FANDOM


1959. évi IV. törvényEdit

a Magyar Népköztársaság Polgári TörvénykönyvérõlEdit

(A hatálybalépésérõl és a végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. és az 1978. évi 2. törvényerejû rendelettel egységes szerkezetben.)
[A törvény: Ptk., az 1960. évi 11. törvényerejû rendelet: Ptké., az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet: Tvr.]

A Ptk. kihirdetés napja: 1959. augusztus 11. A hatálybalépés napja: 1960. május 1. A törvényt az 1977. évi IV. törvény a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalta, a korábbi módosítások feltüntetését általában mellõzzük. A Ptké. kihirdetés napja: 1960. április 12. A Tvr. kihirdetés napja: 1978. február 1.

ELSÕ RÉSZ
BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
Edit

Ptk. 1.§ (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérõen nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.

A Ptk. 1.§ (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

(2) A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.

A Ptk. értelmezése
Ptké. 5.§ (1) A Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépése elõtti bírói gyakorlatban kialakult jogelvek szerint nem lehet értelmezni.
(2) A Ptk. hatálybalépésével hatályát veszti
a) a Legfelsõbb Bíróság valamennyi polgári jogi tartalmú, kötelezõ erejû iránymutató döntése (elvi döntés, elvi megállapítás),
b) a Legfelsõbb Bíróság által hatályában fenntartott valamennyi polgári jogi tartalmú teljesülési határozat, jogegységi döntvény és elvi határozat,
c) valamennyi polgári jogi tartalmú kollégiumi állásfoglalás.
(3) Az elõzõ bekezdés nem vonatkozik az a)-c) pontokban felsorolt azokra a döntésekre, amelyek a Ptk. által nem szabályozott, illetõleg külön jogszabályozásra fenntartott intézményhez (pl. nemzetközi magánjog, szerzõi, találmányi jog), vagy olyan jogszabályhoz kapcsolódnak, amelynek hatályát ez a törvényerejû rendelet nem érinti.
(4) A Központi Gazdasági Döntõbizottság elvi határozatainak érvényét a Ptk. hatálybalépése nem érinti. A Ptk. rendelkezéseivel ellentétes jogszabályon alapuló elvi határozatok azonban a Ptk. hatálybalépésével hatályukat vesztik.
Ptké. 6.§

A Ptké. 5.§ (4) bekezdéséhez: A Központi Gazdasági Döntõbizottság 1973. január 1-jével megszûnt. A Ptké. 6.§-t hatályon kívül helyezte az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 25.§ (1) bekezdés a) pontja.

Ptk. 2.§ (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fûzõdõ jogait, továbbá törvényes érdekeit.
(2) A törvény biztosítja a személyeknek az õket megilletõ jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelõen.
Ptk. 3.§ (1) A törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját.

A Ptk. 3.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1949. évi XX. törvényt.

(2)-(3)

A Ptk. 3.§ (2) és (3) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítéseEdit

Ptk. 4.§ (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszemûség és a tisztesség követelményeinek megfelelõen, kölcsönösen együttmûködve kötelesek eljárni.

A Ptk. 4.§ (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 2.§-ával megállapított szöveg.

(2)-(3)

A Ptk. 4.§ (2) és (3) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására elõnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.
Ptk. 5.§ (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Joggal való visszaélésnek minõsül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férõ célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen elõnyök szerzésére vezetne.

A Ptk. 5.§ (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

(3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlõ magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen elõny juttatásától tették függõvé.
Ptk. 6.§ A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemû személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelybõl õt önhibáján kívül károsodás érte.
Ptk. 7.§ (1) A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük - ha törvény másképpen nem rendelkezik - bírósági útra tartozik.

A Ptk. 7.§-hoz lásd a Ptk. 685.§ a) pontját és a Tvr. 18.§-át. A Ptk. 7.§ (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (2) bekezdésével módosított szöveg.

(2) Bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerûen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

A Ptk. 7.§ (2) bekezdése az 1994. évi LXXI. törvény 65.§-ával megállapított szöveg.

MÁSODIK RÉSZ
A SZEMÉLYEK
I. Cím
AZ EMBER MINT JOGALANY
I. Fejezet
A jogképesség
Edit

Ptk. 8.§ (1) A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek.
(2) A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlõ.
(3) A jogképességet korlátozó szerzõdés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
Ptk. 9.§ A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának idõpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás idõpontjának a születéstõl visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy késõbben történt. A születés napja a határidõbe beleszámít.

Ptké. 76.§ A fogamzás idõpontját a gyermek érdeke ellenére csak akkor lehet bizonyítani, ha a fogamzás a Ptk. hatálybalépése után történt.

Ptk. 10.§ A gyermek részére már megszületése elõtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen ha a gyermek és törvényes képviselõje között érdekellentét van.

A méhmagzat gondnoka
Ptké. 7.§ (1) Méhmagzat részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki.
(2) A gondnokrendelést bármelyik szülõ vagy nagyszülõ, az ügyész, illetõleg az anya lakóhelye szerint illetékes községi, városi, fõvárosi kerületi jegyzõ kérheti. Gondnokrendelésnek hivatalból is helye van.
(3) A gondnok abban az ügyben, amelyben kirendelték, olyan jogkörrel jár el, mint a gyám.

A Ptké. 7.§ (2) bekezdése az 1971. évi I. törvénynek, illetve az 1991. évi XX. törvény 48.§ (1) bekezdésének megfelelõen módosított szöveg.

II. fejezet
A cselekvõképesség
Edit

Ptk. 11.§ (1) Cselekvõképes mindenki, akinek cselekvõképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki.
(2) Aki cselekvõképes, maga köthet szerzõdést vagy tehet más jognyilatkozatot.
(3) A cselekvõképességet korlátozó szerzõdés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.

A korlátozott cselekvõképességEdit

Ptk. 12.§ (1) Korlátozottan cselekvõképes az a kiskorú, aki tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvõképtelen.
(2) Kiskorú az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvõképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.

Ptké. 77.§ A házasságkötés a Ptk. hatálybalépése elõtt kötött házasságnál sem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a bíróság a házasságot a cselekvõképesség hiánya vagy a kiskorúság okából szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja.

Ptk. 13.§ (1) Korlátozottan cselekvõképes az a nagykorú is, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.
(2) Cselekvõképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt - tartósan vagy idõszakonként visszatérõen nagymértékben csökkent.
(3) A cselekvõképesség korlátozottsága a gondnokság megszüntetésével véget ér.
Ptk. 14.§ (1) A korlátozottan cselekvõképes személy jognyilatkozatának érvényességéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselõjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvõképes személy cselekvõképessé válik, maga dönt függõ jognyilatkozatainak érvényessége felõl.
(2) A korlátozottan cselekvõképes személy törvényes képviselõjének közremûködése nélkül is
a) tehet olyan személyes jellegû jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentõségû szerzõdéseket;
c) rendelkezik munkával szerzett keresményével, ha jogszabály kivételt nem tesz; keresménye erejéig erre kötelezettséget is vállalhat;
d) megköthet olyan szerzõdéseket, amelyekkel kizárólag elõnyt szerez.

A Ptk. 14.§ (2) bekezdéséhez lásd a Ptk. 85.§ (1) bekezdését, 623.§ (2) bekezdését és a 624.§ (2) bekezdését.

(3) A törvényes képviselõ a korlátozottan cselekvõképes kiskorúnak ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselõ visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a törvényes képviselõ elfogadó nyilatkozatát pótolja.
(4) A törvényes képviselõ a korlátozottan cselekvõképes személy nevében maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvõképes személy saját nyilatkozatát kívánja meg, illetõleg amelyek a munkával szerzett keresményre vonatkoznak.

Tvr. 10.§ A törvényes képviselõ jognyilatkozatával és a gyámhatóság jóváhagyásával kapcsolatos szabályokat csak a törvény hatálybalépése után tett jognyilatkozatokra lehet alkalmazni.

A Ptk. 14.§ (4) bekezdéséhez lásd a Ptk. 14.§ (2) bekezdésének a) pontját. A Tvr. 10.§-ának rendelkezéseit 1978. március 1-jétõl, az 1977. évi IV. törvény hatálybalépésétõl kell alkalmazni.

A cselekvõképtelenségEdit

Ptk. 15.§ Cselekvõképtelen az a kiskorú, aki tizennegyedik életévét nem töltötte be.
Ptk. 16.§ (1) Cselekvõképtelen az is, akit a bíróság cselekvõképességet kizáró gondnokság alá helyezett.
(2) Cselekvõképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - állandó jelleggel teljesen hiányzik.
(3) Ha a bíróság ugyanilyen okból kiskorút helyez cselekvõképességet kizáró gondnokság alá, a gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerõre emelkedésével cselekvõképtelenné válik.
(4) A gondnokság megszüntetésével a cselekvõképtelen személy cselekvõképességét visszanyeri.
Ptk. 17.§ Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvõképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.
Ptk. 18.§ (1) A cselekvõképtelen személy jognyilatkozata semmis; nevében törvényes képviselõje jár el.

A Ptk. 18.§ (1) bekezdéséhez lásd a Ptk. 21.§ (1) bekezdését, a semmisségre pedig a 234.§-t.

(2) Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvõképtelen személy által közvetlenül kötött és már teljesített csekély jelentõségû szerzõdéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elõ, és különösebb megfontolást nem igényel.
(3) A gondnokság alá helyezés nélkül a cselekvõképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát cselekvõképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeibõl arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvõképessége esetében is indokolt lett volna.

Közös szabályokEdit

A Ptk. 19.§-hoz lásd a 12/1987. (VI.29.) MM rendeletet.

Ptk. 19.§ (1) A törvényes képviselõ jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat
a) a korlátozottan cselekvõképes vagy a cselekvõképtelen személy tartására,
b) a korlátozottan cselekvõképes vagy a cselekvõképtelen személyt örökösödési jogviszony alapján megilletõ jogra vagy kötelezettségre,
c) a külön jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékû vagyontárgyra vonatkozik.
(2) Bírósági vagy közjegyzõi határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

Tvr. 10.§ A törvényes képviselõ jognyilatkozatával és a gyámhatóság jóváhagyásával kapcsolatos szabályokat csak a törvény hatálybalépése után tett jognyilatkozatokra lehet alkalmazni.

A Tvr. 10.§-ának rendelkezéseit 1978. március 1-jétõl, az 1977. évi IV. törvény hatálybalépésétõl kell alkalmazni.

Ptk. 20.§ (1) A korlátozottan cselekvõképes és a cselekvõképtelen személy még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelõ ellenérték nélkül felelõsséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.
(2) Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselekvõképes személyt a munkával szerzett keresményével való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos mértékû ajándékozást.
(3) A közcélra felajánlás, valamint a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes.
Ptk. 21.§ (1) A korlátozott cselekvõképességen és a cselekvõképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvõképessége korlátozott vagy hiányzik.
(2) Aki cselekvõképességét illetõen a másik felet megtéveszti, ezért felelõsséggel tartozik, és felelõssége alapján a szerzõdés teljesítésére is kötelezhetõ.

Cselekvõképességet érintõ gondnokság
Ptké. 8.§ A cselekvõképességet érintõ gondnokság alá helyezést a gondnokság alá helyezendõ személy házastársa, egyeneságbeli rokona, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.
Ptké. 9.§ (1) A cselekvõképességet érintõ gondnokság alá helyezés iránt indított perben az alperes vagyonára bármelyik fél kérelmére zárlatot kell elrendelni, ha a gondnokság alá helyezés valószínûnek mutatkozik, és annak veszélye fenyeget, hogy az alperes a vagyont nem megfelelõen kezeli, szükség nélkül megterheli vagy elidegeníti.
(2) A zárlat elrendelésérõl hirdetményt kell kibocsátani, s azt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság, valamint az alperes lakóhelye szerint illetékes községi, városi, fõvárosi kerületi tanács hirdetõtáblájára. A zárlat hatálya a hirdetménynek a bíróság hirdetõtáblájára történt kifüggesztését követõ napon kezdõdik.
(3) A zárgondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Egyébként a zárlatra a bírósági végrehajtás során elrendelt zárlat szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
Ptké. 10.§ A gondnokság alá helyezést kimondó jogerõs bírósági ítélettel azonos hatályú a bíróság ideiglenes gondnokság alá helyezést kimondó jogerõs vagy elõzetesen végrehajtható határozata [Pp. 307.§ (2) bekezdés].
Ptké. 11.§ (1) A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére gondnokot a gyámhatóság rendel ki.
(2) Gondnokká elsõsorban a gondnokság alá helyezettel együttélõ házastársat kell kirendelni. Ha ilyen házastárs nincs, vagy a házastárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik. A gondnok kirendelésénél a gondnokság ellátására alkalmas szülõket, egyéb rokonokat és más hozzátartozókat elõnyben kell részesíteni.
Ptké. 12.§ (1) A gondnokságra - amennyiben jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a gyámság szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(2) A gondnok a gondnokság alá helyezett személyérõl csak annyiban köteles gondoskodni, amennyiben ez a gondnokság alá helyezés okául szolgáló körülményekre tekintettel szükséges.
(3) A cselekvõképességet érintõ gondnokság esetében a gondnok a gondnokság alá helyezett leszármazójának önálló háztartás alapításához vagy fenntartásához vagy más létfontosságú cél eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére a gyámhatóság jóváhagyásával anyagi támogatást nyújthat. A támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg.
Ptké. 13.§ (1) A cselekvõképességet érintõ gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn.
(2) A gondnokság megszüntetése iránt maga a gondnokság alatt álló, házastársa, egyeneságbeli rokona, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész indíthat keresetet.
Ptké. 14.§

A Ptké. 9.§ (2) bekezdése az 1971. évi I. törvénynek megfelelõen módosított szöveg. Lásd továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt. A Ptké. 14.§-t az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 25.§ (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

III. fejezet
A jogképesség megszûnése; a holtnak nyilvánítás
Edit

Ptk. 22.§ A jogképesség a halállal szûnik meg.
Ptk. 23.§ Az eltûnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltûnésétõl számítva öt év eltelt anélkül, hogy életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna.

A Ptk. 23.§-hoz lásd az 1/1960. (IV.13.) IM rendeletet.

Ptk. 24.§ (1) A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg.
(2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál idõpontja az eltûnést követõ hónap tizenötödik napja.
Ptk. 25.§ (1) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkezõ bizonyításáig halottnak kell tekinteni.
(2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett idõpontnál korábban vagy késõbb tûnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállanak, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot megfelelõen módosítja. A jogkövetkezmények ilyen esetben a módosított határozat szerint alakulnak.
(3) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett idõpontnál késõbb tûnt el, és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi. A határozat alapján beállott jogkövetkezmények - ha jogszabály kivételt nem tesz - semmisek.
(4) Ha a holtnak nyilvánított elõkerül, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények - ha jogszabály kivételt nem tesz - semmisek.

Holtnak nyilvánítás
Ptké. 15.§ Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a holtnak nyilvánítási eljárást, valamint a halál tényének bírósági megállapításával kapcsolatos kérdéseket rendelettel szabályozza.

Ptk. 26-27.§

A Ptk. 26-27.§-át és a címét az 1998. évi XXXIII. törvény 60.§-a hatálytalanította.

III. Cím
A JOGI SZEMÉLYEK
V. Fejezet
A jogképesség; a jogi személy létrejötte és megszûnése
Edit

Ptk. 28.§ (1) Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya- jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban - ha törvény ettõl eltérõen nem rendelkezik - a pénzügyminiszter képviseli; ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja vagy más állami szervre ruházhatja át.

A Ptk. 28.§ (1) bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 303.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg. A Ptk. 28.§ (1) bekezdésének utolsó mondata az 1998. évi XXXIII. törvény 59.§-ával megállapított szöveg.

(2) A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fûzõdhetnek.
Ptk. 29.§ (1) A jogi személy létrejöttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet.
(2) A jogi személy létesítésérõl szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és - ha errõl külön jogszabály nem rendelkezik - képviselõjét.
(3) A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselõje jogosult. Ha nem õ az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály ezektõl a rendelkezésektõl eltérhet.

A Ptk. 29.§ (3) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 3.§-át.

(4) Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették.

A Ptk. 29.§ (4) bekezdéséhez lásd a Ptk. 40.§ (2) bekezdését, az 54.§ (3) bekezdését, az 58.§ (2) bekezdését,a 60.§-át és a 71.§ (3) bekezdését.

Ptk. 30.§ (1) Ha a jogszabály vagy - annak felhatalmazása alapján - az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy.
(2) A szervezeti egység vezetõje az egység rendeltetésszerû mûködése által meghatározott körben a jogi személy képviselõjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettõl eltérõen rendelkezhet.

VI. fejezet
A jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó külön rendelkezések
1. Az állami vállalat
Edit

A Ptk. VI. fejezet eredeti 39-74.§-ainak a számozását 34-69.§-okra változtatta az 1984. évi 33. törvényerejû rendelet 3.§-a. A Ptk. "1. Az állami vállalat" címû rész §-ainak szövege az 1984. évi 33. törvényerejû rendelet 2.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 31.§ (1) Az állami vállalat jogi személy.

A Ptk. 31.§ (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(2) Az állami vállalat a rábízott vagyonnal - törvényben meghatározott módon és felelõsséggel - önállóan gazdálkodik.
(3) Az állami vállalat kötelezettségeiért a rábízott vagyonnal felel.
(4) Az állam jogszabályban meghatározott módon irányítja, illetõleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét.
(5) Az állami vállalat nevében rendszerint a vállalat tevékenységére kell utalni. A vállalat nevét úgy kell megállapítani, hogy az más gazdálkodó szervezetektõl való megkülönböztetésre alkalmas legyen.
(6) Az állami vállalatot az igazgató képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja át.

A Ptk. 31.§ (6) bekezdését az 1985. évi 25. törvényerejû rendelet 7.§-a iktatta be a törvénybe.

Ptk. 32.§ (1) Az állami vállalat általános vezetését ellátja
a) a vállalati tanács, vagy
b) a vállalat dolgozóinak közgyûlése vagy küldöttgyûlése, illetõleg
c) az igazgató.
(2) A testületi hatáskörbe nem tartozó ügyekben az igazgató önállóan és egyéni felelõsséggel jár el.
(3) Az állami vállalat kezelésében levõ vagyont nem lehet elvonni; jogszabály ettõl eltérõen rendelkezhet.
Ptk. 33.§ Az állami vállalatra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

Állami vállalat
Ptké. 16.-17.§

A Ptk. 33.§-hoz lásd a 1977. évi VI. törvényt és a 33/1984. (X.31.) MT rendeletet. A Ptké. 16.-17.§-t hatályon kívül helyezte az 1984. évi 33. törvényerejû rendelet 28.§-a.

2. A trösztEdit

Ptk. 34.§ (1) Az alapító szerv a felügyelete alá tartozó több vállalat gazdaságos mûködésének és fejlesztésének elõmozdítására és e vállalatok irányítására trösztöt hozhat létre. A tröszt és a keretében mûködõ vállalatok jogi személyek.
(2) A tröszt alapító határozatában fel kell sorolni a tröszt keretében mûködõ vállalatokat.
(3) A trösztre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

A Ptk. 34.§ (3) bekezdéséhez lásd az 1977. évi VI. törvényt és a 33/1984. (X.31.) MT rendeletet.

3. Egyéb állami gazdálkodó szervEdit

Ptk. 35.§ Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az állami vállalatra vonatkozó szabályok irányadók az egyéb állami gazdálkodó szerv jogi személyiségére is.

4. Költségvetési szervEdit

A Ptk. 36.§ címét az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) bekezdése módosította.

Ptk. 36.§ (1) A költségvetési szerv jogi személy.
(2) A költségvetési szerv képviseletét a szerv vezetõje látja el, aki e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a szerv dolgozójára ruházhatja át.

Az állami költségvetési szervek képviselete
Ptké. 18.§
Ptké. 19.§

A Ptké. 18.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének b) pontja hatálytalanította. A Ptké. 19.§-át hatályon kívül helyezte az 1971. évi 31. törvényerejû rendelet 16 §-a.

Ptk. 37.§ (1) A költségvetési szervet a költségvetését meghaladó mértékben is terheli a kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint az a kötelezettség, amelyet jóhiszemû személyek irányában vállalt.
(2) Ilyen esetben a költségvetési fedezetrõl a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint kell gondoskodni.

5. A szövetkezetEdit

Ptk. 38.§ A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelõen létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzájárulásaival és személyes közremûködésével, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat.

A 38.§ az 1992. évi II. törvény 60.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Ptk. 39-50.§

A Ptk. 39-50.§-t az 1992. évi II. törvény 62.§ (1) bek. 1. pontja hatálytalanította.

4. Költségvetési szervEdit

A 4. címet az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) módosította. A Ptk. 44.§-a az 1971. évi 31. törvényerejû rendelet 2.§-ával megállapított szöveg. A Ptk. 47.§-át az 1971. évi 31. törvényerejû rendelet 16.§-a hatályon kívül helyezte.

Ptk. 51.§ A szövetkezetre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

A Ptk. 51.§ végrehajtására lásd az 1992. évi I. törvényt.

6. A jogi személyiségû gazdasági társaságEdit

A VI. fejezet 6. címe és az 52-56.§ az 1988. évi XXV. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 52.§ (1) Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek üzletszerû közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elõsegítésére saját cégnévvel rendelkezõ gazdasági társaságot alapíthatnak.
(2) Jogi személyként mûködõ gazdasági társaság: a közös vállalat, a korlátolt felelõsségû társaság és a részvénytársaság.

A Ptk. 52.§ (2) bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ a) pontjával módosított szöveg.

(3) A közös vállalatnak csak jogi személy tagja lehet.

A Ptk. 52.§ (3) bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ a) pontjával módosított szöveg.

53.§ (1)

A Ptk. 53.§ (1) bekezdését az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ a) pontja hatálytalanította.

(2) A közös vállalat a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsõsorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen - vagyoni hozzájárulásuk arányában - kezesként felelnek. Ha a vállalati vagyon a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen - vagyoni hozzájárulásuk arányában - kezesként felelnek.

A Ptk. 53.§ (2) bekezdésének elsõ mondata az 1997. évi CXLIV. törvény 303.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

(3) A korlátolt felelõsségû társaság olyan gazdasági társaság, amely elõre meghatározott összegû törzsbetétekbõl álló törzstõkével (jegyzett tõkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerzõdésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel.
(4) A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely elõre meghatározott számú és névértékû részvényekbõl álló alaptõkével (jegyzett tõkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért - törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel.

