Nem rossz kép, csak máskor tömörítsd össze egy kicsit légyszí', mert bazi nagy lett! Fölrobban a szerver!! :)(Jpeg optimimer, Paint shop, stb.)


Bocs: Anteris

Előzmény: Andreas (65)

Andreas

válasz | megnéz | könyvjelző 1999.10.10 22:45:24 © (68)
Utólag is sorry, de egy kép miatt nem volt lelkierőm regisztráltatni magam valamelyik webszolgáltatónál. Ja és kösz a "local mirrort" :)
Előzmény: Anteris (66)

ShaReRe

válasz | megnéz | könyvjelző 2000.02.06 03:56:30 © (69)
Egyelore csak felhuzom ezt a topikot, kesobb majd irogatok is bele. Mar ha erdekel meg barkit is...

rolling

válasz | megnéz | könyvjelző

Pages in category "Mars utazás-hogyan?"

This category contains only the following page.