A Ptk. 53.§ (3)-(4) bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 303.§ (3)-(4) bekezdésével megállapított szöveg.

54.§ (1) A gazdasági társaság alapításához társasági szerzõdés (alapító okirat); részvénytársasági formában mûködõ gazdasági társaság esetében pedig alapszabály (alapító okirat) szükséges.
(2) A társasági szerzõdésben meg kell határozni:
a) a társaság cégnevét és székhelyét,
b) a társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) - kivéve az alapszabályban a részvényeseket - feltüntetésével,
c) a társaság tevékenységi körét,
d) a társaság jegyzet tõkéjét, a jegyzett tõke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
e) a cégjegyzés módját,
f) a vezetõ tisztségviselõk nevét és lakóhelyét,
g) a gazdasági társaság idõtartamát, ha a társaságot határozott idõre alapítják, valamint
h) mindazt, amit a gazdasági társaságokról szóló törvény az egyes társasági formáknál kötelezõen elõír.
(3) A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.

A Ptk. 54.§ az 1997. évi CXLIV. törvény 303.§ (5) bekezdésével megállapított szöveg.

Ptk. 55.§ A közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelõsségû társaságnál az ügyvezetõ, míg részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai képviselik a gazdasági társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok elõtt.

A Ptk. 55.§ az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ a) pontjával módosított szöveg.

(2)
Ptk. 56.§ (1) A gazdasági társaság megszûnik, ha:
a) a társasági szerzõdésben (alapszabályban) meghatározott idõtartam eltelt, vagy más megszûnési feltétel megvalósult;
b) elhatározza jogutód nélküli megszûnését;
c) elhatározza jogutódlással történõ megszûnését (átalakulását);
d) tagjainak száma - a korlátolt felelõsségû társaságot és a részvénytársaságot kivéve - egy fõre csökken, és a törvényben meghatározott határidõn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot;
e) a cégbíróság megszûntnek nyilvánítja;
f) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését;
g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
h) a gazdasági társaságról szóló törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt elõírják.

A Ptk. 56.§ (1) bekezdésének c)-d) és f) pontja az 1997. évi CXLIV. törvény 303.§ (6) bekezdésével megállapított szöveg (a korábbi f)-g) pont g)-h)-ra változott).

(2) A gazdasági társaságra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

7. Közhasznú társaságEdit

A Ptk. 57-60.§-a (VI. fejezet 7. pontja) az 1997. évi CXLIV. törvény 304.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

57.§ (1) A közhasznú társaság közhasznú - a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló - tevékenységet rendszeresen végzõ jogi személy. A közhasznú társaság üzletszerû gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elõsegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységébõl származó nyereség nem osztható fel a tagok között.
(2) A közhasznú társaságra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közös szabályait, valamint a korlátolt felelõsségû társaságra vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(3) A társasági szerzõdésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és - szükség szerint - az általa lefolytatott üzletszerû gazdasági tevékenységet. A társasági szerzõdésben meg kell határozni a társaság megszûnése esetén a 50.§ (3) bekezdésében meghatározott vagyon közhasznú célra való fordításának módját is.
58.§ (1) Közhasznú társaság alapító úgy is, hogy az egyes jogi személyek vállalata - ideértve azt a vállalatot is, amelynek cégnevében az intézet megjelölés szerepel -, illetve a gazdasági társaság közhasznú társasággá alakul át. Ebben az esetben a közhasznú társaság válik az egyes jogi személyek vállalata (intézete), illetve a gazdasági társaság jogutódjává.
(2) A közhasznú társaságnak a (1) bekezdés szerinti alapítására megfelelõen alkalmazni kell a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó közös szabályokat, kivéve ha a jogelõd korlátolt felelõsségû társaság, amelybõl a társasági szerzõdés megfelelõ módosításával hozható létre közhasznú társaság.
(3) A közhasznú társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel a bejegyzés napjával jön létre.
(4) A közhasznú társaság elnevezést - vagy annak "kht." rövidítését - a társaság cégnevében fel kell tüntetni.
59.§ (1) A közhasznú társaság taggyûlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerzõdés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelõs szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeirõl.
(2) A közhasznú társaságnál felügyelõ bizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelezõ. Ha a felügyelõ bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeirõl kötött szerzõdés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közhasznú társaság taggyûlését.
(3) Az (1) bekezdése alapján kötött szerzõdések nyilvánosak, azokba bármely érintett személy betekinthet.
60.§ (1) A közhasznú társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet, illetve csak közhasznú társaságokká válhat szét. Az egyesülésre, illetve a szétvallásra a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.
(2) A cégbíróság a közhasznú társaságot - megszûnése esetén - törli a cégjegyzékbõl, a társaság a törléssel szûnik meg.
(3) A közhasznú társaság jogutód nélkül történõ megszûnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követõen csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani.

8. Az egyesület és a köztestületEdit

A Ptk. 8. címe és 61-65.§-a az 1993. évi XCII. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 61.§ Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezõ szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.

A VI. fejezet 8. alcímét és 61-69.§-át az 1989. évi II. törvény 27.§-a hatályon kívül helyezte.

Ptk. 62.§ (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület nevérõl, céljáról és székhelyérõl, valamint szervezetérõl.
(2) Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.
(3) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. Egyesület elsõdlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható.
(4) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Ptk. 63.§ Az egyesület megszûnik, ha
a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsõbb szerve kimondja;
b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetõleg megszûnését megállapítja.
Ptk. 64.§ Az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetekre e törvény alkalmazásakor az egyesületre vonatkozó szabályok az irányadók.

A Ptk. 65.-66.§-ait és az elõttük levõ címet az 1971. évi 31. törvényerejû rendelet 13.§-a állapította meg.

Ptk. 65.§ (1) A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezõ szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetõleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.
(2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara.
(3) Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges - törvényben meghatározott - jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti.
(4) Törvény elõírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható.
(5) A köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok közérdekûek.
(6) A köztestületre - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
Ptk. 66-69.§

A Ptk. 8. alcímét és 66-69.§-át az 1989. évi II. törvény 27.§-a hatályon kívül helyezte.

(4) Az alapszabály elrendelheti, hogy a közgyûlést rövidebb idõközökben hívják össze; meghatározott ügyekben a határozat meghozatalához minõsített többséget írhat elõ; kimondhatja, hogy a határozatképességre vonatkozó szabályokat a közgyûlésnek határozatképtelenség miatti elhalasztása után másodszorra összehívott közgyûlésre is alkalmazni kell; eltérõen állapíthatja meg, hogy a tagok mekkora hányadának kívánságára kell rendkívüli közgyûlést összehívni.

9. Egyes jogi személyek vállalataEdit

A VI. fejezet 9. címét és a 70.-73 §-t az 1984. évi 33. törvényerejû rendelet 3.§-a iktatta be a törvénybe. Lásd az 1990. évi IV. törvény 18.§ (2) bekezdését.

Ptk. 70.§ (1) A helyi önkormányzat, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve, az egyesület vállalatot hozhat létre. A vállalat jogi személy.

A Ptk. 70.§ (1) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 47.§ (1) bekezdésével megállapított, majd az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdés a) pontja által módosított szöveg.

(2) Egyesület esetében feltétel, hogy a vállalat létesítését az egyesület alapszabálya megengedje.

A Ptk. 70.§ (2) bekezdése az 1989. évi II. törvény 28.§ (2) bekezdésének megfelelõen módosított szöveg. A Ptk. 70.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) bekezdése módosította. A Ptk. 70.§ (2) bekezdésének elsõ mondatát a 12/1995. (II.22.) AB határozat megsemmisítette, valamint a második mondatát módosította.

(3) Az egyesület a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel; egyébként az egyesület vállalatának jogképességére, szervezetére és mûködésére az állami vállalatra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
Ptk. 71.§ (1) A vállalatot létesítõ okiratban meg kell állapítani - a 29.§ (2) bekezdésében meghatározott tényeken és körülményeken kívül - a létesítõ jogi személy nevét, a vállalat induló vagyonát, továbbá a jogszabályban elõírt egyéb tényeket és körülményeket.
(2) A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére; nevét úgy kell meghatározni, hogy az a vállalatnak más gazdálkodó szervezettõl való megkülönböztetésre alkalmas legyen.
(3) A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, és a cégjegyzékbõl való törléssel szûnik meg.

A Ptk. 71.§ (3) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 4.§-ával megállapított szöveg. A Ptk. 71.§ (3) bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ a) pontjával módosított szöveg.

Ptk. 72.§ (1) A vállalat tevékenységi körét a létesítõ jogi személy - a jogszabályok keretei között - állapítja meg, s biztosítja a tevékenység ellátásához szükséges vagyont.
(2) A létesítõ jogi személy részesedhet a vállalatnak az állami költségvetéssel szemben fennálló kötelezettségei teljesítése után fennmaradó nyereségébõl; a részesedés mértékét a létesítõ okirat állapítja meg.
(3) A létesítõ jogi személy a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel.
(4) A vállalat igazgatóját a létesítõ jogi személy nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja munkaviszonyában az egyéb munkáltatói jogokat.

A Ptk. 72.§ (4) bekezdését az 1992. évi XX. törvény 203.§-a módosította.

(5) A létesítõ szerv elõírhatja, hogy a vállalat általános vezetését - a kinevezett igazgató mellett - vezetõtestület látja el. A vezetõtestület létesítésének rendjét, létszámát, döntési jogkörét a létesítõ okiratban kell meghatározni, s ezt, valamint a mûködésével kapcsolatos egyéb kérdéseket a szervezeti és mûködési szabályzatnak is tartalmaznia kell.
(6) A létesítõ jogi személy a vállalatot megszüntetheti.
(7) Ha a vállalat jogutód nélkül megszûnik - a felszámolás esetét kivéve - végelszámolásnak van helye. A végelszámolás módjára az állami vállalatokról szóló többször módosított 1977. évi VI. törvényben foglaltak az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a megmaradó vagyon a létesítõ szervet illeti meg.

A 72.§ (7) bekezdése 1991. évi IL. törvény 83.§ e) pontjával megállapított szöveg.

Ptk. 73.§ (1) Az igazgató képviseli a vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok elõtt; e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozóira ruházhatja át. A képviseleti, illetõleg az aláírási jogosultságot a képviseleti könyvben kell nyilvántartani.
(2) A vállalat szervezeti és mûködési szabályzatát az igazgató állapítja meg. Ebben gondoskodnia kell a vállalat tevékenységének ellátására legmegfelelõbb szervezet kialakításáról.

10. A leányvállalatEdit

A VI. fejezet 10. címét és a 74.§-t az 1984. évi 33. törvényerejû rendelet 3.§-a iktatta be a törvénybe.

Ptk. 74.§ (1) Jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek, illetõleg gazdasági tevékenységet is folytató más jogi személyek leányvállalatot hozhatnak létre. A leányvállalat jogi személy.
(2) A leányvállalatot létesítõ okiratnak - a 29.§ (2) bekezdésében és a 71.§ (1) bekezdésében meghatározott tényeken és körülményeken kívül - tartalmaznia kell a leányvállalat és a létesítõ szerv együttmûködésének módját, valamint azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a létesítõ szervet és a leányvállalatot az együttmûködés során megilletik, illetõleg terhelik.
(3) A leányvállalatra az egyes jogi személyek vállalatára vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a leányvállalat létesítéséhez - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a pénzügyminiszter elõzetes egyetértése nem szükséges.
(4) A leányvállalatra vonatkozó további szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

A Ptk. 74.§ (4) bekezdéséhez lásd a leányvállalatról szóló 65/1984. (XII.28.) MT rendeletet.

11. Az alapítványEdit

A VI. fejezet 11. címét és a 74/A-74/F.§-t az 1987. évi 11. tvr. 1.§-a iktatta be a törvénybe. Lásd az 1988. évi IX. törvény 11.§ (1) bekezdésének d) pontját és a 20.§ (1) bekezdésének g) pontját, a 96/1988. (XII.22.) MT rendelet 1.§-át és a 20/1989. (III.1.) MT rendelet 7.§ (2) bekezdésének j) pontját.

Ptk. 74/A.§ (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekû célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsõdlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy.

A Ptk. 74/A.§ (1)-(2) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 4.§-ával megállapított szöveg.

(2) Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.
(3) A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza.
(4) Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetõleg a Fõvárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az alapító okiratot.
(5) A bíróság a nyilvántartásba vételrõl nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételrõl szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti.

A Ptk. 74/A.§ (5) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 4.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

(6) Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szûnik meg. A törlésre megfelelõen alkalmazni kell az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat.

A Ptk. 74/A.§ (6) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 4.§ (2) iktatta be.

Ptk. 74/B.§ (1) Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány
a) nevét;
b) célját;
c) céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját;
d) székhelyét.
(2) Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetõségérõl és egyéb feltételekrõl is.
(3) Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintézõ és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a mûködéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal.
(4) Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz - az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett - bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány alapításakor az alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékû vagyont kell bocsátani, amely a mûködése megkezdéséhez feltétlenül szükséges.
(5) Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(6) Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok [62.§ (3) bek.] az irányadók.

A Ptk. 74/B.§ (3)-(6) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 5.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 74/C.§ (1) Az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelõ szervet, illetõleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelõ szerv (szervezet) az alapítvány képviselõje.
(2) A bíróság köteles kezelõ szerv (szervezet) kijelölésérõl gondoskodni, ha errõl az alapító nem rendelkezett, illetõleg a kezelõ szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja.

A Ptk. 74/C.§ (2) bekezdése az 1990. évi I. törvény 4.§-ának megfelelõen módosított szöveg.

(3) Nem jelölhetõ ki, illetve nem hozható létre olyan kezelõ szerv (szervezet), amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.

A Ptk. 74/C.§ (3) bekezdése az 1990. évi I. törvény 4.§-ának megfelelõen módosított szöveg.

(4) Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételérõl és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetõleg terjedelmét is. A képviseleti jog korlátozása jóhiszemû harmadik személy irányában hatálytalan.
(5) A kezelõ szerv (szervezet) vagy annak tisztségviselõje (tagja) által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felelõs. A tisztségviselõ (tag) az általa e minõségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.

A Ptk. 74/C.§ (3)-(5) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 6.§-ával megállapított szöveg.

(6) Ha a kezelõ szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelõként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. Az alapító halála, megszûnése után ez a jogosultság a bíróságot illeti meg.

A Ptk. 74/C.§ (6) bekezdése az 1990. évi I törvény 4.§-ának megfelelõen módosított szöveg.

Ptk. 74/D.§ Ha az alapítvány létrehozása végrendeletben történt, arról a bíróságot értesíteni kell; ezt az alapítványt közérdekû meghagyásnak kell tekinteni, amennyiben létrehozása nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek.

A Ptk. 74/D.§-a az 1990. évi I. törvény 4.§-ának megfelelõen módosított szöveg.

Ptk. 74/E.§ (1) A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott
a) cél megvalósult;
b) idõ eltelt;
c) feltétel bekövetkezett.
(2) Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.

A Ptk. 74/E.§ (1)-(2) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 7.§-ával megállapított szöveg.

(3) A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetõleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia.

A Ptk. 74/E.§ (3) bekezdése az 1990. évi I. törvény 2.§-ával megállapított szöveg.

(4) A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelõ szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és kezelõként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki.

A Ptk. 74/E.§ (4) bekezdése az 1990. évi I. törvény 4.§-ának megfelelõen módosított szöveg.

(5) A megszûnt alapítvány vagyonát - az alapító okirat eltérõ rendelkezése hiányában - a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani.

A Ptk. 74/E.§ (5) bekezdése az 1990. évi I. törvény 4.§-ának megfelelõen módosított szöveg.

(6) A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére - új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából - elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetõleg a megfelelõen módosított alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A Ptk. 74/E.§ (6) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 7.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 74/F.§ (1) Az alapítvány mûködése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.
(2) Ha az alapítvány mûködésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidõ kitûzésével kötelezi az alapítvány kezelõjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelõ mûködését állítsa helyre. A határidõ eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti.

A Ptk. 74/F.§-a az 1990. évi I. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 74/G.§ (1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyûlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselõ-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezõvé teheti.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minõsül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét.
(3) Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítvány a teljes vagyonát - alapítójának hozzájárulásával - azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja. Ha a közalapítvány alapítására jogosult az ajánlatot elfogadja, a közalapítványt az alapítvány alapítójával közösen hozza létre. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszûnik, jogutódja a közalapítvány, amelynek alapítói az alapítót megilletõ jogosultságokat - ha az alapító okirat eltérõen nem rendelkezik - együttesen gyakorolják.
(4) Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre.
(5) Közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelõ szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezet - ideértve a kezelõ szerv ellenõrzésére jogosult szervet is - létrehozásáról kell gondoskodni.
(6) A közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni.
(7) A közalapítványhoz - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - bárki feltétel nélkül csatlakozhat, az alapító okirat azonban elõírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához a kezelõ szerv (szervezet) jóváhagyása szükséges.
(8) A kezelõ szerv (szervezet) a közalapítvány mûködésérõl köteles az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerûségét - a helyi önkormányzat képviselõ-testülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevõszék ellenõrzi.
(9) A bíróság a közalapítványt az alapító kérelmére nemperes eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszûnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetõleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszûnése esetén a közalapítvány vagyona - a hitelezõk kielégítése után - az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszûnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és errõl a nyilvánosságot megfelelõen tájékoztatni.
(10) A külön nem szabályozott kérdésekben a közalapítványra az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ptké. 91.§ A Ptk. hatálybalépésekor még fennálló alapítványokra a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni.

A Ptk. 74/G.§ az 1993. évi XCII. törvény 8.§-ával megállapított szöveg.

12. Az egyesülésEdit

74/H.§ (1) Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének elõmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére, alapított jogi személyiséggel rendelkezõ kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
(2) Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítõ egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási tevékenységet is végezhet.
(3) Az egyesülés a cégjegyzékbe való bejegyzése, a bejegyzés napjával jön létre.
(4) Az "egyesülés" elnevezést a kooperációs társaság cégnevében fel kell tüntetni.
(5) Az egyesülésre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

A Ptk. 74/H.§-a (VI. fejezetének 12. pontja) és a címe az 1997. évi CXLIV. törvény 304.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

IV. Cím
A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME
VII. fejezet
A személyhez és a szellemi alkotásokhoz fûzõdõ jogok
A személyhez fûzõdõ jogok
Edit

Ptk. 75.§ (1) A személyhez fûzõdõ jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.
(2) A személyhez fûzõdõ jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem - jellegénél fogva - csak a magánszemélyeket illetheti meg.
(3) A személyhez fûzõdõ jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fûzõdõ jogokat egyébként korlátozó szerzõdés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
Ptk. 76.§ A személyhez fûzõdõ jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.
Ptk. 77.§ (1) Mindenkinek joga van a névviseléshez.
(2) Tudományos, irodalmi, mûvészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet - mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül - felvett névvel is lehet folytatni.
(3) A jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétõl, amelyek hasonló mûködési körben és azonos területen tevékenykednek.
(4) A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. A tudományos, irodalmi vagy mûvészi tevékenységet folytató - ha neve összetéveszthetõ a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével - az érintett személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztetõ toldással vagy elhagyással használhatja e tevékenység gyakorlása során.
Ptk. 78.§ (1) A személyhez fûzõdõ jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.
(2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértõ, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.
Ptk. 79.§ (1) Ha valakirõl napilap, folyóirat (idõszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetõleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül -, követelheti olyan közlemény közzétételét, amelybõl kitûnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetõleg melyek a való tények (helyreigazítás).
(2) A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követõ nyolc napon belül, folyóirat, illetõleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illetõleg televízió esetében pedig - ugyancsak nyolc napon belül - a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni.
Ptk. 80.§ (1) A személyhez fûzõdõ jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.
(2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(3) Az eltûnt, valamint a súlyos bûncselekmény miatt büntetõeljárás alatt álló személyrõl készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekbõl vagy méltánylást érdemlõ magánérdekbõl a hatóság engedélyével szabad felhasználni.

Tvr. 2.§ Az eltûnt, illetõleg a büntetõeljárás alatt álló személyrõl készült képmás vagy hangfelvétel felhasználását az eltûnt személy felkutatását vagy körözését elrendelõ, illetõleg az a hatóság engedélyezheti, amely elõtt a büntetõeljárás folyik.

Ptk. 81.§ Személyhez fûzõdõ jogot sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki magántitok, üzemi vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél.
Ptk. 82.§ A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fûzõdõ jogot.
Ptk. 83.§ (1) A számítógéppel vagy más módon történõ adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fûzõdõ jogokat nem sértheti.

A Ptk. 83.§ (1) bekezdése az 1992. évi LXIII. törvény 33.§-ával megállapított szöveg.

(2) A nyilvántartott adatokról tájékoztatást - az érintett személyen kívül - csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni.

A Ptk. 83.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(3) Ha a nyilvántartásban szereplõ valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti.

Tvr. 3.§

A Tvr. 3.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének c) pontja hatálytalanította.

Ptk. 84.§ (1) Akit személyhez fûzõdõ jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következõ polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértõ eltiltását a további jogsértéstõl;
c) követelheti, hogy a jogsértõ nyilatkozattal vagy más megfelelõ módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértõ részérõl vagy költségén az elégtételnek megfelelõ nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelõzõ állapot helyreállítását a jogsértõ részérõl vagy költségén, továbbá a jogsértéssel elõállott dolog megsemmisítését, illetõleg jogsértõ mivoltától megfosztását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelõsség szabályai szerint.
(2) Ha a kártérítés címén megítélhetõ összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértõre közérdekû célra fordítható bírságot is kiszabhat.
(3) E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés tilos reklám közzétételével történt.

A 84.§ (3) bekezdése az 1997. évi LVIII. törvény 23.§ b) pontjával megállapított szöveg.

Ptk. 85.§ (1) A személyhez fûzõdõ jogokat - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - csak személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvõképes személy a személyhez fûzõdõ jogai védelmében maga is felléphet.
(2) A cselekvõképtelen személyhez fûzõdõ jogok védelmében törvényes képviselõje, az ismeretlen helyen távollevõ személyhez fûzõdõ jogok védelmében pedig hozzátartozója vagy gondnoka léphet fel.
(3) Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszûnt jogi személy) jó hírnevét sértõ magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fûzõdõ jog érvényesítésére az ügyész is jogosult.
(4) Ha a jogsértést valószínûsítették, és a késedelem jóvá nem tehetõ kárral járhat, a bíróság ideiglenes intézkedést tehet; ennek során elrendelheti a jogsértés eszközének bírósági zár alá vételét is.

A szellemi alkotásokhoz fûzõdõ jogokEdit

Ptk. 86.§ (1) A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll.
(2) A védelmet - e törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzõi, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), továbbá az újítói jog, valamint a hangfelvételek elõállítóit védõ jogszabályok határozzák meg.

A Ptk. 86.§ (2) bekezdéséhez lásd az 1969. évi II. törvényt, az 1969. évi III. törvényt és az 1969. évi IX. törvényt.

(3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekrõl a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak.
(4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékû gazdasági, mûszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idõ kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg.

Tvr. 4.§ (1) A személyeket a vagyoni értékû gazdasági, mûszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében a megkezdett vagy tervbe vett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig illeti meg a védelem.
(2)

A Tvr. 4.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének c) pontja hatálytalanította.

Ptk. 87.§ (1) Akinek szellemi alkotáshoz fûzõdõ jogát megsértik - a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül - a személyhez fûzõdõ jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja.
(2) A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékû gazdasági, mûszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintõ védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse õt az elért vagyoni eredményben.

HARMADIK RÉSZ
A TULAJDONJOG
I. Cím
A TULAJDONJOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
VIII. fejezet
Edit

A VIII. fejezet címét és alcímeit az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

Ptk. 88-90.§

A Ptk. 88-90.§-ait az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

Ptk. 91.§

A Ptk. 91.§-át és az elõtte levõ címet az 1986. évi 34. törvényerejû rendelet mellékletének c) pontja hatályon kívül helyezte.

Ptk. 92-93.§

A Ptk. 92. és 93.§-át az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

IX. FEJEZET
A tulajdonos tárgyai
Edit

Ptk. 94.§ (1) Minden birtokba vehetõ dolog tulajdonjog tárgya lehet.
(2) Ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelelõen alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erõkre.
Ptk. 95.§ (1) A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetõleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevõen csökkenne (alkotórész).
(2) A tulajdonjog kétség esetében kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerû használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elõsegíti (tartozék).
Ptk. 96.§ A föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti erõforrásokra nem terjed ki.
Ptk. 97.§ (1) Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg.
(2) Az építkezõt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik.
(3) A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elõvásárlási jog illeti meg.

Tvr. 11.§ Az épület tulajdonjogára vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépésekor már meglévõ épületek tekintetében is alkalmazni kell.
Ptké. 78.§ Az épület tulajdonjogára vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépésekor idegen földön már meglevõ épületek tekintetében is alkalmazni kell.

A Ptk. 97.§ (2) és (3) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 5.§-ával megállapított szöveg.

X. fejezet
A tulajdonjog tartalma és védelme
A birtoklás joga
Edit

Ptk. 98.§ A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.

A használat és a hasznok szedésének jogaEdit

Ptk. 99.§ A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
Ptk. 100.§ A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Ptk. 101.§ (1) A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelõ rögzítésrõl ne gondoskodnék.
(2) A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.

Szomszédjog
Ptké. 20.§ A közterületre áthajló ágakról lehulló gyümölcsöket - ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi - bárki felszedheti.

Ptk. 102.§ (1) Ha közérdekû munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyûjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.
Ptk. 103.§ (1) Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak.
(2) A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban õket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály errõl nem rendelkezik, a költségek õket a határolt földhosszúság arányában terhelik.
Ptk. 104.§ (1) A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlõ arányban a szomszédokat illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyanilyen arányban viselik.
(2) Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerû használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.
Ptk. 105.§ A tilosban talált állatot a föld használója mindaddig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt tulajdonosa meg nem téríti.
Ptk. 106.§ A törvénynek a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitõl jogszabály vagy a felek megállapodása eltérhet.

Ptké. 21.§ A Ptk.-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitõl eltérõ szabályokat a települési önkormányzat rendelete is megállapíthat.

A Ptké. 21.§-a az 1991. évi XX. törvény 48.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

Ptk. 107.§ (1) Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegetõ és más módon el nem hárítható veszély (szükséghelyzet) esetében a tulajdonos köteles tûrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetõleg abban kárt okozzanak. Más vagyonát fenyegetõ szükséghelyzet esetében ez a kötelezettség a tulajdonost csak akkor terheli, ha a fenyegetõ kár elõreláthatóan jelentõs mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti.
(2) A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytõl kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérítést követelhet.
(3) Ha több személy életét vagy vagyonát fenyegetõ veszélyt egyes veszélyeztetett tárgyak feláldozásával hárítanak el, az ebbõl eredõ kárt, amennyiben e tárgyak feláldozása szükséges volt, veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik; ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély elhárítására fordított szükséges költség megosztására is.
Ptk. 108.§ (1) Az ingatlan tulajdonosa tûrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek - a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben - az ingatlant idõlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelõ kártalanítás illeti meg.

A Ptk. 108.§ (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 6.§-ával megállapított szöveg. A Ptk. 108.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1960. évi III. törvényt, az 1962. évi IV. törvényt, az 1964. évi IV. törvényt, az 1969. évi VII. törvényt.

(2) Ha a használat vagy egyéb korlátozás az ingatlan rendeltetésszerû használatát megszünteti vagy jelentõs mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását, illetõleg kisajátítását kérheti.
(3) A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos termelési, építésügyi, egészségügyi, vízügyi és egyéb elõírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.
Ptk. 109.§ (1) Ha a tulajdonos jóhiszemûen földjének határain túl építkezett, a szomszéd - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítõ
a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást,
b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható, vagy
c) az egész földet vásárolja meg.
(2) A szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépítõtõl, ha
a) a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik,
b) a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevõen költségesebbé válik.
Ptk. 110.§ (1) Ha a túlépítõ rosszhiszemû volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan idõben tiltakozott, amikor a túlépítõnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a szomszéd a 109.§ (1) bekezdésében meghatározottakon kívül - választása szerint - követelheti, hogy a túlépítõ
a) saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdonába, vagy
b) az épületet bontsa le.
(2) A szomszéd az épület lebontását akkor követelheti, ha ez az okszerû gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítõt terhelik; megilleti azonban a beépített anyag elvitelének a joga.
Ptk. 111.§ (1) A bíróság a túlépítés következményeit a szomszéd választásától eltérõen is megállapíthatja; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindkét fél tiltakozik.
(2)

Ptké. 79.§ A túlépítésre, a beépítésre, valamint a ráépítésre vonatkozó rendelkezéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha az építkezés a Ptk. hatálybalépése után történt.

A Ptk. 111.§ (2) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

A rendelkezési jogEdit

Ptk. 112.§ (1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon.
(2) Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.
Ptk. 113.§ Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni.

A Ptk. 113.§-a az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontjával módosított szöveg.

Ptk. 114.§ (1) Ha jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, az e tilalommal, illetõleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis.
(2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerzõdéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlannyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.
(3) A szerzõdéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütközõ rendelkezés semmis, feltéve hogy
a) a tilalmat az ingatlannyilvántartásba bejegyezték,
b) a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszemû volt, vagy
c) a rendelkezés ellenérték nélkül történt.

A 114.§ (2)-(3) bekezdése az 1972. évi 31. törvényerejû rendelet 48.§ (6) bekezdése által módosított szöveg.

A tulajdonjog védelmeEdit

Ptk. 115.§ (1) A tulajdonjogi igények nem évülnek el.
(2) A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi.
(3) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását.
Ptk. 116.§ (1) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlannyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlannyilvántartás feltüntesse.

A 116.§ az 1972. évi 31. törvényerejû rendelet 48.§ (6) által módosított szöveg.

(2) Az ingatlannyilvántartás - ha jogszabály kivételt nem tesz - a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja.
(3) Az ingatlannyilvántartás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

A Ptk. 116.§ (3) bekezdéséhez lásd az 1972. évi 31. törvényerejû rendeletet és a 27/1972. (XII.31.) MÉM rendeletet.

XI. fejezet
A tulajdonjog megszerzése
Tulajdonszerzés átruházással
Edit

Ptk. 117.§ (1) Átruházással - ha a törvény kivételt nem tesz - csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.
(2) A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerzõdésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzõjének hatalmába került.
(3) Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerzõdésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
(4) Többszöri eladás esetén az a vevõ követelheti a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzését, aki elsõnek jóhiszemûen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevõ, kivéve ha a késõbbi vevõ tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni többszöri ajándékozás esetén is.

A 117.§ az 1972. évi 31. törvényerejû rendelet 48.§ (6) által módosított szöveg.

Ptk. 118.§ (1) Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemû vevõ akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedõ nem volt tulajdonos.
(2) Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszemûen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytõl szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban a dolgot az elsõ szerzéstõl számított egy éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja. A felek jogviszonyára egyébként a jogalap nélküli jóhiszemû birtoklás szabályai irányadók.
Ptk. 119.§ Akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos.

Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útjánEdit

Ptk. 120.§ (1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszemûen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem vonatkozik.
(2) Ha az állam bírósági vagy más hatósági határozattal kártalanítás nélkül szerez tulajdont, a tulajdon értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor jogszabály, bírósági és más hatósági határozat vagy visszterhes szerzõdés alapján jóhiszemû személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. Az állam felelõssége azonban csak akkor áll fenn, ha a volt tulajdonosnak egyéb lefoglalható vagyontárgyára vezetett végrehajtás eredménytelen volt.
(3) Az állam tulajdonszerzése nem érinti az ingatlannyilvántartásba jóhiszemû harmadik személy javára bejegyzett jogokat.

Az elbirtoklásEdit

Ptk. 121.§ (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja.
(2) Aki bûncselekménnyel vagy egyébként erõszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot.
(3)

A Ptk. 121.§ (3) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

(4) Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.

A 121.§ (4) bekezdése az 1972. évi 31. törvényerejû rendelet 48.§ (6) által módosított szöveg.

(5) Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlannyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett.
Ptk. 122.§ Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az idõt, amely elõdjének birtoklása idején már elbirtoklási idõnek minõsült.
Ptk. 123.§ Ha a tulajdonos menthetõ okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszûnésétõl számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idõ már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.
Ptk. 124.§ (1) Az elbirtoklás megszakad, ha
a) a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul,
b) a tulajdonos a dologgal rendelkezik (112.§),
c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetõleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.
(2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehetõ figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdõdik.

Ptké. 80.§ A Ptk. hatálybalépésekor folyamatban levõ elbirtoklás esetében a jogszerzéshez további tíz év szükséges, kivéve ha az elbirtoklási idõbõl ennél kevesebb van hátra. Az elbirtoklásnak a Ptk. hatálybalépését megelõzõen bekövetkezett nyugvására és megszakadására a korábbi jogot kell alkalmazni.

A termékek, a termények és a szaporulat elsajátításaEdit

Ptk. 125.§ (1) Akinek más dolgán olyan joga van, amely õt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja - ha ezek tulajdonjogát korábban nem szerezte meg -, az elválással tulajdonjogot szerez. Ha a jogosultnak nincs birtokában az a dolog, amelybõl a termék, a termény vagy a szaporulat származik, a birtokba vétellel válik tulajdonossá.
(2) Ha valakinek az a joga, amely õt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja, megszûnik, mielõtt ezeken tulajdonjogot szerzett volna, követelheti, hogy a tulajdonos a termékeket, a terményeket, illetõleg a szaporulatot munkája arányában és máshonnan meg nem térülõ költekezései erejéig elsõsorban természetben szolgáltassa ki.
(3) A jóhiszemû birtokos addig az idõpontig, amíg rosszhiszemûvé nem válik, vagy a dolgot tõle a bíróság vagy a községi (városi, fõvárosi kerületi) jegyzõ elõtt vissza nem követelik, az elválással tulajdonjogot szerez a dolog termékein, terményein és szaporulatain.

A Ptk. 125.§ (3) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 47.§ (2) bekezdésével módosított szöveg.

A növedékEdit

Ptk. 126.§ A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé (növedék). Ezt a szabályt a termékre, a terményre és a szaporulatra nem lehet alkalmazni, ha az valamely jogviszony alapján mást illet.

A gazdátlan javak elsajátításaEdit

Ptk. 127.§ Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.

Méhraj befogása
Ptké. 22.§ Ha a tulajdonos a kirepült méhraját két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.

A Ptk. 127.§-a az 1991. évi XIV. törvény 7.§-ával megállapított szöveg.

A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzéseEdit

128.§ (1) A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élõ halak, valamint más hasznos víziállatok - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - az állam tulajdonában vannak.

A 128.§ (1) bekezdése az 1997. évi XLI. törvény 53.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg.

(2) A vadászterületen elejtett, elfogott, illetõleg elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül.
(3) A halászatijog gyakorlására jogosult által kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg. A nem jogosult által kifogott hal, valamint más hasznos víziállat - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - a halászati jog gyakorlására jogosult tulajdonába kerül.

Halak tulajdonjogának megszerzése
Ptké. 23.§

A Ptk. 128.§ (3) bekezdése az 1997. évi XLI. törvény 53.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg. A Ptké. 23.§-át az 1997. évi XLI. törvény 53.§ (2) bekezdése hatálytalanította.

A találásEdit

A Ptk. 129.§-hoz lásd a 18/1960. (IV.13.) Korm.rendeletet.

Ptk. 129.§ (1) Ha valaki feltehetõen más tulajdonában levõ dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha
a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elõ, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és
b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.

A Ptk. 129.§ (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 8.§-ával megállapított szöveg.

(2) Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi õrizet után értékesítheti; a tulajdonos a találást követõ egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását.
Ptk. 130.§ Ha a talált dolog nagyobb értékû, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegû találódíjra jogosult, feltéve hogy megtett mindent, amit a jogszabályok elõírnak avégbõl, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.
Ptk. 131.§ Ha a talált dolog tulajdonosa az egy évi határidõn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog, illetõleg a dolog értékesítésébõl befolyt vételár az államot illeti.
Ptk. 132.§ (1) Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani.

A 132.§ (1) bekezdése az 1975. évi 6. törvényerejû rendelet 2.§ által módosított szöveg.

(2) Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdonába megy át; ellenkezõ esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelõ díjra jogosult.
(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt talált tárgy muzeális vagy mûemléki értékû, annak tulajdonjoga az államot illeti meg. Az ilyen tárgyak találásához kapcsolódó eljárás szabályait, valamint a találónak járó díj mértékét külön jogszabály állapítja meg.

A feldolgozás és az egyesítésEdit

Ptk. 133.§ (1) Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszemûen új dolgot állít elõ, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni.
(2) Ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog tulajdonosát választási jog nem illeti, csupán a dolog értékének megtérítését követelheti.
(3) Ha a feldolgozó vagy átalakító rosszhiszemû volt, a választás joga minden esetben az anyag tulajdonosát illeti; ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, csak gazdagodását köteles megtéríteni.
Ptk. 134.§ (1) Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás vagy aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, közös tulajdon keletkezik. Ha a tulajdonosok bármelyike a közös tulajdont nem kívánja, az, akinek dolga az egyesülés elõtt nagyobb értékû volt, választhat, hogy a dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi.
(2) A választási jog nem illeti meg azt, aki az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszemûen maga idézte elõ. Ilyen esetben a rosszhiszemû volt tulajdonos csak a gazdagodás megtérítését követelheti.
Ptk. 135.§ (1)

A Ptk. 135.§ (1) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

(2) Ha az átalakított, feldolgozott, egyesült vagy összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosultak között megfelelõ arányban fel kell osztani.
(3) Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból legfeljebb a teljes kártalanításra jogosultak kielégítése után fennmaradó összeg illeti meg.
Ptk. 136.§ (1) Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni.
(2)

A Ptk. 136.§ (2) bekezdését az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

Ptk. 137.§ (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítõnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítõt kötelezheti a földnek, illetõleg - ha a föld megosztható - a föld megfelelõ részének a megvásárlására.
(2) A ráépítõ szerzi meg a földnek, illetõleg a föld megfelelõ részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetõleg a föld megfelelõ részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítõ csak az épület tulajdonjogát szerezte meg, ebben az esetben a ráépítõt a földön használati jog illeti meg.
(3) Ha valaki a más tulajdonában levõ épületet bõvíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel - a felek eltérõ megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A ráépítõ tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékébõl a ráépített részre esõ érték aránya alapján kell megállapítani.
(4) A ráépítõ tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat [(2)-(3) bekezdés] nem lehet alkalmazni, ha a ráépítõ rosszhiszemû volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan idõben tiltakozott, amikor a ráépítõnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást.
Ptk. 138.§ (1) Ha a ráépítõ szerzi meg a földnek, illetõleg a föld megfelelõ részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni; ha pedig a ráépítõ földhasználati jogot szerzett, a föld használatáért köteles ellenértéket fizetni. Ha a ráépítõ nem szerzi meg az egész föld tulajdonjogát, a ráépítéssel okozott értékcsökkenésért is köteles a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni.
(2)

A Ptk. 138.§ (2) bekezdését a 29/1992. (V.19.) AB határozat megsemmisítette.

(3) A ráépítésre egyébként a túlépítés szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

Ptké. 79.§ A túlépítésre, a beépítésre, valamint a ráépítésre vonatkozó rendelkezéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha az építkezés a Ptk. hatálybalépése után történt.

XII. fejezet
A közös tulajdon
Edit

Ptk. 139.§ (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
(2) Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlõ.
Ptk. 140.§ (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fûzõdõ törvényes érdekeinek sérelmére.
(2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.
Ptk. 141.§ A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik õket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredõ kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
Ptk. 142.§ Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráesõ részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások elõtt azonban a tulajdonostársakat a lehetõség szerint értesíteni kell.
Ptk. 143.§ (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerû gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.
(3) Ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.
Ptk. 144.§ A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,
b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.
Ptk. 145.§ (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elõvásárlási, elõbérleti, illetõleg elõhaszonbérleti jog illeti meg.
(3) A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elõvásárlási jog megelõzi a tulajdonostárs elõvásárlási jogát.

Elõvásárlási jog közös tulajdonban álló házingatlanra
Ptké. 24.§ Kisebb házingatlanban fennálló állami tulajdoni illetõség elidegenítése esetén a tulajdonostársat elõvásárlási jog csak akkor illeti meg, ha a bérlõ a külön jogszabályban biztosított elõvásárlási jogával nem él.
Ptké. 24/A.-25.§

A Ptké. 24/A.-25.§-t hatályon kívül helyezte az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 25.§ (1) bekezdés a) pontja.

Ptk. 146.§ A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.

A közös tulajdon megszüntetéseEdit

Ptk. 147.§ A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
Ptk. 148.§ (1) A közös tulajdon tárgyait elsõsorban természetben kell megosztani.
(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelõ ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerzõ tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
(3) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethetõ meg, illetõleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerû használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelõen felosztani. A tulajdonostársakat az elõvásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

A társasháztulajdonEdit

Ptk. 149.§ (1) Épületen úgy is lehet közös tulajdont létesíteni, hogy az épület meghatározott részei - elsõsorban a lakások - a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak (társasháztulajdon).
(2) A társasháztulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása és a társasháztulajdonnak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
(3) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Ebben az esetben az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja.
(4) A társasháztulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A Ptk. 149.§ (4) bekezdéséhez lásd az 1977. évi 11. törvényerejû rendeletet.

XIII. fejezet
A használati jogok
Edit

Ptk. 150.-154.§

A Ptk. "A tartós földhasználat" címet és a 150-154.§-t az 1987. évi 11. törvényerejû rendelet 7.§-a hatályon kívül helyezte.

A földhasználatEdit

Ptk. 155.§ Ha az épület tulajdonjogát az építkezõ szerzi meg [97.§ (2) bek., 137.§ (2) bek.], az épület tulajdonosát az épület fennállásáig a földre (földrészletre) használati jog illeti meg.

Tvr. 11.§ Az épület tulajdonjogára vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépésekor már meglévõ épületek tekintetében is alkalmazni kell.

A Ptk. 155.§-a az 1991. évi XIV. törvény 9.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 156.§ (1) A megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa jogosult a föld (földrészlet) használatára és hasznai szedésére, valamint köteles viselni az ennek fenntartásával járó terheket.
(2) Az épület tulajdonjogának örökléssel vagy átruházással történõ megszerzése esetén az épület új tulajdonosát a földhasználati jog változatlan feltételekkel illeti meg.

A Ptk. 156.§ az 1987. évi 11. törvényerejû rendelet 2.§-ával megállapított szöveg.

A haszonélvezet és a használatEdit

Ptk. 157.§ (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.
(2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvezõ e jogokkal nem él.
(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.
(4) A haszonélvezeti jog korlátozott idõre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.
Ptk. 158.§ (1) Szerzõdés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlannyilvántartásba bejegyzik.
(2) Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemû vagy olyan megszerzõjével szemben érvényesíthetõ, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott.
Ptk. 159.§ (1) A haszonélvezõ jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fûzõdõ közterheket.
(2) A haszonélvezõ a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt.
(3) A haszonélvezõ köteles a tulajdonost a dolgot fenyegetõ veszélyrõl és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha õt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tûrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetõleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.
(4) A haszonélvezet megszûntével a haszonélvezõ köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvezõ felelõs a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerû használattal járó értékcsökkenést a haszonélvezõ nem köteles megtéríteni.
Ptk. 160.§ A haszonélvezõ a haszonélvezet keletkezésekor meglevõ elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszûnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.
Ptk. 161.§ (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenõrizni.
(2) Ha a haszonélvezõ a dolgot rendeltetésének meg nem felelõ módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszûntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
(3) Ha a haszonélvezõ nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvezõ a haszonélvezet gyakorlását átengedte.
Ptk. 162.§ (1) A haszonélvezõ a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.
(2) A haszonélvezet megszûntekor a haszonélvezõ követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az idõközi értékcsökkenésnek megfelelõ összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.
Ptk. 163.§ (1) Ha a dolog egészben vagy jelentõs részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.
(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását.
(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszûnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvezõ az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.
Ptk. 164.§ (1) A kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(2) Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre kiterjedõ hatállyal csak a haszonélvezõ hozzájárulásával lehet szerzõdéssel megszüntetni vagy a haszonélvezõ hátrányára megváltoztatni.
Ptk. 165.§ (1) A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélõ családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhetõ át.
(2) Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.

A telki szolgalomEdit

Ptk. 166.§ (1) Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.
(2) Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára elõnyös más hasonló célra lehet alapítani.
Ptk. 167.§ Ha valamely föld nincs összekötve megfelelõ közúttal, a szomszédok kötelesek tûrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon.
Ptk. 168.§ (1) A telki szolgalom létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Szívességbõl vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.
(3) A telki szolgalom önállóan forgalom tárgya nem lehet.
Ptk. 169.§ (1) A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni.
(2) Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét - ellenkezõ megállapodás hiányában - olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják.
Ptk. 170.§ (1) A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerû használatához nem szükséges.
(2) A szolgalom megszûnik, ha a jogosult azt tíz éven át nem gyakorolta - bár ez módjában állt -, vagy eltûrte, hogy gyakorlásában akadályozzák.===Használati jog alapítása=== Ptk. 171.§ (1) Ingatlanra közérdekbõl a külön jogszabályban feljogosított szervek javára - államigazgatási szerv határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár.
(2) A használati jog alapításának eseteit, továbbá a kártalanítás szabályait külön jogszabály állapítja meg.===II. Cím
A KÖZTULAJDONRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
XIV. fejezet
Az állami tulajdonjog
Az állami tulajdon tárgyai=== A II. Címe és alcímei az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (2) bekezdésével módosított szöveg.

Ptk. 172.§ Ha törvény eltérõen nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak
a) a föld méhének kincsei,
b) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képzõdményei, a folyóvizek és természetes tavak, valamint ezek medre,
c) a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget,
d) az országos közutak, vasutak, víziutak és az országos közforgalmú kikötõk, a nemzetközi kereskedelmi repülõtér, továbbá az ország területe feletti légtér,
e) a távközlésre felhasználható frekvenciák.
f)-g)

A Ptk. 172.§-a az 1991. évi XIV. tv. 10.§-ával megállapított szöveg. A Ptk. 172.§-ának b) pontja az 1995. évi LVII. törvény 45.§-ával megállapított szöveg. A Ptk. 172.§-ának d) pontja az 1995. évi XCVII. törvény 75.§ (2) bekezdésével módosított szöveg. A Ptk. 172.§-ának e) pontját módosította az 1992. évi XXV. törvény 1.§-a. A Ptk. 172.§-ának f) és g) pontját az 1995. évi LXXI. törvény 6.§ (1) bekezdése hatálytalanította.

Ptk. 173.§ (1) Forgalomképtelenek
a) a kizárólag állami tulajdonban álló dolgok,
b) törvényben meghatározott más dolgok.

A Ptk. 173.§ (1) bekezdés b) pontja az 1991. évi XIV. törvény 11.§-ával megállapított szöveg.

(2) A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis.

Gazdálkodás az állami tulajdonnalEdit

Ptk. 174.§ A kizárólag állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az állam - törvényben szabályozott módon - másnak átengedheti.

A Ptk. 174.§-a, illetve ennek címe az 1991. évi XIV. törvény 12.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Ptk. 175.§ Az állam az egyes vagyontárgyait másra bízhatja, ebben az esetben - a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen - ez utóbbi gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megilletõ jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

A Ptk. 175.§-a az 1991. évi XIV. törvény 12.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

Ptk. 176.§

A Ptk. 176.§-át az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

A kisajátításEdit

A Ptk. 177.§-hoz lásd az Alkotmány 13.§ (2) bekezdését.

Ptk. 177.§ (1) Ingatlant kivételesen, közérdekbõl - törvényben megállapított esetekben, módon és célokra - lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár.

A Ptk. 177.§-a az 1991. évi XX. törvény 47.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg.

(2) A kisajátítás részletes szabályairól külön törvény rendelkezik.
Ptk. 178.§

A Ptk. 178.§-át az 1991. évi XII. törvény 2.§-a hatálytalanította.

Az állami tulajdon védelmeEdit

Ptk. 179-180.§

A Ptk. 179-180.§-át az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

Ptk. 181.§ (1) Aki az állami tulajdon védelmére vagy széles körben fenyegetõ veszély elhárítására irányuló célszerû tevékenysége folytán károsodik, kártalanításra tarthat igényt, kivéve, ha ez a tevékenység munkakörébõl folyó közvetlen kötelessége volt. Ha e tevékenysége során életét veszti, mindazokról gondoskodni kell, akiket eltartott, illetõleg akiknek eltartására törvénynél fogva köteles lett volna, feltéve, hogy a tartásra rászorulnak.

A Ptk. 181.§ (1) bekezdéséhez lásd a 3/1980. (VIII.30.) BM rendelet 17.§ (2) bekezdését.

(2) Ezek az igények függetlenek attól, hogy a károsodás üzemi balesetnek minõsül-e, vagy hogy a károsult károsodásának elhárítása érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(3) Kártalanításra az állami tulajdon kezelõje, ha pedig a károsodás széles körben fenyegetõ veszély elhárításával kapcsolatban állt elõ, az állam köteles.

XV. fejezetEdit

A XV. fejezetet (a Ptk. 182-186.§-ait) az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

Ptk. 182-186.§
Ptk. 183/A.§

A Ptk. 183/A.§-t az 1976. évi 24. törvényerejû rendelet 25.§ (3) hatálytalanította.

III. Cím
A BIRTOK
XVI. fejezet
A birtok és a birtokvédelem
A birtok
Edit

Ptk. 187.§ (1) A birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos).
(2) Birtokos az is, akitõl a dolog idõlegesen más személy hatalmába került, valamint az, akinek a földjén használati jog áll fenn.

A birtokvédelemEdit

Ptk. 188.§ (1) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.
(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitõl a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
(3) A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben azzal szemben is, akitõl a birtokát származtatja, illetõleg akinek a birtokát idõlegesen átengedte.
Ptk. 189.§ (1) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását.
(2) A közös birtokosok - egymás közötti viszonyuk alapján - egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.
Ptk. 190.§ (1) A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja.
(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó idõveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
Ptk. 191.§ (1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzõtõl egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

A Ptk. 191.§ (1) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 47.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

(2)

A Ptk. 191.§ (2) bekezdését az 1981. évi 25. törvényerejû rendelet 24.§-a hatályon kívül helyezte.

(3) A jegyzõ az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértõt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetõleg birtoklásának megzavarását tûrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyzõ a hasznok, károk és költségek kérdésében is.
(4) A jegyzõ határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani.

A Ptk. 191.§ (3) és (4) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 47.§ (5) bekezdésével módosított szöveg.

Ptk. 192.§ (1) Az a fél, aki a jegyzõ határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.

A Ptk. 192.§ (1) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 47.§ (5) bekezdésével módosított szöveg.

(2) A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.
(3) A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.

Birtokvédelem
Ptké. 26.§ (1) A birtokvita eldöntésére a községi, városi, fõvárosi kerületi jegyzõ (a továbbiakban: jegyzõ) illetékes.
(2) A jegyzõnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát annak meghozatalától számított legkésõbb három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított. A határozat végrehajtásáról a jegyzõ gondoskodik.
Ptké. 27.§ (1) A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat végrehajtása a birtokvitában eljáró jegyzõ székhelye szerint illetékes helyi bíróság hatáskörébe tartozik.
(2) A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat alapján végrehajtásnak nincs helye akkor, ha az érdekelt fél akár ebben a kérdésben, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított.
(3) A bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet.
(4) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.
Ptké. 28.§ (1) A jegyzõ határozatát meghozatala után haladéktalanul írásban közölni kell.
(2) A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekû fél ellen a határozat kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül indíthat keresetet. A határidõ elmulasztása esetén igazolásnak van helye; az igazolás felõl a bíróság dönt.
(3) A keresetlevelet akár a jegyzõnél, akár e szerv székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál be lehet nyújtani. A jegyzõ a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt három napon belül köteles a helyi bírósághoz áttenni.
(4) Ha a keresetlevelet a helyi bíróságnál nyújtották be, a helyi bíróság az államigazgatási iratok beszerzése iránt intézkedik.
Ptké. 29.§ Amennyiben a Ptk. vagy ez a törvényerejû rendelet eltérõen nem rendelkezik, a jegyzõ elõtti eljárásra az államigazgatási eljárásról szóló 1981. évi IV. törvény, a bíróság elõtti eljárásra pedig a polgári perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Ptké. 26.§ (1) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 48.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg. A Ptké. 26.§ (2) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 48.§ (4) bekezdésével módosított szöveg. A Ptké. 27.§ (1) bekezdése az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 25.§ (3) bekezdésével megállapított és az 1991. évi XX. törvény 48.§ (4) bekezdésével módosított szöveg. A Ptké. 28.§ (1) és (3) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 48.§ (4) bekezdésével módosított szöveg. A Ptké. 29.§ az 1981. évi 25. törvényerejû rendelet 4.§-ával és az 1991. évi XX. törvény 48.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

Birtoklás jogalap nélkülEdit

Ptk. 193.§ (1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.
(2) A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan õt megilletõ igényeket ki nem elégítik; jogállására a felelõs õrzés szabályai irányadók. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az a birtokos, aki a dolgot bûncselekménnyel vagy egyébként erõszakos vagy alattomos úton szerezte meg.

Ptké. 30.§

A Ptké. 30.§-t az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 25.§ (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

Ptk. 194.§ (1) A birtokos, aki a dolog kiadására köteles, követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését - a dolog fenntartásával rendszerint együttjáró kisebb kiadások kivételével -, továbbá elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.
(2) A birtokos jóhiszemûsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti, rosszhiszemûsége esetén pedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést.
(3) Az elvitel jogát csak az állag sérelme nélkül lehet gyakorolni.
Ptk. 195.§ (1) A birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevõ hasznait, kivéve ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemû volt.
(2) A jóhiszemû birtokos az addig terjedõ idõre, amíg a birtokot tõle a jegyzõ, illetõleg a bíróság elõtt vissza nem követelik, a hasznokért és a károkért nem felelõs. A visszakövetelés idejétõl kezdve - ha nem vált nyilvánvalóan rosszhiszemûvé - felelõsségére az általános szabályok, használati és a hasznok szedésére vonatkozó jogára pedig a felelõs õrzés szabályai az irányadók.

A Ptk. 195.§ (2) bekezdése az 1991. évi XX. törvény 48.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

(3) A rosszhiszemû birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá felelõs a dologban bekövetkezett mindazokért a károkért, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be.

A felelõs õrzésEdit

Ptk. 196.§ (1) Aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles volna, a dolog õrizetérõl a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi (felelõs õrzés). A felelõs õrzõ a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja.
(2) A felelõs õrzés tartama alatt a felelõs õrzõ a dolgot nem használhatja, kivéve amennyiben a használat a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tilalom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be.
(3) A felelõs õrzõ köteles a dolog meglevõ hasznait kiadni és az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékét - az õrzésbõl folyó igényei beszámításával - megtéríteni.
Ptk. 197.§ (1) Ha a jogosult a dolgot megfelelõ határidõ alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek elõlegezésével járna, a felelõs õrzõ a dolgot értékesítheti vagy felhasználhatja.

A Ptk. 197.§ (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 13.§-ával megállapított szöveg.

(2) A gyorsan romló dolgot - amennyiben lehetséges - értékesíteni kell, illetõleg fel kell használni.
(3) Az értékesítésbõl befolyt összeg, illetõleg a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.

Ptké. 81.§ A felelõs õrzésre vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépése elõtt keletkezett tényállásokra csak a Ptk. hatálybalépésétõl kezdve lehet alkalmazni.

NEGYEDIK RÉSZ
A KÖTELMI JOG
I. Cím
A SZERZÕDÉS
XVII. fejezet
Általános szabályok
Edit

Ptk. 198.§ (1) A szerzõdésbõl kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
(2) Jogszabály szerzõdés kötését kötelezõvé teheti.

A Ptk. 198.§ (2) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 4-8.§-át.

(3) Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésbõl szerzõdéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellõ pontossággal meghatározza. Ebben az esetben - jogszabály vagy hatóság eltérõ rendelkezése hiányában - a szerzõdésre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
Ptk. 199.§ Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére; az egyoldalú nyilatkozatokra - ha a törvény kivételt nem tesz - a szerzõdésre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
Ptk. 200.§ (1) A szerzõdés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerzõdésekre vonatkozó rendelkezésektõl egyezõ akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

A Ptk. 200.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 4-8.§-át.

(2) Semmis az a szerzõdés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fûz. Semmis a szerzõdés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

A Ptk. 200.§ (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 14.§-ával megállapított szöveg.

(3)

Ptké. 31.§

A Ptk. 200.§ (3) bekezdését az 1967. évi 39. törvényerejû rendelet 27.§ hatálytalanította. A Ptké. 31.§-t az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 40.§ (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

Ptk. 201.§ (1) A szerzõdéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerzõdésbõl vagy a körülményekbõl kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
(2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerzõdés megkötésének idõpontjában feltûnõen nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedõ fél a szerzõdést megtámadhatja.

A Ptk. 201.§ (2) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 4-8.§-át.

Ptk. 202.§ Ha a szerzõdõ fél a szerzõdés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltûnõen aránytalan elõnyt kötött ki, a szerzõdés semmis (uzsorás szerzõdés).
Ptk. 203.§ (1) Az a szerzõdés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemû volt, vagy reá nézve a szerzõdésbõl ingyenes elõny származott.
(2) Ha valaki hozzátartozójával köt ilyen szerzõdést, a rosszhiszemûséget, illetõleg az ingyenességet vélelmezni kell.
(3) Az a fél, aki a szerzõdésbõl származó ingyenes elõnytõl fel nem róható módon elesett, a harmadik személy irányában nem felel.
Ptk. 204.§ (1) Bírósági úton nem lehet érvényesíteni
a) a játékból vagy fogadásból eredõ követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le,
b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönbõl eredõ követeléseket,
c) azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja.
(2) A bírósági úton nem érvényesíthetõ követelés biztosítására kötött szerzõdés semmis; az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni.
(3) Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthetõ, hivatalból kell figyelembe venni. Ezt a rendelkezést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az elévült követelésekre nem lehet alkalmazni.

XVIII. fejezet
A szerzõdés megkötése
A szerzõdési akarat és kifejezése
Edit

Ptk. 205.§ (1) A szerzõdés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerzõdés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minõsített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

A Ptk. 205.§ (2) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 4-8.§-át.

(3) Az általános szerzõdési feltétel az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén is csak akkor válik a szerzõdés részévé, ha alkalmazója lehetõvé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadja.

A Ptk. 205.§ (3) bekezdése az 1997. évi CXLIX. törvény 1.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg (a korábbi (3) bekezdés (4)-re változott).

(4) A felek a szerzõdés megkötésénél együttmûködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerzõdéskötést megelõzõen is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendõ szerzõdést érintõ minden lényeges körülményrõl.
(5) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerzõdési feltételrõl, amely a szokásos szerzõdési gyakorlattól, a szerzõdésre vonatkozó rendelkezésektõl lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstõl eltér. Ilyen feltelel csak akkor válik a szerzõdés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követõen - kifejezetten elfogadta.
(6) Ha az általános szerzõdési feltétel és a szerzõdés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerzõdés részévé.

A Ptk. 205.§ (5)-(6) bekezdése az 1997. évi CXLIX. törvény 1.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg (a korábbi (4) bekezdés (7)-re változott).

(7) Ha a szerzõdéskötési kötelezettség esetében a szerzõdési nyilatkozatok eltérnek egymástól, a felek kötelesek álláspontjaik egyeztetését megkísérelni.
Ptk. 206.§ (1) A szerzõdéskötési kötelezettség körében, ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a szerzõdést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. Nem hozza létre a bíróság a szerzõdést, ha a szerzõdéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerzõdés teljesítésére nem képes, vagy a szerzõdés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene.
(2) A szerzõdéskötési kötelezettség körében a bíróság a szerzõdést nemzetgazdasági érdekbõl is módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja.
(3)

A Ptk. 206.§ (1)-(2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (4) bekezdésével módosított szöveg. A Ptk. 206.§ (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

(4) Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály vagy más kötelezõ rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerzõdést - a szerzõdés céljának és tartalmának figyelembevételével - a forgalmi szokások alapján kiegészítheti.

A Ptk. 206.§ (4) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés b) pontjával módosított szöveg.

Ptk. 207.§ (1) A szerzõdési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehetõ akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
(2) Ha a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerzõdés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelmûen, a fogyasztó számára kedvezõbb értelmezést kell elfogadni.

A Ptk. 207.§ (2) bekezdése az 1997. évi CXLIX. törvény 2.§-ával megállapított szöveg (a korábbi (2)-(4) bekezdés (3)-(5)-re változott).

(3) Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztõen értelmezni.
(4) A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerzõdés érvényessége szempontjából közömbös.
(5) A színlelt szerzõdés semmis; ha pedig az más szerzõdést leplez, a szerzõdést a leplezett szerzõdés alapján kell megítélni.

Ptké. 31/A.§

A Ptké. 31/A.§-t az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 25.§ (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

Az elõszerzõdésEdit

Ptk. 208.§ (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy késõbbi idõpontban egymással szerzõdést kötnek (elõszerzõdés). Az elõszerzõdést a szerzõdésre elõírt alakban kell megkötni. Az elõszerzõdés alapján a felek kötelesek a szerzõdést megkötni.

A Ptk. 208.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 4-8.§-át.

(2) Jogszabály elõszerzõdés kötését kötelezõvé teheti.
(3) A szerzõdés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerzõdést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A bíróság a szerzõdést akkor is létrehozhatja, ha az elõszerzõdés a szerzõdés lényeges kérdéseiben való megállapodást nem tartalmazza, feltéve, hogy a nemzetgazdaság és a felek érdekeinek figyelembevételével, a felek tárgyalásai, korábbi szerzõdései és az eset összes körülményei alapján a szerzõdés tartalma meghatározható.
(4) A bíróság a szerzõdést kivételesen az elõszerzõdésben megállapított feltételek módosításával is létrehozhatja, ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdemlõ érdeke indokolja.
(5) A szerzõdés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az elõszerzõdés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerzõdés teljesítésére nem képes, illetõleg a szerzõdés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerzõdés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

A Ptk. 208.§ (3)-(5) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

(6) Az elõszerzõdésre egyébként az annak alapján megkötendõ szerzõdésre vonatkozó szabályok megfelelõen irányadók.

Általános szerzõdési feltételekEdit

209.§ (1) Ha az általános szerzõdési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedõ fél megtámadhatja.
(2) Ha gazdálkodó szervezet használ szerzõdéskötéskor tisztességtelen általános szerzõdési feltételt, a sérelmes kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság elõtt.

A 209.§ (2) bekezdése a Magyar Közlöny 1998. évi 8. számával helyesbített szöveg.

(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti megtámadás alapossága esetén a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét - a kikötés alkalmazójával szerzõdõ valamennyi félre kiterjedõ hatállyal - megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerzõdéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.

Tvr. 12.§ A sérelmet szenvedett fél a szerzõdést e címen csak akkor támadhatja meg, ha annak megkötése a törvény hatálybalépése után történt.
5.§ Az általános szerzõdési feltételek bíróság elõtti megtámadására jogosult
a) az ügyész,
b) a miniszter, az országos hatáskörû szerv vezetõje,
c) a jegyzõ és a fõjegyzõ,
d) a gazdasági és a szakmai kamara, a hegyközségi szervezet,
e) a fogyasztói érdekképviseleti szervezet."
b) a Tvr. a következõ 5/A-5/C.§-okkal egészül ki:
5/A.§ Az általános szerzõdési feltétel tisztességtelensége kérdésében az érintett országos gazdasági kamara kérésre véleményt nyilvánít, kivéve, ha jogszabály az általános szerzõdési feltétel jóváhagyását követeli meg. A kamara véleménye nem érinti a bíróság elõtti megtámadás lehetõségét.
5/B.§ Ha a bíróság a tisztességtelen általános szerzõdési feltétel érvénytelenségét a feltétel alkalmazójával szerzõdõ valamennyi félre kiterjedõ hatállyal jogerõs határozatával megállapítja, ítéletében feljogosítja az igény érvényesítõjét, hogy a kikötés érvénytelenségének megállapítását a jogsértõ költségére országos napilapban vagy más szokásos módon nyilvánosságra hozza.
5/C.§ Ha a felek a magyar nemzetközi magánjog szabályai szerint a fogyasztói szerzõdésükre külföldi jogot választottak, e jogválasztás ellenében is a magyar jog fogyasztóvédelmi szerzõdési szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejû rendelet 28/A.§-ának alkalmazása - jogválasztás hiányában - a magyar jog alkalmazására vezetne."

A Tvr. 12.§-a tekintetében a törvény hatálybalépése 1978. március 1. A Tvr. 5.§ (1) bekezdéséhez: A KNEB 1989. december 31-én megszünt. Lásd az 1989. évi XXXVIII. törvény 26.§ (2) bekezdését. A SZOT megszünt. Lásd az 1990. évi LXV. törvényt. A Tvr. 5.§ (1) bekezdésének b) pontja az 1994. évi XVI. törvény 85.§ a) pontjával megállapított szöveg. A Ptk. 209.§ az 1997. évi CXLIX. törvény 3.§-ával megállapított szöveg. A Tvr. 5.§-a és 5/A-C.§-a az 1997. évi CXLIX. törvény 11.§ (3) bekezdésének a)-b) pontjával megállapított szöveg.

Ptk. 209/A.§ A gazdálkodó szervezet és fogyasztó közötti szerzõdés tisztességtelen kikötését a fogyasztó megtámadhatja akkor is, ha az nem minõsül általános szerzõdési feltételnek.
Ptk. 209/B.§ (1) Tisztességtelen az általános szerzõdési feltétel, illetve a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerzõdés kikötése, ha a jóhiszemûség követelményének megsértésével a feleknek a szerzõdésbõl eredõ jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.
(2) Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a jogosultságok és kötelezettségek meghatározása különösen, ha
a) a szerzõdésre irányuló lényeges rendelkezéstõl jelentõsen eltér; vagy
b) összeegyeztethetetlen a szerzõdés tárgyával, illetve rendeltetésével.
(3) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerzõdéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerzõdés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintet feltételnek a szerzõdés más feltételivel vagy más szerzõdésekkel való kapcsolatát.

A 209/B.§ (3) bekezdése a Magyar Közlöny 1998. évi 8. számával helyesbített szöveg.

(4) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztóval kötött szerzõdésben tisztességtelennek minõsülnek, vagy amelyeket az ellenkezõ bizonyításáig tisztességtelennek kell tekintetni.
(5) A tisztességtelen szerzõdési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a szolgáltatást és ellenszolgáltatást meghatározó szerzõdési kikötésre, ha annak szövegezése egyértelmû és mindkét fél számára érthetõ.
(6) Nem minõsülhet tisztességtelennek a szerzõdési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg vagy jogszabály elõírásának megfelelõen határozzák meg.
Ptk. 209/C.§ Általános szerzõdési feltételnek minõsül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerzõdés megkötése céljából egyoldalúan, elõre meghatározott, és amelynek meghatározásában a másik fél nem mûködhetett közre.
Ptk. 209/D.§ Az általános szerzõdési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a feltétel meghatározásában a másik fél közremûködött.

A Ptk.209/A-D.§ az 1997. évi CXLIX. törvény 4.§-ával megállapított szöveg.

A tévedés, a megtévesztés, a fenyegetésEdit

Ptk. 210.§ (1) Aki a szerzõdés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerzõdési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
(2) Jogi kérdésben való tévedés címén a szerzõdési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakértõ a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást.
(3) Ha a felek a szerzõdéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerzõdést bármelyikük megtámadhatja.
(4) Akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerzõdés megkötésére, a szerzõdési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy fenyegetés harmadik személy részérõl történt, és errõl a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
(5) Ingyenes szerzõdés esetében tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés címén a szerzõdést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel.

A szerzõdés létrejötteEdit

Ptk. 211.§ (1) Aki szerzõdés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta.
(2) Az ajánlattevõ kötöttségének idejét meghatározhatja. Ennek hiányában jelenlevõk között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszûnik, ha a másik az ajánlatot nyomban el nem fogadja. Távollevõnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az idõnek elteltével szûnik meg, amelyen belül az ajánlattevõ - tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Jogszabály az ajánlati kötöttség idejét eltérõen is szabályozhatja.
Ptk. 212.§ (1) A jogosult - a szükséges adatok közlésével és a szükséges okiratok megküldésével - ajánlattételre felhívhatja azt, akit szerzõdéskötési kötelezettség terhel (kötelezett). A kötelezettnek a felhívás kézhezvételétõl számított harminc napon belül kell az ajánlatát megtennie.
(2) Ha az ajánlati felhívás nem tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat, illetve okiratokat, a kötelezett a felhívás kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül köteles kérni azok pótlását. Ebben az esetben az ajánlattételi határidõ a hiányok pótlásától számít.
(3) A határidõket jogszabály vagy - ha jogszabály lehetõvé teszi - a felek közös megállapodással eltérõen is megállapíthatják.
Ptk. 213.§ (1) A szerzõdés jelenlevõk között abban az idõpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollevõk között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevõhöz megérkezik.
(2) Az ajánlattól eltérõ tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni.
(3) Ha a szerzõdés távollevõk között jön létre, a szerzõdés létrejöttének helye az ajánlattevõ lakóhelye, illetve székhelye (telephelye).
Ptk. 214.§ (1) A szerzõdési nyilatkozat, ha azt szóban vagy szóbeli üzenettel tették, a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá; az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához pedig az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék.
(2) A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza lehet vonni. A visszavonó nyilatkozatnak legkésõbb a visszavont nyilatkozattal egy idõben kell a másik félhez érkeznie, illetõleg tudomására jutnia.
(3) Ha mindkét fél gazdálkodó szervezet, az ellenszolgáltatást (vételár, díj) vállaló fél a nyilatkozatát a szerzõdés létrejöttéig visszavonhatja, a másik fél költségeit azonban meg kell térítenie.
(4) Ha az elfogadó idejében megtett nyilatkozata az ajánlattevõhöz elkésve érkezik, az ajánlattevõ köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy a szerzõdés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a szerzõdés létrejön.
Ptk. 215.§ (1) Ha a szerzõdés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerzõdés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Kötöttségétõl bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelõ határidõn belül a harmadik személy a beleegyezés, illetõleg a hatóság a jóváhagyás felõl nem nyilatkozik.
(2) A beleegyezés, illetõleg a jóváhagyás megtörténtével a szerzõdés - ha jogszabály kivételt nem tesz - megkötésének idõpontjától kezdõdõ hatállyal jön létre.
(3) Beleegyezés, illetõleg jóváhagyás hiányában a szerzõdésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.===A szerzõdés alakja=== Ptk. 216.§ (1) Szerzõdést jogszabály ellenkezõ rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. A szerzõdési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni.
(2) A nyilatkozattétel elmulasztása - ha az nem ráutaló magatartás - csak akkor minõsül elfogadásnak, ha ezt jogszabály rendeli, vagy ha a felek ebben megállapodtak.
Ptk. 217.§ (1) Jogszabály a szerzõdésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerzõdés - ha jogszabály másként nem rendelkezik - semmis.
(2) A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerzõdés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg. Ilyen esetben a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerzõdés akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellõzték.
Ptk. 218.§ (1) Ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerzõdés lényeges tartalmát írásba kell foglalni.
(2) Ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a szerzõdõ fél nem tud vagy nem képes írni, a szerzõdés érvényességéhez közokirat vagy teljes bizonyító erejû magánokirat szükséges.
(3) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerzõdés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alakban kötött szerzõdés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. A szerzõdésnek a megszabott alak mellõzésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelõ tényleges állapot a felek egyezõ akaratából létrejött.

A szerzõdés alakja
Ptké. 37.§ (1) A külkereskedelmi szerzõdéseket - ha a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere másként nem rendelkezik - írásba kell foglalni.
(2) A külkereskedelmi szerzõdés külföldi féllel kötött olyan szerzõdés, amelyet a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere annak nyilvánít.
Ptké. 38.§ (1) Ha az okiratot több példányban állítják ki, a szerzõdés akkor is érvényes, ha mindegyik fél csak a másik félnek szánt példányt írja alá.
(2) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerzõdés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában írásbeli alakban létrejött szerzõdésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás és a távgépírón történt üzenetváltás útján létrejött megegyezést.
(3) A közokirat minden más alakszerûséget pótol.

A Ptké. 37.§ (1) bekezdéséhez lásd a 7/1974. (X.17.) KkM rendeletet. A Ptké. 38.§ (2) bekezdés az 1967. évi 39. törvényerejû rendelet 24.§-ával megállapított szöveg.

XIX. fejezet
A képviselet
Edit

Ptk. 219.§ (1) Más személy (képviselõ) útján is lehet szerzõdést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehetõ meg. Cselekvõképes személyt korlátozottan cselekvõképes személy is képviselhet.
(2) A képviselõ cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetõleg kötelezetté.
Ptk. 220.§ (1) Áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot - amennyiben jogszabály eltérõen nem rendelkezik, vagy a körülményekbõl más nem következik - az ott szokásos szerzõdések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselõjének kell tekinteni.
(2) Az alkalmazott és a tag jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett volna.
(3) E rendelkezések megfelelõen irányadók a magánszemély alkalmazottjára is.
Ptk. 221.§ (1) Aki képviseleti jogkörét jóhiszemûen túllépi, vagy anélkül, hogy képviseleti joga volna, más nevében szerzõdést köt, és eljárását az, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerzõdõ félnek a szerzõdés megkötésébõl eredõ kárát megtéríteni. A bíróság azonban a szerzõdés megkötésébõl eredõ kár megtérítése alól mentesítheti, különösen ha korábban képviselõ volt, és képviseleti jogának megszûnésérõl a szerzõdéskötéskor hibáján kívül nem tudott.
(2) A rosszhiszemû álképviselõ teljes kártérítéssel tartozik.
(3) A képviselõ nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél õ maga vagy olyan személy, akit ugyancsak õ képvisel. Ha a képviselõ jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat.

A meghatalmazásEdit

Ptk. 222.§ Képviseleti jogot - a törvényen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten felül - a képviselõhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazás) lehet létesíteni.
Ptk. 223.§ (1) A meghatalmazáshoz olyan alakszerûségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendõ szerzõdésre elõír. Az általános meghatalmazás csak írásban érvényes.
(2) A meghatalmazás eltérõ kikötés hiányában visszavonásig érvényes; visszavonása jóhiszemû harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani.
(3) A meghatalmazás bármelyik fél halálával megszûnik.===Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete=== Ptk. 224.§ (1) A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak, különösen ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van.
(2) A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvõképességét nem érinti.
(3) A gondnok képviseleti jogkörében kezeli a gondnokolt vagyonát, és ellátja azokat a feladatokat, amelyeket külön jogszabály reá bíz. A távollevõ gondnoka ezenfelül - a gyámhatóság elõzetes hozzájárulásával - minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg. A halaszthatatlanul sürgõs intézkedéshez a gyámhatóság hozzájárulása nem szükséges; errõl azonban - mihelyt lehet - a gyámhatóságnak be kell számolni.

Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete
Ptké. 39.§ A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van.
Ptké. 40.§ Az ügyeinek vitelében akadályozott személy gondnokának kirendelésére ennek a törvényerejû rendeletnek a gondnokság alá helyezett személy gondnokára vonatkozó rendelkezéseit (11.§) kell megfelelõen alkalmazni.
Ptké. 41.§ (1) A gondnok az ügyeinek vitelében akadályozott személyrõl csak annyiban köteles gondoskodni, amennyiben ez a körülményekre tekintettel szükséges.
(2) A gondnok az ügyeinek vitelében akadályozott személy leszármazójának önálló háztartás alapításához vagy fenntartásához, illetõleg más létfontosságú cél eléréséhez az ügyeinek vitelében akadályozott személy vagyonának terhére a gyámhatóság jóváhagyásával anyagi támogatást nyújthat. A támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg.
Ptké. 42.§ (1) A gondnokot a gyámhatóság felmenti, ha a gondnokrendelés célja megvalósult, vagy annak oka megszûnt.
(2) A gondnok mûködésére, felmentésére és elmozdítására a gyámra vonatkozó szabályokat is megfelelõen alkalmazni kell.

Az eseti gondnokságEdit

Ptk. 225.§ (1) Ha a szülõ, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel.
(2) Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,
a) ha sürgõsen kell intézkedni, és a cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes személynek nincs törvényes képviselõje, vagy annak személye nem állapítható meg, továbbá
b) ha az ismeretlen, távollevõ vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges.
(3) Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám, illetõleg a gondnok.
(4) A szülõi felügyeletet gyakorló szülõ, a gyám és a gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek.

Eseti gondnokság
Ptké. 43.§ (1) A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van.
(2) A szülõ, a gyám, illetõleg a gondnok - eseti gondnok kirendelése céljából - köteles a gyámhatóságnak haladéktalanul jelentést tenni, ha akár jogszabály, akár a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár pedig tényleges akadály miatt nem járhat el.
Ptké. 44.§ (1) A gyámhatóság annak a nagykorú személynek a részére, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel hiányzik, szükség esetén ideiglenes gondnokot rendel. Az ideiglenes gondnokrendelés hatálya a gondnokság alá helyezéssel, legkésõbb azonban a kirendeléstõl számított egy év elteltével megszûnik.
(2) Az ideiglenes gondnok jogköre a személyi ügyek intézésére és a vagyon felügyeletére terjed ki; a gyámhatóság elõzetes hozzájárulásával azonban minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg.
Ptké. 45.§ A gyámhatóság a kirendelt gondnokot tiszte alól felmenti, ha kirendelésének célja megvalósult, vagy annak oka megszûnt. Egyébként az ilyen gondnok mûködésére, felmentésére és elmozdítására a gyámra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
Ptké. 46.§
Ptké. 46/A.§

A Ptké. 46.§ az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 40.§ (2) bekezdése folytán hatályát vesztette. A Ptké. 46/A.§ az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 40.§ (2) bekezdése folytán hatályát vesztette.

XX. fejezet
A szerzõdés tartalma és tárgya
Edit

Ptk. 226.§ (1) Jogszabály meghatározhatja a szerzõdés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerzõdésnek akkor is részei, ha a felek eltérõen rendelkeznek.
(2) Jogszabály a hatályba lépése elõtt megkötött szerzõdések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerzõdés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerzõdés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szerzõdéstõl elállhat.

A Ptk. 226.§ (2) bekezdésének utolsó mondatát az 1990. évi LXXXVII. törvény 22.§ (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

(3) Hatósági ár megállapítására külön törvény szerint kerülhet sor.

A Ptk. 226.§ (3) bekezdése az 1990. évi LXXXVII. törvény 22.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

(4)-(5)

A Ptk. 226.§ (4)-(5) bekezdését az 1990. évi LXXXVII. törvény 22.§ (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

Ptk. 227.§ (1) A szerzõdésben kikötött szolgáltatás valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtõl való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.
(2) A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerzõdés semmis.

A feltétel és idõhatározásEdit

Ptk. 228.§ (1) Ha a felek a szerzõdés hatályának beálltát bizonytalan jövõbeni eseménytõl tették függõvé (felfüggesztõ feltétel), a szerzõdés hatálya e feltétel bekövetkeztével áll be.
(2) Ha a felek a szerzõdés hatályának megszûntét tették bizonytalan jövõbeni eseménytõl függõvé (bontó feltétel), a feltétel bekövetkeztével a szerzõdés hatálya megszûnik.
(3) Az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel semmis; az ilyen feltétellel kötött szerzõdésre a részleges érvénytelenség szabályait (239.§) kell alkalmazni.
Ptk. 229.§ (1) Amíg a feltétel bekövetkezése függõben van, egyik fél sem tehet semmit, ami a feltétel bekövetkezése, illetõleg meghiúsulása esetére a másik fél jogát csorbítja vagy meghiúsítja. Ez a szabály harmadik személy jóhiszemûen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
(2) A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga idézte elõ.
(3) A feltételre vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell arra az esetre is, ha a felek a szerzõdés hatályának beálltát vagy megszûntét valamely idõponthoz kötötték.

A vagylagos szolgáltatásEdit

Ptk. 230.§ (1) Ha a felek a szerzõdés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások közül választani lehet, a választás joga - ha jogszabály kivételt nem tesz - a kötelezettet illeti. A kötelezettnek ez a joga a bírósági határozattal kitûzött teljesítési határidõ elteltével a jogosultra száll át.
(2) Ha a jogosult választhatna, de a választással késedelembe esik, e joga a kötelezettre száll át.===A pénztartozás. A kamat=== Ptk. 231.§ (1) Pénztartozást - ellenkezõ kikötés hiányában - a teljesítés helyén érvényben levõ pénznemben kell megfizetni.
(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levõ árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.
(3) A devizagazdálkodásra vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy mikor lehet valósággal (effektíve) idegen pénznemben vagy aranyban való fizetést érvényesen kikötni vagy teljesíteni.

A Ptk. 231.§ (3) bekezdéséhez lásd az 1974. évi 1. törvényerejû rendeletet és az 1/1974. (I.17.) PM rendeletet.

Ptk. 232.§ (1) A szerzõdéses kapcsolatokban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerzõdési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár.

A Ptk. 232.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet9.§-át. A 232.§ (1) bekezdésének utolsó mondata a 61/1993. (XI.29.) AB határozattal megállapított szöveg.

(2) A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg - évi húsz százalék.

A Ptk. 232.§ (2) bekezdése az 1995. évi CXXI. törvény 79.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

(3) A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.

Ptké. 82.§ A kamat mértékére vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépése elõtt keletkezett jogviszonyból eredõ kamatkövetelésre nem lehet alkalmazni.

A Ptk. 232.§ (3) bekezdése az 1995. évi CXXI. törvény 79.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

A harmadik személy javára szóló szerzõdésEdit

Ptk. 233.§ (1) Ha a felek harmadik személy részére teljesítendõ szolgáltatásra kötöttek szerzõdést, e harmadik személy csak akkor válik közvetlenül jogosulttá, ha a felek ezt kifejezetten kikötötték.
(2) A harmadik személy a javára kikötött joggal attól kezdve rendelkezik, hogy a szerzõdésrõl õt valamelyik fél értesítette; ha a jogot visszautasítja, azzal a javára szerzõdött fél rendelkezik.
(3) A kötelezett a szerzõdésbõl folyó kifogásait a harmadik személlyel szemben is érvényesítheti.

XXI. fejezet
A semmisség és a megtámadhatóság
Edit

Ptk. 234.§ (1) A semmis szerzõdés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidõ nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.
(2) Ha valamely semmis szerzõdés más szerzõdés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve ha ez a felek feltehetõ szándékával ellenkezik.
Ptk. 235.§ (1) A megtámadható szerzõdés a megtámadás következtében megkötésének idõpontjától kezdõdõ hatállyal érvénytelenné válik.
(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fûzõdik.
Ptk. 236.§ (1) A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság elõtt érvényesíteni.
(2) A megtámadási határidõ megkezdõdik
a) a tévedés, megtévesztés felismerésekor;
b) jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszûntekor;
c) a felek szolgáltatásainak feltûnõ aránytalansága, vagy a tisztességtelen szerzõdési feltétel [209.§ (1) bekezdés ás 209/A.-§] esetén a sérelmet szenvedõ fél teljesítésekor - részletekben történõ teljesítésnél az elsõ teljesítéskor -, illetve, ha õ a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszûntekor.

A Ptk. 236.§ (2) bekezdésének c) pontja az 1997. évi CXLIX. törvény 5.§-ával megállapított szöveg.

(3) A megtámadási határidõre az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai megfelelõen irányadók. A megtámadásra jogosult a szerzõdésbõl eredõ követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidõ már eltelt.
(4) A megtámadás joga megszûnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidõ megnyílta után a szerzõdést írásban megerõsíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.

Ptké. 83.§ (1) A Ptk. hatálybalépése elõtt létrejött szerzõdést a Ptk. hatálybalépésétõl számított egy éven belül akkor is meg lehet támadni, ha a megtámadási határidõ a Ptk. szerint már eltelt.
(2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a megtámadási jog az érvényesítésével való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése elõtt megszûnt.

Ptk. 237.§ (1) Érvénytelen szerzõdés esetében a szerzõdéskötés elõtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
(2) Ha a szerzõdéskötés elõtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerzõdést a határozathozatalig terjedõ idõre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerzõdést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - így különösen uzsorás szerzõdés esetén, a felek szolgáltatásainak feltûnõ aránytalansága esetén az aránytalan elõny kiküszöbölésével - megszüntethetõ. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítésérõl.

A Ptk. 237.§ (2) bekezdésének második mondata az 1997. évi CXLIX. törvény 6.§-ával megállapított szöveg.

(3) Uzsorás szerzõdés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedõ felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan elõnynek megfelelõ részt a sérelmet szenvedõ félnek köteles visszatéríteni.
(4) A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütközõ szerzõdést kötõ, a megtévesztõ vagy jogtalanul fenyegetõ, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerzõdés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. Az államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell megítélni.

Szolgáltatásnak az állam javára való megítélése
Ptké. 32.§ (1) A bíróság köteles az ügyészt értesíteni, ha az iratok vagy a tárgyalás adatai alapján feltehetõ, hogy szolgáltatásnak (vagyoni elõnynek) az állam javára való megítélésére kerül sor.
(2) Az ügyész az indítványt haladéktalanul, legkésõbb azonban az értesítés kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül köteles megtenni.
(3) Az ügyész nyilatkozata elõtt az értesítés kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül a per szünetelésének vagy a pert befejezõ határozat hozatalának nincs helye.
Ptké. 33.§ Uzsorás szerzõdés esetében a bíróság a sérelmet szenvedõ félnek a visszatérítést akkor is elengedheti, ha az ügyész a szolgáltatásnak az állam javára való megítélését indítványozza.
Ptké. 34.§ Ha a Ptk. 237.§-ának (1) bekezdésében és a 361.§-ának (3) bekezdésében szabályozott esetekben az ügyész a visszajáró szolgáltatásnak (vagyoni elõnynek) az állam javára csak részben való megítélését indítványozza, a bíróságot az indítvány csak annyiban köti, hogy az abban megjelöltnél nagyobb összeget az állam javára nem ítélhet meg.
Ptké. 35.§ A szolgáltatásnak (vagyoni elõnynek) az állam javára való megítélését nem akadályozza az, hogy a szolgáltatást a sérelmet okozó fél már megkapta, illetõleg a vagyoni elõnyt a gazdagodást elõidézõ fél már visszakapta.
Ptké. 36.§ Az állam javára megítélt szolgáltatások behajtásával és elszámolásával kapcsolatos pénzügyi kérdéseket a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.
Ptké. 36/A.§ Az ügyész keresetet indíthat a semmis szerzõdéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében a szerzõdés semmisségének megállapítása iránt.

A Ptk. 237.§ (4) bekezdése az 1991. évi XIV. tv. 15.§ (2) bekezdésével módosított szöveg. A Ptké. 36.§ paragrafushoz lásd a 149/1960. (PK 12.) PM-IM együttes utasítást. A Ptké. 36/A.§-a az 1995. évi LX. törvény 33.§ (6) bekezdésével megállapított szöveg.

Ptk. 238.§ (1) Érvénytelen szerzõdés érvényessé nyilvánítása esetén a szerzõdõ felek a szerzõdésszegésért úgy felelnek, mintha a szerzõdés kezdettõl fogva érvényes lett volna.
(2) Aki érvénytelen szerzõdés fennálltában jóhiszemûen bízott, a felektõl a szerzõdés megkötésébõl eredõ kárának megtérítését követelheti; ha azonban az érvénytelenség az egyik fél magatartására vezethetõ vissza, a bíróság a másik fél marasztalását mellõzi. Ha a felek valamelyike a harmadik személlyel szemben rosszhiszemû volt, teljes kártérítéssel tartozik akkor is, ha az érvénytelenség nem az õ magatartására vezethetõ vissza. Ezt a kártérítést a bíróság a szerzõdés teljes vagy részleges hatályban tartása útján is nyújthatja.
Ptk. 239.§ A szerzõdés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerzõdés csak akkor dõl meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettõl eltérõen rendelkezhet.

A Ptk. 239.§-a az 1993. évi XCII. törvény 9.§-ával megállapított szöveg.

XXII. fejezet
A szerzõdés módosítása. A tartozáselismerés
Módosítás szerzõdéssel, illetõleg egyezséggel
Edit

Ptk. 240.§ (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerzõdés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség-vállalásuk jogcímét.
(2) A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerzõdésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat súlyosabbá, és a módosítást megelõzõen keletkezett kifogásaik is fennmaradnak.
(3) A szerzõdést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerzõdésbõl eredõ vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak.
(4) Az egyezséggel való szerzõdésmódosítás érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Ez arra az esetre is áll, ha az egyezség megkötése után elõkerült bizonyítékokkal a vitát vagy a bizonytalanságot el lehetett volna hárítani.

Szerzõdésmódosítás bírósági útonEdit

Ptk. 241.§ A bíróság módosíthatja a szerzõdést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerzõdéskötést követõen beállott körülmény folytán a szerzõdés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.===A tartozáselismerés=== Ptk. 242.§ (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerõt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthetõ, vagy a szerzõdés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.===XXIII. fejezet
A szerzõdést biztosító mellékkötelezettségek
A foglaló=== Ptk. 243.§ (1) A szerzõdés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni.
(2) A szerzõdés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerzõdésbõl kétségtelenül kitûnik.
Ptk. 244.§ Ha a szerzõdést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerzõdés olyan okból szûnik meg, amelyért egyik fél sem felelõs, vagy mindkét fél felelõs, a foglaló visszajár.
Ptk. 245.§ (1) A teljesítés meghiúsulásáért felelõs személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
(2) A foglaló visszakövetelésérõl való lemondás, illetõleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerzõdésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít.
(3) A túlzott mértékû foglalót a bíróság mérsékelheti.===A kötbér=== Ptk. 246.§ (1) A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelõs, nem, vagy nem szerzõdésszerûen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis.
(2) A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. Érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerzõdésszegésbõl eredõ egyéb jogait is. A szerzõdésszegéssel okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.

A Ptk. 246.§ (2) bekezdéséhez lásd a az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 10.§-át.

(3) A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól.
(4)

A Ptk. 246.§ (4) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

Ptk. 247.§ (1) A túlzott mértékû kötbér összegét a bíróság mérsékelheti.
(2) A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.
(3) Bírósági úton nem érvényesíthetõ követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni.

A jótállásEdit

Ptk. 248.§ (1) Jogszabály jótállási kötelezettséget írhat elõ, és meghatározhatja annak legkisebb kötelezõ mértékét is. A felek jótállási kötelezettséget szerzõdésben is vállalhatnak.

A Ptk. 248.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 11.§-át.

(2) Jótállás alapján a kötelezett a szerzõdésszerû teljesítésért ebben a törvényben foglaltaknál szigorúbb felelõsséggel tartozik.
(3) Aki a szerzõdés hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles, ennek idõtartama alatt a felelõsség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Kötelezõ jótállás esetén a jótállási idõ alatt felmerülõ szavatossági jogokat a jótállásra vonatkozó jogszabály szerint kell elbírálni.

A Ptk. 248.§ (3) bekezdéséhez lásd a 4/1969. (III.30.) BkM-KGM-KipM-KkM-NIM együttes rendeletet, a 16/1976. (VI.4.) MT rendeletet.

A bankgaranciaEdit

Ptk. 249.§ A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetõleg okmányok benyújtása - esetében és határidõn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni.

A jogvesztés kikötéseEdit

Ptk. 250.§ (1) A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerzõdésszegésért felelõs fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely õt a szerzõdés alapján megilletné.
(2) Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság a joghátrányt mérsékelheti.===A ZÁLOGJOG
1. Általános szabályok=== Ptk. 251.§ (1) Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - más követeléseket megelõzõ sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthetõ követelés zálogjoggal biztosítása semmis.
(2) A zálogtárggyal való felelõsség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is.
(3) A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjogot - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - csak a követeléssel együtt lehet átruházni.
(4) Ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkezõ követeléseket biztosítanak zálogjoggal és késõbb a jogviszonyba új kötelezett lép, a zálogjog a jogviszonyból korábban létrejött követeléseken felül azoknak a követeléseknek is biztosítékául szolgál, amelyek a jogviszonyból az új kötelezett terhére keletkeztek.

A Ptk. 251.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

2. A zálogjog tárgyaEdit

Ptk. 252.§ (1) Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehetõ dolog, átruházható jog vagy követelés.
(2) Nem lehet zálogjogot alapítani dolog egy részén. Ingatlan esetében a zálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetõleg az egész tulajdoni illetõségre létesíthetõ.

A Ptk. 252.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 253.§ (1) A zálogjog - a felek megállapodásától függõen - a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet. Ha a zálogtárgy nincs a jogosult birtokában, a zálogjog nem terjed ki az elvált termésre, kivéve, ha a zálogtárgyat már a termés elválása elõtt végrehajtás alá vonták.
(2) A zálogjog kiterjedhet olyan dologra vagy jogra is, amelyre a kötelezett a zálogszerzõdés megkötése után szerez rendelkezési jogot.

A Ptk. 253.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 254.§ (1) A követelés biztosítékául a kötelezett jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona vagy annak meghatározott része is szolgálhat, a vagyont alkotó egyes dolgok, jogok meghatározása nélkül. Ebben az esetben a zálogjog kiterjed a kötelezett által a zálogszerzõdés hatálybalépése után szerzett - a vagyont vagy vagyonrészt érintõ - valamennyi dologra és jogra is, attól az idõponttól kezdve, hogy a kötelezett a rendelkezési jogot megszerzi. Kereskedelmi forgalomban, a rendes gazdálkodás körében eladott dolgon a jóhiszemû vevõ zálogjoggal nem terhelt tulajdonjogot szerez, ez esetben a zálogjog a vételárra terjed ki.

A zálogtárgy értékesítése
Ptké. 47.§ (1) A Magyar Országos Közjegyzõi Kamaránál vezetett nyilvántartás közhitelû, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás a zálogszerzõdésben szereplõ adatokat (természetes személy szerzõdõ felek esetén azok azonosító adatait is) tartalmazza.
(2) A jelzálogjog nyilvántartásba történõ bejegyzésérõl a zálogszerzõdést közjegyzõi okiratba foglaló közjegyzõ gondoskodik. A nyilvántartásból az adatokat a zálogjog megszûnését követõen haladéktalanul törölni kell. Az adatok törlésérõl a közjegyzõ gondoskodik.

A Ptké. 47.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 2.§-ával megállapított szöveg.

(2) A kielégítési jog megnyíltával a vagyont terhelõ zálogjog a zálogjogosult által a zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozatban meghatározott vagyontárgyakat terhelõ zálogjoggá alakul át. E vagyontárgyakra jóhiszemûen és ellenérték fejében jogot szerzõ harmadik személlyel szemben a zálogjogban bekövetkezett változás csak akkor hatályos, ha azt a nyilvántartásba bejegyezték.
(3) Az elzálogosított vagyon - kielégítést veszélyeztetõ mértékû - csökkenése esetén a zálogjogosult a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel járó nyilatkozatát kielégítési jogának megnyílta elõtt is megteheti.

A Ptk. 254.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 255.§ (1) Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több dolgot terhel, kétség esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál.
(2) Ha a zálogtárgyak több személy tulajdonában vannak és jogviszonyukból más nem következik, egymás közti viszonyukban a zálogtárgyak értékének arányában kötelesek helytállni. Akinek terhére ezt az arányt meghaladó kielégítés történik, a többi tulajdonostól a többlet arányos megtérítését követelheti.

A Ptk. 255.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

3. A zálogjog fajtáiEdit

Ptk. 256.§ (1) Ha a zálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga (jelzálogjog), a zálogjog kötelezettje köteles a zálogtárgy épségét megõrizni. Ha a kötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a jogosult kérheti a veszélyeztetõ cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését.
(2) Ha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a zálogtárgy helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelõ biztosíték adását. Ha a kötelezett a jogosult felhívásának megfelelõ határidõn belül nem tesz eleget, a jogosult kielégítési jogát érvényesítheti.
(3) Vagyont terhelõ zálogjog esetén a vagyonnak a kielégítést veszélyeztetõ mértékû csökkenésérõl a kötelezett a jogosultat értesíteni köteles. A felek abban is megállapodhatnak, hogy a zálogjogosult a kötelezett gazdálkodását ellenõrizheti.

A Ptk. 256.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 257.§ (1) Ha a zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga (kézizálogjog), köteles a zálogtárgyat épségben megõrizni és a zálogjog megszûnésekor visszaadni.
(2) A jogosult a zálogtárgyat külön rendelkezés hiányában nem használhatja és nem hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult és köteles beszedni. A hasznok elsõsorban a szükséges költségek fedezésére szolgálnak. A jogosult a hasznokról köteles elszámolni.
(3) Ha a zálogtárgy állagának romlásától vagy értékének lényeges csökkenésétõl lehet tartani, a kötelezett vagy a tulajdonos más megfelelõ biztosíték felajánlása mellett a zálogtárgy visszaadását kérheti.

A Ptk. 257.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 258.§ (1) Ha a zálogjog követelést vagy jogot terhel, a zálogjog kötelezettje - a zálogjogra kiterjedõ hatállyal - csak a jogosult hozzájárulásával tehet olyan jognyilatkozatot, amely a jogosult kielégítési alapját megszünteti, vagy hátrányosan változtatja meg.
(2) Ha az elzálogosított követelés a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta elõtt válik esedékessé, az elzálogosított követelés kötelezettje csak a zálogjogosult és a követelés jogosultja kezéhez együttesen teljesíthet. Ha a felek megállapodása szerint a zálogjogosultat megilleti a szolgáltatandó dolog birtoklásának joga, a követelés kötelezettje csak a zálogjogosultnak teljesíthet.
(3) Ha az elzálogosított követelés pénzkövetelés, e követelés kötelezettje a zálogjogosult és a követelés jogosultja kezéhez együttesen vagy bármelyik jogosult kívánságára mindkettõjük javára bírósági letétbe helyezéssel teljesíthet.
(4) Ha az elzálogosított követelés esedékessége vagy a jog gyakorlása e követelés jogosultjának jognyilatkozatától vagy általa teljesíthetõ feltételtõl függ, kielégítési jogának megnyílta után e jognyilatkozatot a zálogjogosult is megteheti, illetve teljesítheti az esedékesség bekövetkezéséhez szükséges feltételt.

A Ptk. 258.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

4. A zálogjog keletkezéseEdit

Ptk. 259.§ (1) Zálogjog szerzõdés, jogszabály vagy hatósági határozat alapján keletkezhet.
(2) A zálogszerzõdést írásban kell megkötni jövõbeli vagy feltételes követelés biztosítása esetében, továbbá akkor, ha a követelés biztosítékául olyan dolog vagy jog szolgál, amely fölött a zálogkötelezett a zálogszerzõdés megkötése után szerez rendelkezési jogot.

A Ptk. 259.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 260.§ (1) Ingatlant terhelõ zálogjog alapításához a zálogszerzõdés írásba foglalása és a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
(2) Más zálogtárgyat terhelõ jelzálogjog, valamint vagyont terhelõ zálogjog alapításához - amennyiben jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a zálogszerzõdés közjegyzõi okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzõi Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
(3) A bejegyzésben fel kell tüntetni a követelés összegét (jövõbeli követelések esetén a biztosítani kívánt legmagasabb összeget), valamint azoknak a járulékoknak és költségeknek a mértékét, illetõleg keretét, amelyekre a zálogjog kiterjed. A követelés csökkenése vagy megszûnése a nyilvántartásban levõ bejegyzés tartalmára tekintet nélkül kihat a zálogjogra.

A zálogtárgy értékesítése
Ptké. 47.§ (1) A Magyar Országos Közjegyzõi Kamaránál vezetett nyilvántartás közhitelû, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás a zálogszerzõdésben szereplõ adatokat (természetes személy szerzõdõ felek esetén azok azonosító adatait is) tartalmazza.
(2) A jelzálogjog nyilvántartásba történõ bejegyzésérõl a zálogszerzõdést közjegyzõi okiratba foglaló közjegyzõ gondoskodik. A nyilvántartásból az adatokat a zálogjog megszûnését követõen haladéktalanul törölni kell. Az adatok törlésérõl a közjegyzõ gondoskodik.

A Ptké. 47.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 2.§-ával megállapított szöveg.

(4) Ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkezõ követeléseket biztosítanak jelzálogjoggal, a bejegyzésnek a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (keretbiztosítéki jelzálogjog).

A Ptk. 260.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 261.§ (1) Kézizálogjog zálogszerzõdéssel való alapításához a zálogtárgy átadása is szükséges. Az átadás harmadik személy kezéhez is történhet. Kereskedelmi forgalomban jóhiszemûen akkor is lehet zálogjogot szerezni, ha az, aki a zálogtárgyat adta, nem volt tulajdonos.
(2) Követelést vagy jogot terhelõ zálogjog esetében a zálogszerzõdés jogosultja a követelés vagy jog kötelezettjével szemben a zálogjogot akkor érvényesítheti, ha a zálogjog megalapítását a kötelezettel közölték, és ha az elzálogosított követelésrõl vagy jogról kiállított okiratot a zálogjogosultnak átadják, feltéve, hogy ilyen okirat készült.

A Ptk. 261.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

5. A zálogjog érvényesítéseEdit

Ptk. 262.§ A zálogtárgyból való kielégítés - ha jogszabály kivételt nem tesz - bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik.

A Ptk. 262.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 263.§ (1) A kielégítési jog megnyílta elõtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát, semmis.
(2) A kielégítési jogot - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik. Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, törvény eltérõ rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében illeti meg.
(3) Ha a zálogjog több dolgot terhel, a jogosult határozhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének sorrendjét. Az értékesítés azonban csak annyi zálogtárgyra terjedhet ki, amennyi a kielégítéshez szükséges.

A Ptk. 263.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 264.§ (1) A kielégítési jog megnyílta után a felek írásban megállapodhatnak - a legalacsonyabb eladási ár és a határidõ meghatározásával - a zálogtárgy közös értékesítésében. Ha a megállapodásban meghatározott feltételek mellett a zálogtárgyat nem sikerült értékesíteni, a közös értékesítésre irányuló megállapodás hatályát veszti.
(2) Ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy ha a jogosult záloghitel nyújtásával üzletszerûen foglalkozik, a felek a kielégítési jog megnyílta elõtt írásban abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellõzésével maga is értékesítheti.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya esetén a jogosult - a felek írásbeli megállapodása alapján - a dolog értékesítésére záloghitel nyújtásával vagy árverés szervezésével üzletszerûen foglalkozó személynek megbízást adhat.

A Ptk. 264.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 265.§ (1) A zálogtárgy értékesítése elõtt a kötelezettet értesíteni kell az értékesítésrõl, valamint annak módjáról és idejérõl.
(2) A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel elszámolni, és a követelését meghaladó bevételt kiadni. Semmis az a zálogjog megszûnése elõtt kötött megállapodás, amely a jogosultat az elszámolási kötelezettség alól mentesíti.

A Ptk. 265.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

6. A zálogjog megszûnéseEdit

Ptk. 266.§ (1) Ha a zálogtárgy tulajdonosa és a követelés kötelezettje különbözõ személy és a jogosult a zálogtárgyból vagy a tulajdonostól kielégítést kapott, a zálogjog megszûnik, a követelés pedig egyéb biztosítékaival együtt a kielégítés erejéig a tulajdonosra száll át.

Ptké. 48.§ Lakóingatlan elzálogosítása esetén a szerzõdésben kell kikötni, hogy a zálogkötelezett az ingatlant kiürítve köteles a zálogjog érvényesítése során a kielégítés céljára rendelkezésre bocsátani.

A Ptké. 48.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 3.§-ával megállapított szöveg.

(2) Ha a jogosultat egyébként nem a követelés kötelezettje elégíti ki, a zálogjog a követelés, illetõleg a kielégítés alapján keletkezõ megtérítési igény erejéig a kielégítõ személyre száll át. Ez a személy követelheti a zálogtárgy átadását, illetõleg a zálogjognak javára való bejegyzését a nyilvántartásba.
(3) A zálogjog megszûnik, ha a követelés megszûnik, vagy a zálogjog átruházása nélkül átszáll, kivéve, ha a törvény rendelkezése értelmében a zálogjog a megtérítési követelés biztosítására fennmarad.
(4) Megszûnik továbbá a zálogjog, ha a zálogjogosult a zálogtárgy tulajdonjogát megszerzi; a jelzálogjog azonban a rangsorban hátrább álló zálogjogosultak irányában fennmarad.

A Ptk. 266.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 267.§ (1) A zálogjog megszûnik akkor is, ha a zálogtárgy elpusztul.
(2) Ha a zálogtárgy elpusztulásáért vagy értékcsökkenéséért a tulajdonos felelõs, továbbá, ha a zálogot biztosítékadási kötelezettség alapján kötötték le, és a kárért a jogosult nem felelõs, a tulajdonostól, illetõleg a biztosíték adására kötelezettõl megfelelõ új zálogtárgyat vagy az értékcsökkenésnek megfelelõ további fedezetet lehet követelni.
(3) A zálogtárgy elpusztulásának, illetõleg értékcsökkenésének pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték a zálogtárgy helyébe lép, illetõleg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. Jelzálogjog esetében mind a tulajdonos, mind a jogosult ennek az értéknek a zálogtárgy helyreállítására fordítását követelheti.
(4) Ha a zálogtárgyat károsodás elhárítása érdekében értékesítik, a vételár a zálogtárgy helyébe lép. Az értékesítéshez - ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs - a tulajdonos beleegyezése szükséges.

A Ptk. 267.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 268.§ (1) A jelzálogjog megszûnik, ha a követelés elévül. Megszûnik továbbá - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - akkor is, ha a zálogtárgyat a végrehajtási eljárás során értékesítik. Ebben az esetben a zálogjogosult - az értékesítés során befolyt vételár tekintetében - kielégítési jogát érvényesítheti.
(2) Jelzálogjog esetében a tulajdonos a megszûnõ jelzálogjog rangsorban elfoglalt helyén (ranghely) és a megszûnés terjedelmében a bejegyzett zálogjog törlésével egyidejûleg, annál nem terhesebb új jelzálogjogot alapíthat, vagy a törölt bejegyzés ranghelyét egy év tartamára fenntarthatja. A tulajdonos errõl a jogáról csak harmadik személy javára mondhat le.
(3) A kézizálogjog megszûnik, ha a kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat a tulajdonosnak visszaadja. Megszûnik akkor is, ha a jogosult a birtokából akaratán kívül kikerült zálogtárgyat egy éven belül nem szerzi vissza, és evégbõl bírósághoz sem fordul.

A Ptk. 268.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

7. Önálló zálogjogEdit

Ptk. 269.§ (1) Zálogjog az alapul szolgáló követelés nélkül vagy annak megszüntetésével is alapítható. A zálogjogosult ebben az esetben - a zálogszerzõdésben meghatározott összeg erejéig - kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést.
(2) A zálogjogosultnak zálogjoga alapján történõ kielégítéséhez a zálogkötelezett vagy a zálogjogosult felmondása szükséges, a felmondás ideje - a felek eltérõ megállapodásának hiányában - hat hónap.
(3) Az önálló zálogjog átszállása esetén a zálogjog megszerzõjével szemben a zálogkötelezett a zálogjog alapjául szolgáló követelésbõl származó kifogásait csak akkor érvényesítheti, ha a zálogjog megszerzõje rosszhiszemû volt, vagy reá nézve a szerzésbõl ingyenes elõny származott.
(4) Az önálló zálogjogra egyebekben a 251-268.§-okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.

A Ptk. 269.§-a az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-ával megállapított szöveg.

Az óvadékEdit

Ptk. 270.§ (1) Ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerzõdés nemteljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén követelését az óvadékösszegbõl közvetlenül kielégítheti.
(2) Óvadékul pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír szolgálhat. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni.

Ptké. 49.§

A Ptké. 49.§-át az 1996. évi XXVI. törvény 1.§-a hatályon kívül helyezte.

(3) Bírósági úton nem érvényesíthetõ követelés óvadékkal biztosítása semmis. Ezt a szabályt az elévült követelés biztosítására nyújtott óvadékra nem lehet alkalmazni.
(4) A követelés elévülése az azt biztosító óvadékból való kielégítést nem akadályozza.
Ptk. 271.§ (1) Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(2) Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló szerzõdés megszûnt, illetõleg a szavatossági vagy jótállási idõ eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna.

A kezességEdit

Ptk. 272.§ (1) Kezességi szerzõdéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
(2) Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni.
Ptk. 273.§ (1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt; érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.
(2) A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt; kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás elõtt õt a teljesítésre felszólították.
(3) Bírósági úton nem érvényesíthetõ követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.
Ptk. 274.§ (1) A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettõl és az olyan kezesektõl, akik õt megelõzõen, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.
(2) A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést elõször a kötelezettõl hajtsa be (készfizetõ kezesség), ha
a) a felek így állapodtak meg,
b) a kezességet kár megtérítéséért vállalták,
c) a kezességet bank vállalta.
Ptk. 275.§ Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejûleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek.
Ptk. 276.§ (1) Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelõzõen keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll.
(2) A kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált.

XXIV. fejezet
A teljesítés és a beszámítás
A teljesítés
Edit

Ptk. 277.§ (1) A szerzõdéseket tartalmuknak megfelelõen, a megszabott helyen és idõben, a megállapított mennyiség, minõség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt rendeltetésének, illetõleg a szerzõdésben kikötött vagy egyébként a szerzõdéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelõen lehessen felhasználni.
(2) A felek a szerzõdés teljesítésében együttmûködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerzõdés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elõ kell segítenie a teljesítést.
(3) A felek a szerzõdés teljesítését érintõ minden lényeges körülményrõl kötelesek egymást tájékoztatni.
(4) A kötelezett, dolog szolgáltatására irányuló szerzõdés esetén, köteles a dolgot - a jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelõen - azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni és a dologról a rendeltetésszerû használathoz, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást megadni. Ha a kötelezett gazdálkodó szervezet, a dolog minõségének tanúsítására is köteles.

A Ptk. 277.§ (4) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 11.§-ával megállapított szöveg.

A teljesítés helyeEdit

Ptk. 278.§ (1) A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetõleg székhelye, kivéve ha
a) jogszabály eltérõen rendelkezik,
b) a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetésébõl más következik,
c) a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van.

Lakóhely
Ptké. 50.§ (1) A Ptk. alkalmazásában lakóhely az, ahol az állampolgárnak bejelentett lakása van.
(2) A cselekvõképtelen és a korlátozottan cselekvõképes személy lakóhelyét törvényes képviselõje beleegyezésével választhatja meg.
(3) A jogi személy székhelye az a hely, amelyet a nyilvántartás székhelyként feltüntet, ennek hiányában pedig az, ahol a jogi személy központi tevékenységét kifejti.

(2) Ha a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyétõl, illetõleg székhelyétõl különbözõ helyre kell küldeni, s azt, vagy valamely közbeesõ helyet nem kötöttek ki teljesítési helyként, a teljesítés azzal történik meg, hogy a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elküldés, illetõleg elszállítás végett a jogosultnak, a szállítmányozónak vagy a fuvarozónak átadja.
(3) Ha a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével vagy megbízottja útján küldi a jogosultnak, a teljesítés helye az utóbbi lakóhelye, illetõleg székhelye.
(4) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerzõdéseinél a teljesítés helye - ha a jogosult más helyet nem jelöl meg - a jogosult székhelye (telephelye), illetõleg, fuvarozó közbenjöttével történõ teljesítés esetén, a rendeltetési állomás. Jogszabály ettõl eltérõen rendelkezhet.

A Ptk. 278.§ (4) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 12.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 279.§ (1) Ha valamelyik szerzõdõ fél lakóhelyét, illetõleg székhelyét a teljesítést megelõzõen megváltoztatja, viseli a teljesítés során ebbõl eredõ költségtöbbletet.
(2) A teljesítéssel a kárveszély - ha a törvény kivételt nem tesz - a másik szerzõdõ félre száll át.

A teljesítés idejeEdit

Ptk. 280.§ (1) Ha a teljesítés ideje nincs meghatározva,
a) bármelyik fél a másik fél egyidejû teljesítését követelheti,
b) ingyenes szerzõdés esetében a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja.
(2) A kötelezett a teljesítés elõkészítéséhez szükséges idõ elteltével köteles teljesíteni.
(3) A tartásdíjat, az életjáradékot és a baleseti járadékot idõszakonként elõre kell fizetni. A jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem követelheti.
Ptk. 281.§ (1) Ha jogszabály vagy szerzõdés alapján a felek egyidejû teljesítésre kötelesek, egyik fél sem köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél a szolgáltatást fel nem ajánlja.
(2) Az a szerzõdõ fél, akinek a teljesítéssel elöl kell járnia, a szolgáltatást - biztosíték hiányában - megtagadhatja, ha
a) a szolgáltatást részletekben vagy folyamatosan kell teljesíteni, és a másik fél saját szolgáltatásával idõközben késedelembe esik, amíg a késedelem tart;
b) a másik fél vagyoni viszonyainak idõközben bekövetkezett jelentõs megromlása folytán a viszontszolgáltatás veszélyeztetve van;
c) a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn.
(3) A szolgáltatás megtagadására jogosult fél elállhat a szerzõdéstõl, ha a biztosíték nyújtására megfelelõ határidõt szabott, és az eredménytelenül telt el.
(4) Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a szolgáltatás megtagadására jogosult, egyebekben a felelõs õrzés szabályai irányadók.

A Ptk. 281.§ (2)-(4) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 13.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 282.§ (1) A teljesítési határidõbe a szerzõdéskötés napját nem kell beszámítani; ha a teljesítési határidõ utolsó napja munkaszüneti nap, a határidõ a következõ munkanapon jár le.
(2) A kötelezett a határnapot megelõzõen, illetõleg a határidõ kezdete elõtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a felelõs õrzés szabályai szerint tartozik eljárni.

A teljesítés módjaEdit

Ptk. 283.§ (1) A jogosult - ha jogszabály kivételt nem tesz - a körülmények által lehetõvé tett legrövidebb idõn belül köteles meggyõzõdni arról, hogy a teljesítés megfelelõ-e.
(2) A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minõségét tanúsítják, illetõleg, amelyekre jótállás vonatkozik.

A Ptk. 283.§ (2) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 14.§-ával megállapított szöveg.

(3) Ha a jogszabály kivételt nem tesz, az átadással járó költségek - ideértve a csomagolás és mérlegelés költségeit is - a kötelezettet, az átvétellel járó költségek pedig a jogosultat terhelik.
Ptk. 284.§ (1) A kötelezett a teljesítéskor nyugtát követelhet, és követelheti a kötelezvény visszaadását.
(2) A nyugta költségei a kötelezettet terhelik, kivéve, ha a jogosult a kötelezvényt nem adta vissza.
(3) Azt, aki a jogosult aláírásával ellátott nyugtát mutat fel, a teljesítés elfogadására jogosított személynek kell tekinteni, ha ezt felismerhetõ körülmény kétségessé nem teszi.
Ptk. 285.§ Ha a szolgáltatás osztható, a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve, ha a részteljesítést a szerzõdésben kizárta, vagy az lényeges érdekét sérti.
Ptk. 286.§ (1) A jogosult a harmadik személy részérõl felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetõleg nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek törvényes érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék.
(2) A követelés biztosítékai ilyenkor fennmaradnak, amennyiben a követelés a teljesítõ harmadik személyre átszáll, vagy e harmadik személy a kötelezettõl megtérítést követelhet.
Ptk. 287.§ (1) Ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye, illetõleg székhelye ismeretlen, vagy ha a jogosult késedelembe esik, a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettséget bírósági letétbehelyezéssel is lehet teljesíteni.
(2) A kötelezett a letétbehelyezés alkalmával kikötheti, hogy a letétet csak akkor adják ki a jogosultnak, ha az ellenszolgáltatását teljesítette, vagy arra biztosítékot nyújtott; a letétet mindaddig visszavonhatja, amíg arról a jogosult értesítést nem kapott.
(3) A letétbehelyezésnek a teljesítés helye vagy a kötelezett lakóhelye, illetõleg székhelye szerint illetékes bíróságnál kell történnie. A letétbehelyezéssel való teljesítés költségét a jogosult viseli.

Bírósági letétbehelyezés
Ptké. 51.§ (1) A jogosult személye akkor tekinthetõ bizonytalannak, ha azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani. Egymagában az, hogy harmadik személy magát jogosultságának valószínûsítése nélkül jelöli meg jogosultként, a bírósági letétbehelyezésre nem ad alapot.
(2) A jogosultnak a letét kiadására irányuló joga a letétbehelyezésrõl szóló értesítés kézhezvételétõl számított öt év alatt évül el.
(3) Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga elévült, a kötelezett követelheti a letét visszaadását.

A fajta és mennyiség szerint meghatározott szolgáltatás teljesítéseEdit

Ptk. 288.§ Ha a felek a szerzõdés fajta és mennyiség szerint megjelölt tárgyának minõségét nem határozták meg, a forgalomban szokásos jó minõségû dolgokkal kell teljesíteni.
Ptk. 289.§ Ha valaki fajta szerint meghatározott maga termelte dolog szolgáltatására kötelezi magát, de azt egészben vagy részben nem képes szolgáltatni, nem köteles a hiányzó dolgot a teljesítés céljára mástól beszerezni. Ez a szabály a szerzõdésszegésért való felelõsséget nem érinti.
Ptk. 290.§ (1) Ha a kötelezettnek a jogosulttal szemben több tartozása áll fenn, és teljesítése nem fedezi valamennyi tartozását, azt a kötelezett rendelkezése szerint, ennek hiányában pedig arra a tartozásra kell elszámolni, amelyre a kötelezett felismerhetõen szánta.

A Ptk. 296.§ (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(2) Ha a kötelezett nem rendelkezett, és szándéka sem ismerhetõ fel, a teljesítést
a) a régebben lejárt,
b) azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb,
c) egyenlõ mértékben terhes tartozások közül pedig a kevésbé biztosított követelés fedezésére kell fordítani.

A Ptk. 290.§ (2) bekezdésének bevezetõ sorát az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(3) Az egyenlõ mértékben biztosított követeléseket a teljesítés arányosan csökkenti.
Ptk. 291.§ (1) Ha valaki fajta és mennyiség szerint meghatározott dolgot ugyanannak a személynek különbözõ helyekre köteles küldeni, de az egész mennyiséget nem tudja szolgáltatni, a jogosult rendelkezése szerint köteles a rendelkezésre álló mennyiséget elosztani.
(2) Ha a jogosult felszólítás ellenére nem rendelkezik, a kötelezett az egyes helyekre járó mennyiséget arányosan köteles csökkenteni, kivéve ha általa is ismert nemzetgazdasági érdekek más elosztást indokolnak.

A Ptk. 291.§ (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 16.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

A pénztartozás teljesítéseEdit

Ptk. 292.§ (1) A pénztartozás teljesítésének helye - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosult lakóhelye, illetõleg székhelye.
(2) A jogosult a határnapot megelõzõen, illetõleg a határidõ kezdete elõtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti idõre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása - jogszabály engedélye hiányában - semmis; a semmisség a szerzõdés egyéb rendelkezéseire nem hat ki.

A Ptk. 292.§ (2) bekezdéséhez lásd a az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 12.§-át.

Ptk. 293.§ Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsõsorban a költségre, azután a kamatra és végül a fõtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérõ rendelkezése hatálytalan.
Ptk. 294.§ Az állami pénzintézeti számlarendszerbe bevont szervezetek fizetéseire vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

A Ptk. 294.§ (1) bekezdéséhez lásd a 39/1984. (XI.5.) MT rendeletet és a 4/1986. (XII.28.) MNB rendelkezést.

Jognyilatkozat adásaEdit

Ptk. 295.§ Ha a kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, a teljesítést a bíróság ítélete pótolja.

A beszámításEdit

Ptk. 296.§ (1) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemû és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja.
(2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszûnnek.
Ptk. 297.§ (1) Beszámításnak nincs helye olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani, továbbá - a túlfizetés esetét kivéve - tartási, életjáradéki és baleseti járadékköveteléssel, úgyszintén a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben.
(2) A jogosult nem számíthatja be a bírósági úton nem érvényesíthetõ követelését; elévült követelését azonban beszámíthatja, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be.
(3) Végrehajtás alól mentes követeléssel szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amely a követeléssel azonos jogalapból ered.
(4) Végrehajtható határozattal vagy egyezséggel megállapított követelésbe csak ugyanilyen vagy közokiratba foglalt ellenkövetelést lehet beszámítani.===XXV. fejezet
A szerzõdésszegés
A kötelezett késedelme=== Ptk. 298.§ A kötelezett késedelembe esik,
a) ha a szerzõdésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetésébõl kétségtelenül megállapítható teljesítési idõ eredménytelenül eltelt;
b) más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.
Ptk. 299.§ (1) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelembõl eredõ kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(2) Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelõs a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett volna.
Ptk. 300.§ (1) A jogosult - függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e - követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerzõdéstõl.
(2) Nincs szükség a teljesítéshez fûzõdõ érdek megszûnésének bizonyítására, ha a szerzõdést a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhetõ rendeltetésénél fogva meghatározott idõpontban - és nem máskor - kellett volna teljesíteni, vagy ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelõ határidõt szabott, és az is eredménytelenül telt el.
(3)

A Ptk. 300.§ (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

Ptk. 301.§ (1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik, vagy a felek másként nem állapodnak meg - a kötelezett a késedelembe esés idõpontjától kezdve akkor is köteles évi húsz százalék kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés idõpontjáig kamat jogszabály vagy szerzõdés alapján jár, a kötelezett - ha a jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg - a késedelembe eséstõl ennek évi nyolc százalékos kamattal növelt összegét, legalább azonban az (1) bekezdésben meghatározott mértékû kamatot köteles megfizetni.
(3) A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.
(4) A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.

Fizetési késedelem jogkövetkezményei gazdálkodó szervezetek terven alapuló viszonyában
Ptké. 52.§

A Ptk. 301.§-a az 1995. évi CXXI. törvény 79.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg. A Ptké. 52.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének b) pontja hatálytalanította.

A jogosult késedelmeEdit

Ptk. 302.§ A jogosult késedelembe esik, ha
a) a szerzõdésszerûen felajánlott teljesítést nem fogadja el;
b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelõen teljesíteni tudjon;
c) a nyugtát nem állítja ki, illetõleg az értékpapírt nem adja vissza.
Ptk. 303.§ (1) A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelembõl eredõ kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(2) A jogosult - függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e -
a) köteles a kötelezett felelõs õrzésébõl eredõ költségeket megtéríteni,
b) éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elvesztésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna,
c) késedelme idejére kamatot nem követelhet.
(3) A jogosult késedelme a kötelezett egyidejû késedelmét kizárja.
Ptk. 304.§ A jogosult késedelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szolgáltatás fajta és mennyiség szerint volt meghatározva, de a felek a teljesítésre szánt dolgokat megjelölték, vagy a többi hasonló dolgoktól a jogosult részére elkülönítették.

A hibás teljesítésEdit

Ptk. 305.§ (1) Olyan szerzõdés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerzõdésben meghatározott tulajdonságoknak.
(2) A kötelezett felel (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerzõdésben meghatározott tulajdonságok (kellékszavatosság).
(3) Ha a jogosult a hibát a szerzõdéskötéskor ismerte, a kötelezett mentesül a szavatossági felelõsség alól.

Ptké. 53.§

A Ptké. 53.§-át az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 40.§ (2) bekezdése hatálytalanította.

Ptk. 306.§ (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint kijavítást vagy megfelelõ árleszállítást kérhet.

A Ptk. 306.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 13.§-át.

(2) Ha a szerzõdésben a dolgot fajta és mennyiség szerint határozták meg, hibás teljesítés esetén a jogosult kérheti a dolog kicserélését is, kivéve ha a hiba rövid idõ alatt értékcsökkenés nélkül kijavítható, és a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a termelõi vagy kereskedelmi forgalomban az egyébként helyettesíthetõ dolgot elkülönítéssel vagy kiválasztással határozták meg.
(3) Ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak a teljesítéshez fûzõdõ érdeke megszûnt - így különösen, ha a hiba nem javítható ki, a kötelezett a hiba kijavítását nem vállalja, vagy a hiba kijavítása rövid idõ alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges -, a jogosult elállhat a szerzõdéstõl.
(4) A jogosult a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles kifogását a kötelezettel közölni. A közlés késedelmébõl eredõ kárért felelõs.
(5) Hibás teljesítés esetén a jogosult az ellenszolgáltatás arányos részét a kijavításig vagy a kicserélésig visszatarthatja.
(6) Ha ez a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges, a kötelezett a kijavítás vagy árleszállítás helyett a dolgot kicserélheti.

Ptké. 84.§ (1) A szavatossági jogok érvényesítésére vonatkozó határidõket a Ptk. hatálybalépése elõtt létrejött szerzõdés esetében a Ptk. hatálybalépésétõl kell számítani, a korábbi jogszabály által meghatározott határidõk azonban nem hosszabbodhatnak meg.
(2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a szavatossági jogok az érvényesítésükkel való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése elõtt megszûntek.

Ptk. 307.§ (1) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelõ határidõre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(2) A jogosult a választott szavatossági jogról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
Ptk. 308.§ (1) A jogosult a teljesítéstõl számított hat hónapos elévülési határidõ alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb idõtartamát hatósági elõírás, szabvány vagy kötelezõ mûszaki elõírás határozza meg (kötelezõ alkalmassági idõ), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidõ az irányadó.
(2) Ha a jogosult igényét menthetõ okból nem tudja érvényesíteni - így különösen, ha a hiba jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az (1) bekezdésben meghatározott határidõn belül nem volt felismerhetõ -, szavatossági jogait a teljesítéstõl számított egy évig, tartós használatra rendelt dolog esetében három évig érvényesítheti. Ha a kötelezõ alkalmassági idõ három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidõ az irányadó. Ezeknek a határidõknek az elmulasztása jogvesztéssel jár.

A Ptk. 308.§ (2) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 14.§-át.

(3) Gazdálkodó szervezet és fogyasztó közötti szerzõdésben semmis az a kikötés, amely az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottaknál rövidebb hatásidõt állapít meg.

A Ptk. 308.§ (2) bekezdése az 1997. évi CXLIX. törvény 7.§-ával megállapított szöveg (a korábbi (3)-(4) bekezdés (4)-(5)-re változott).

(4) A szavatossági jogokat ugyanabból a jogalapból eredõ követeléssel szemben kifogásként a határidõk eltelte után is érvényesíteni lehet.

Tvr. 6.§ (1) A kiskereskedelmi forgalomban eladott árucikkeknél, ha a vevõ hibás teljesítés esetén kicserélést kér, vagy a szerzõdéstõl el akar állni, a hibát akkor kell rövid idõ alatt értékcsökkenés nélkül kijavíthatónak tekinteni, ha
- a javítás folytán az áru értéke és használhatósága az azonos ideig rendeltetésszerûen használt hibátlan áruhoz képest nem csökken és
- a hiba bejelentésétõl számított nyolc nap alatt az árut megjavítják, illetõleg
- a kötelezõ jótállással értékesített terméket a jótállásra vonatkozó jogszabályban megállapított határidõn belül megjavítják. Ez a határidõ akkor is irányadó, ha a jótállás kötelezõ idõtartama már eltelt.
(2) A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy a szavatossági igény érvényesítésére irányadó határidõ hat hónapnál rövidebb [308.§ (1) bekezdés], ha a kötelezõ alkalmassági idõ tartamát a jogosulttal a szerzõdés megkötésekor megfelelõ módon (a terméken való feltüntetéssel, minõségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte.

A Ptk. 308.§ (4) bekezdésének végrehajtására lásd a 12/1988. (XII.27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletet.

(5) A dolog kijavítása esetében a határidõ meghosszabbodik a hiba közlésétõl kezdõdõ azzal az idõvel, amely alatt a jogosult a dolgot a hiba miatt rendeltetésszerûen nem használhatta. A dolognak vagy jelentõsebb részének kicserélése esetén a szavatossági jog érvényesítésére biztosított határidõ a kicserélt dologra (dologrészre) újból kezdõdik.
Ptk. 309.§ (1) A szavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésével összefüggésben felmerülõ költségek a kötelezettet terhelik.
(2) A szavatossági jogok érvényesítésére megállapított határidõn belül a dolog kicserélése vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, ami a rendeltetésszerû használat következménye.
Ptk. 310.§ Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésbõl eredõ kárának megtérítését is követelheti, kivéve, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Ptk. 311.§ (1) A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni.
(2) Ha a szerzõdés állat szolgáltatására irányul, a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell megfelelõen alkalmazni, hogy a szavatossági jog a teljesítéstõl számított hatvan nap alatt évül el.

Tvr. 13.§ A hibás teljesítéssel kapcsolatos szavatossági jogokra és kártérítésre, valamint ezek érvényesítésének határidejére vonatkozó rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha a szerzõdés teljesítése a törvény hatálybalépése után történt.

A Tvr. 13.§-ának rendelkezéseit 1978. március 1-tõl kell alkalmazni.

A teljesítés lehetetlenné válásaEdit

Ptk. 312.§ (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelõs, a szerzõdés megszûnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerzõ fél haladéktalanul köteles errõl a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredõ kárért a mulasztó felelõs.
(2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelõs, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet.
(3) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelõs, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését.
(4) Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerzõdés a többi szolgáltatásra korlátozódik.
(5) Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felelõs, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei között.
(6) Ha a lehetetlenné vált szolgáltatás tárgyának maradványa a kötelezett birtokában maradt, vagy a kötelezett a szolgáltatás tárgya helyett mástól kárpótlást kapott vagy igényelhet, a jogosult a maradvány, illetõleg a kárpótlás átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében.

A teljesítés megtagadásaEdit

Ptk. 313.§ Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.===A szerzõdésszegés közös szabályai=== Ptk. 314.§ (1) A szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bûncselekménnyel okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerzõdésszegésért való felelõsséget érvényesen nem lehet kizárni.

A Ptk. 314.§ (1) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés b) pontjával módosított szöveg.

(2) A szerzõdésszegésért való felelõsségét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelõ csökkentése vagy egyéb elõny kiegyenlíti.

A Ptk. 314.§ (2) bekezdése az 1997. évi CXLIX. törvény 8.§-ával megállapított szöveg.

(3) Külkereskedelmi szerzõdéssel kapcsolatos belföldi szerzõdésre vonatkozó jogszabály a szerzõdésszegést és következményeit a törvénytõl eltérõen szabályozhatja, a felelõsség korlátozását vagy kizárását - az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével - megengedheti.

Ptké. 54.§

A Ptk. 314.§ (3) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 15.§-át. A Ptké. 54.§-át az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 40.§-a hatálytalanította.

Ptk. 315.§ Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelõs.
Ptk. 316.§ (1) Ha a jogosult a teljesítést a szerzõdésszegésrõl tudva elfogadja, a szerzõdésszegésbõl igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta.

A Ptk. 316.§ (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(2)

A Ptk. 316.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

Ptk. 317.§ (1) Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerzõdésszegés esetében a szerzõdésszegés következményei csak erre a részre következnek be. A jogosult azonban a szerzõdésszegésbõl eredõ jogait az egész szerzõdésre nézve gyakorolhatja, ha bizonyítja, hogy a további teljesítés a szerzõdésszegés következtében már nem áll érdekében.
(2) Ha a szerzõdésszegés oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozik, következményei az egész szerzõdésre beállnak.
Ptk. 318.§ (1) A szerzõdésszegésért való felelõsségre, valamint a kártérítés mértékére a szerzõdésen kívül okozott károkért való felelõsség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye.

A Ptk. 318.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 18.§-át.

(2) A szerzõdésszegésen alapuló igények érvényesítése kötelezõ, ha a szerzõdésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésbõl történik. A jogosult az igény érvényesítésétõl - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - eltekinthet, ha a rendelkezésre álló adatok alapján meggyõzõdést szerzett arról, hogy a szerzõdésszegés olyan körülményekre vezethetõ vissza, amelyekért a kötelezett nem felel, vagy ha a szerzõdésszegés a nemzetgazdaság, továbbá a felek együttmûködése szempontjából jelentéktelen.

A Ptk. 318.§ (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 16.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

(3) Ha a szerzõdésszegésen alapuló igények érvényesítése kötelezõ, és a jogosult e kötelezettségének indokolatlanul nem tesz eleget, a pénzkövetelésre (kártérítés, kötbér, árleszállítás) irányuló igényt a kifizetéseket a költségvetésbõl teljesítõ pénzintézet az állam javára érvényesítheti.

Ptké. 54.§

A Ptk. 318.§ (3) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 15.§-át. A Ptké. 54.§-át az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 40.§-a hatálytalanította.

XXVI. fejezet
A szerzõdés megszûnésének egyes esetei.
Az elévülés
A szerzõdés megszûnésének egyes esetei
Edit

Ptk. 319.§ (1) A felek a szerzõdést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják.
(2) A szerzõdés megszüntetése esetében a szerzõdés a jövõre nézve szûnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszûnés elõtt már nyújtott szolgáltatás szerzõdésszerû pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelõ ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.
(3) A szerzõdés felbontása esetében a szerzõdés megkötésének idõpontjára visszamenõ hatállyal szûnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
Ptk. 320.§ (1) Aki szerzõdésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerzõdést felbontja.
(2) Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik; a bíróság a túlzott mértékû bánatpénz összegét mérsékelheti.
(3) Nem gyakorolhatja a szerzõdésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni.
Ptk. 321.§ (1) Aki szerzõdésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerzõdést megszünteti.
(2) Ha a felmondás nem azonnali hatályú, a törvényben vagy a szerzõdésben meghatározott felmondási idõ elteltéig a szerzõdés fennmarad.
Ptk. 322.§ Megszûnik a szerzõdés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. A szerzõdés megszûnése harmadik személy jogait és kötelezettségeit nem érinti.
Ptk. 323.§ (1) A kötelezett halálával a szerzõdés nem szûnik meg, kivéve ha csak személyesen teljesíthetõ szolgáltatásra irányult.
(2) A jogosult halála akkor szünteti meg a szerzõdést, ha a szolgáltatás kifejezetten az õ eltartására irányult, vagy kizárólag az õ személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas.

Az elévülésEdit

Ptk. 324.§ (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

A Ptk. 324.§ (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(2) A fõkövetelés elévülésével az attól függõ mellékkövetelések is elévülnek. A fõköveteléstõl független mellékkövetelések elévülése a fõkövetelést nem érinti.
(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.
Ptk. 325.§ (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.
(2) A felek rövidebb elévülési határidõben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidõt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidõk meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.
Ptk. 326.§ (1) Az elévülés akkor kezdõdik, amikor a követelés esedékessé vált.
(2) Ha a követelést a jogosult menthetõ okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszûnésétõl számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idõ esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthetõ, ha az elévülési idõ már eltelt, vagy abból egy évnél, illetõleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.
Ptk. 327.§ (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részérõl való elismerése megszakítja az elévülést.

A Ptk. 327.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 16.§-át.

(2) Az elévülés megszakadása, illetõleg az elévülést megszakító eljárás jogerõs befejezése után az elévülés újból megkezdõdik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

Ptké. 85.§ (1) Ha az elévülés a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a követelés a Ptk. hatálybalépésétõl számított öt éven belül érvényesíthetõ. Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a követelés az érvényesítésével való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése elõtt megszûnt.
(2) Ezeket a rendelkezéseket az öt évnél rövidebb elévülési idõkre nem lehet alkalmazni.
(3) Az elévülésnek a Ptk. hatálybalépését megelõzõen bekövetkezett nyugvására, megszakadására és megrövidítésére a korábbi jogot kell alkalmazni.

XXVII. fejezet
Az engedményezés és a tartozásátvállalás
Az engedményezés
Edit

Ptk. 328.§ (1) A jogosult követelését szerzõdéssel másra átruházhatja (engedményezés).
(2) Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja.
(3) Az engedményezésrõl a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezõnek teljesíteni.
(4) Ha a kötelezettet az engedményezõ értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet; az engedményestõl származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett.
Ptk. 329.§ (1) Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességbõl eredõ jogok is.
(2) A kötelezettnek az engedményezésrõl való értesítése az elévülést megszakítja.
(3) A kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezõvel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.
Ptk. 330.§ (1) Az engedményezõ az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért - az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig - kezesként felel, kivéve ha
a) a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre;
b) felelõsségét egyébként kizárta.
(2) Egyebekben az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni.
Ptk. 331.§ Ha a követelés jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérõ rendelkezése hiányában az engedményezés szabályait kell megfelelõen alkalmazni. Ebben az esetben a korábbi jogosult kezesi felelõssége csak akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elõ.

A tartozásátvállalásEdit

Ptk. 332.§ (1) Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen.
(2) Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették; a korábbi kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be.
(3) A tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában megszûnik.
Ptk. 333.§ Ha a kötelezettség jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérõ rendelkezése hiányában a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelõen alkalmazni.===XXVIII. fejezet
Több jogosult vagy több kötelezett a szerzõdésben=== Ptk. 334.§ (1) Ha többen tartoznak egy szolgáltatással, illetõleg egy szolgáltatást többen követelnek, és e szolgáltatás osztható, jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában minden kötelezettõl csak a ráesõ részt lehet követelni, és minden jogosult csak az õt megilletõ részt követelheti. A kötelezettek, illetõleg a jogosultak részaránya kétség esetében egyenlõ.

A Ptk. 334.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 17.§-át.

(2) Ha a szolgáltatás nem osztható, a teljesítés bármelyik kötelezettõl vagy valamennyiüktõl követelhetõ (a kötelezettek egyetemlegessége).
(3) Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni (a jogosultak együttessége). A jogosultak bármelyike követelheti a szolgáltatásnak bírósági letétbe helyezését valamennyiük javára.

Ptké. 56.§

A Ptké. 56.§-át az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 40.§-a hatálytalanította.

Ptk. 335.§ (1) Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli (a jogosultak egyetemlegessége), a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszûnik, amennyiben bármelyik jogosult kielégítést kap.
(2) A jogosult késedelme, a szolgáltatás lehetetlenné válása, továbbá bármelyik félnek olyan jognyilatkozata, amely a követelés érvényesítésének vagy a kötelezettség teljesítésének feltétele - így különösen a felmondás, a megintés és a választási jog gyakorlása - mindegyik jogosultra kihat.
(3) A követelés egyik jogosulttal szemben sem évül el addig, amíg az elévülés feltételei valamennyiükkel szemben be nem következtek.
(4) Ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indít, a per jogerõs befejezéséig a kötelezett - anélkül, hogy a késedelem jogkövetkezményei alól ezáltal mentesülne - a többi jogosult irányában megtagadhatja a teljesítést.
Ptk. 336.§ A jogosultakat - ha jogviszonyukból más nem következik - a követelés egymás között egyenlõ arányban illeti meg.
Ptk. 337.§ (1) Egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít, vagy a kötelezettséget beszámítással megszünteti, a jogosulttal szemben a többiek kötelezettsége is megszûnik.
(2) Az egyetemlegesen kötelezettek egymás szerzõdésszegéséért is felelnek.
(3) Minden kötelezett a többieket megilletõ kifogásokra csak annyiban hivatkozhat, amennyiben a kifogások a jogosult kielégítésével kapcsolatosak. Beszámításra azonban a társkötelezettek követeléseit nem lehet felhasználni.
(4) A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valamennyiük javára beáll.
Ptk. 338.§ (1) Az egyetemleges kötelezetteket - ha jogviszonyukból más nem következik - a kötelezettség egymás között egyenlõ arányban terheli. Ha valamely társkötelezett a jogosultnak kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített, a többi társkötelezettel szemben - a követelésnek õket terhelõ része erejéig - megtérítési követelése támad.
(2) Egyik kötelezett sem hivatkozhat a többivel szemben olyan kedvezményre, amelyben a jogosulttól részesült.
(3) A jogosultnak teljesítõ kötelezettre a jogosultat megilletõ és a többiek teljesítésének biztosítására is szolgáló jogok átszállnak, amennyiben a többi kötelezettõl megtérítést követelhet.

XXVIII/A. Fejezet
Az értékpapír
Edit

A XXVIII/A. fejezet az 1988. évi XXV. törvény 2.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 338/A.§ (1) A pénzkövetelésrõl szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy õ maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának.
(2) Értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthetõ, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történõ megjelenítését jogszabály lehetõvé teszi.

A 338/A.§ (2) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 235.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

(3) Értékpapírt - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - bemutatóra és névre szólóan lehet kiállítani.
338/B.§ (1) Értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni - ha a törvény ettõl eltérõen nem rendelkezik - csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.

A 338/B.§ (1) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 235.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

(2) Az értékpapír átruházásának módjára - jogszabály eltérõ rendelkezései hiányában - a váltóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kiállító, az átruházó és az értékpapíron kötelezettséget vállaló más személy felelõsségére, valamint a kötelezett által felhozható kifogások körére a külön jogszabályok rendelkezései irányadók.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az értékpapír átruházásával az értékpapírból eredõ valamennyi jog átszáll az új birtokosra, függetlenül attól, hogy az átruházó milyen jogokkal rendelkezett.
Ptk. 338/C.§ Értékpapírt - külön jogszabály szerint - valamely dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról, illetõleg tagsági viszonyból eredõ jogosultságról is ki lehet állítani. Erre az értékpapírra - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a pénzkövetelésrõl szóló értékpapír szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

II. Cím
FELELÕSSÉG SZERZÕDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT KÁROKÉRT ÉS JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁSÉRT
XXIX. fejezet
A kártérítés általános szabályai
Edit

Ptk. 339.§ (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(2) A bíróság a kárért felelõs személyt rendkívüli méltánylást érdemlõ körülmények alapján a felelõsség alól részben mentesítheti.
Ptk. 340.§ (1) A károsult a kár elhárítása, illetõleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget.
(2) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelõs.
Ptk. 341.§ (1) Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részérõl a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztetõ magatartástól, illetõleg kötelezze a kár megelõzéséhez szükséges intézkedések megtételére és - szükség szerint - biztosíték adására.
(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a károsodás veszélyét tisztességtelen gazdasági tevékenységgel idézték elõ.

A Ptk. 341.§ (2) bekezdéséhez lásd az 1990. évi LXXXVI. törvényt.

Ptk. 342.§ (1) Semmis valamely szerzõdésnek az a kikötése, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredõ károkozásért, az életben, a testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá bûncselekmény következményeiért való felelõsséget elõre korlátozza vagy kizárja.
(2) Nem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegyezésével okozták, és a károkozás társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet.
Ptk. 343.§ A jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozott kárt nem kell megtéríteni, ha a védekezõ az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl.
Ptk. 344.§ (1) Ha többen közösen okoznak kárt, felelõsségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg.
(2) A kár a károkozók között egyenlõ arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani.
(3) A bíróság mellõzheti az egyetemleges felelõsség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha
a) ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy
b) a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével menthetõ ok nélkül késlekedett.

XXX. fejezet
A felelõsség egyes esetei
A veszélyes üzem mûködésébõl eredõ károk
Edit

Ptk. 345.§ (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebbõl eredõ kárt megtéríteni. Mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elõ, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztetõ tevékenységével másnak kárt okoz.
(2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott.
(3) A felelõsség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik.
(4) A kártérítési követelés három év alatt elévül.
Ptk. 346.§ (1) Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymás közti viszonyukban a felelõsség általános szabályait kell alkalmazni.
(2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethetõ vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni.
(3) Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli.
(4) Az üzemi balesetért való felelõsség szabályait külön jogszabályok állapítják meg.

A Ptk. 346.§ (4) bekezdése a Magyar Közlöny 1978. évi 31. számában közzétett helyesbítésnek megfelelõ szöveg. Lásd az 1967. évi II. törvényt, az 1967. évi III. törvényt, az 1971. évi III. törvényt, az 1971. évi 32. törvényerejû rendelet és az 1971. évi 35. törvényerejû rendeletet.

Felelõsség olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási képessége hiányzik vagy korlátozottEdit

Ptk. 347.§ (1) Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, felelõsségre nem vonható. Helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(2) Ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelõsségét nem lehet megállapítani, kivételesen a károkozót is kötelezni lehet a kár részben vagy egészben való megtérítésére, feltéve, hogy az eset körülményei és a felek anyagi viszonyai ezt nyilvánvalóan indokolttá teszik.
(3) A károkozó belátási képességének hiányára vagy fogyatékosságára nem hivatkozhat, ha ezt az állapotát maga idézte elõ.
(4) Ha a kárt belátási képességgel rendelkezõ olyan kiskorú okozta, akinek felügyeletre köteles gondozója is van, és bizonyítják, hogy az kötelességeit felróhatóan megszegte, a gondozó a károkozóval egyetemlegesen felelõs.

Az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselõ és megbízott károkozásaEdit

Ptk. 348.§ (1) Ha az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelõs. E szabályt kell alkalmazni akkor is, ha szövetkezet tagja okoz a tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt.
(2)

A Ptk. 348.§ (2) bekezdését az 1/1996. (I.26.) AB határozat megszüntette.

Ptk. 349.§ (1) Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelõsséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetõleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetõségeket igénybe vette.
(2)

A Ptk. 349.§ (2) bekezdését az 53/1992. (X.29.) AB határozat megszüntette.

(3) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelõsségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

Tvr. 14.§ Az államigazgatási jogkörben okozott kárral, valamint a nem vagyoni kárral kapcsolatos felelõsségi szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a károkozó magatartás a törvény hatálybalépése után történt.

A Tvr. 14.§-ának rendelkezéseit 1978. március 1-tõl kell alkalmazni.

Ptk. 350.§ (1) A megbízott által ilyen minõségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelõs. Mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy õt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. Ez a szabály a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személyek felelõsségére nem vonatkozik.
(2) Állandó jellegû megbízási viszony esetében, továbbá ha a megbízó és a megbízott egyaránt gazdálkodó szervezet, a bíróság a károsult és a megbízó viszonyában az alkalmazottak károkozásáért való felelõsség szabályait is alkalmazhatja.
(3) A törvényes képviselõ károkozásáért a képviselt személy nem felelõs.
(4) E törvény szabályai szerint felel az általa okozott kárért a megbízott a megbízóval, a képviselt személlyel munkaviszonyban nem álló képviselõ pedig a képviselettel szemben. A megbízó vagy a képviselt személy az általa harmadik személynek nyújtott kártérítés fejében ugyancsak e törvény szerint követelhet megtérítést a megbízottól, illetõleg a képviselõtõl.
(5) Az alkalmazott és munkáltató közti ilyen igényekre a Munka Törvénykönyvének szabályai, szövetkezet és tagja közti ilyen igényekre pedig külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Az állattartók felelõsségeEdit

Ptk. 351.§ (1) Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz.
(2) Vadállat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat.

Az épületrõl lehulló tárgy által okozott kárEdit

Ptk. 352.§ (1) Épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelõs, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelõzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(2) Az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért a károsulttal szemben az felelõs, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették.
(3) Ezek a szabályok nem érintik a felelõs személynek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse.
Ptk. 353.§ (1) Valamely tárgynak a lakásból vagy más helyiségbõl való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás bérlõje, illetõleg a helyiség használója felelõs.
(2) Ha a bérlõ, illetõleg a használó a károkozót megnevezi, kezesként felel. Mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
(3) Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeibõl való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelõs. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel.
(4) Ezek a szabályok nem érintik a felelõs személynek azt a jogát, hogy a kárért egyébként felelõs személytõl a kár megtérítését követelhesse.===A nem vagyoni kár=== Ptk. 354.§

Tvr. 14.§ Az államigazgatási jogkörben okozott kárral, valamint a nem vagyoni kárral kapcsolatos felelõsségi szabályokat csak akkor lehet alkalmazni, ha a károkozó magatartás a törvény hatálybalépése után történt.

A Ptk. 354.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította. A Tvr. 14.§-ának rendelkezéseit 1978. március 1-tõl kell alkalmazni.

XXXI. fejezet
A felelõsség módja, a kártérítés mértéke
Edit

Ptk. 355.§ (1) A kárért felelõs személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.

A Ptk. 355.§ (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 15.§-ával megállapított szöveg.

(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll.
(3) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetõleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.
(4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni elõnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
Ptk. 356.§ (1) Akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset elõtti keresetét - neki fel nem róható okból - nem éri el.
(2) Balesetbõl eredõ munkaképtelenség vagy munkaképesség-csökkenés esetében járadékként az elmaradt keresetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett összegét kell megtéríteni.
(3) A járadék megállapításánál a balesetért felelõs személy javára nem vehetõ figyelembe az a kereset (jövedelem), amelyet a balesetet szenvedett személy a balesetbõl eredõ jelentõs testi fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.
Ptk. 357.§ (1) A balesetet szenvedett személy keresetveszteségét (jövedelemkiesését) általában a balesetet megelõzõ egy évben elért rendszeres kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni. Ha az említett idõ alatt a keresetben (jövedelemben) tartós jellegû változás állott be, csak a változás utáni kereset (jövedelem) átlagát lehet figyelembe venni.
(2) Ha a balesetet szenvedett személy munkabére a balesetkor rendszeres jellegû és határozott összegû volt, ezt kell a keresetveszteség megállapításánál figyelembe venni.
(3) Ha a keresetveszteség (jövedelemkiesés) az (1) és (2) bekezdés alapján nem állapítható meg, annak meghatározásánál az azonos vagy hasonló munkát munkaviszony (tagsági viszony) alapján végzõ személyek átlagos havi keresete az irányadó.
(4) A keresetveszteség (jövedelemkiesés) megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövõbeli változást is, amelynek meghatározott idõpontban való bekövetkezésével már elõre teljes bizonyossággal lehet számolni.
Ptk. 358.§ (1) A baleset következtében meghalt személy által eltartottak olyan összegû tartást pótló járadékot igényelhetnek, amely szükségleteiknek - a tényleges, illetõleg az elvárhatóan elérhetõ keresetüket (jövedelmüket) is figyelembe véve - a baleset elõtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja.
(2) Járadék követelhetõ akkor is, ha a baleset következtében meghalt személy a tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy ha a járadékot igénylõ a tartási igényét menthetõ okból nem érvényesítette.
(3) A járadék mértékének megállapításánál értékelni kell, hogy a járadékot igénylõ érvényesítette-e, illetõleg érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az õ tartására a baleset idején meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek.
Ptk. 359.§ (1) Ha a kár mértéke - akár csak részben - pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelõs személyt olyan összegû általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas.
(2) Az általános kártérítés visszakövetelésének nincs helye azon az alapon, hogy a tényleges kár mértéke utóbb nem érte el az általános kártérítés összegét. Ha azonban a kötelezett általános kártérítésként járadékot fizet, a járadék mértékének csökkentését vagy a járadékfizetés idõtartamának megváltoztatását a körülmények alakulásához képest követelheti.
Ptk. 360.§ (1) A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.
(2) A kárért felelõs személy helyzetére a szerzõdés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(3) Az engedményezésre, a tartozásátvállalásra, a követelések biztosítására, a teljesítésre és beszámításra vonatkozó szabályokat a kártérítési követelésekre is megfelelõen alkalmazni kell.
(4) Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy öt évnél rövidebb idõ alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bûncselekménnyel okozták. A bûncselekménnyel okozott kár esetén azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bûncselekmény büntethetõsége el nem évül.

XXXII. fejezet
Jogalap nélküli gazdagodás
Edit

Ptk. 361.§ (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni elõnyhöz, köteles ezt az elõnyt visszatéríteni.
(2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés elõtt elesett, kivéve ha
a) számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelõssége a gazdagodás megszûnéséért megállapítható, vagy
b) rosszhiszemûen jutott a gazdagodáshoz.
(3) Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene téríteni, azt tilos vagy a jóerkölcsbe ütközõ magatartásával maga idézte elõ, a bíróság az ügyész indítványára a vagyoni elõnyt az állam javára ítélheti meg.

Szolgáltatásnak az állam javára való megítélése
Ptké. 32.§ (1) A bíróság köteles az ügyészt értesíteni, ha az iratok vagy a tárgyalás adatai alapján feltehetõ, hogy szolgáltatásnak (vagyoni elõnynek) az állam javára való megítélésére kerül sor.
(2) Az ügyész az indítványt haladéktalanul, legkésõbb azonban az értesítés kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül köteles megtenni.
(3) Az ügyész nyilatkozata elõtt az értesítés kézbesítésétõl számított tizenöt napon belül a per szünetelésének vagy a pert befejezõ határozat hozatalának nincs helye.
Ptké. 33.§ Uzsorás szerzõdés esetében a bíróság a sérelmet szenvedõ félnek a visszatérítést akkor is elengedheti, ha az ügyész a szolgáltatásnak az állam javára való megítélését indítványozza.
Ptké. 34.§ Ha a Ptk. 237.§-ának (1) bekezdésében és a 361.§-ának (3) bekezdésében szabályozott esetekben az ügyész a visszajáró szolgáltatásnak (vagyoni elõnynek) az állam javára csak részben való megítélését indítványozza, a bíróságot az indítvány csak annyiban köti, hogy az abban megjelöltnél nagyobb összeget az állam javára nem ítélhet meg.
Ptké. 35.§ A szolgáltatásnak (vagyoni elõnynek) az állam javára való megítélését nem akadályozza az, hogy a szolgáltatást a sérelmet okozó fél már megkapta, illetõleg a vagyoni elõnyt a gazdagodást elõidézõ fél már visszakapta.
Ptké. 36.§ Az állam javára megítélt szolgáltatások behajtásával és elszámolásával kapcsolatos pénzügyi kérdéseket a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.
Ptké. 36/A.§ Az ügyész keresetet indíthat a semmis szerzõdéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében a szerzõdés semmisségének megállapítása iránt.

A Ptk. 361.§ (3) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (2) bekezdésével módosított szöveg. A Ptké. 36/A.§-t 1995. évi LX. törvény 33.§ (6) bekezdése iktatta be.

Ptk. 362.§ Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bûncselekmény útján szerezték meg.
Ptk. 363.§ (1) A gazdagodással kapcsolatos vagyoni elõnyök visszatérítésére a jogalap nélküli birtoklásra vonatkozó szabályokat (195.§) kell alkalmazni; a visszatérítésre köteles személy a dologra fordított szükséges költségei megtérítését követelheti.
(2) Ha a vagyoni elõnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, értékét kell megtéríteni.
Ptk. 364.§ A jogalap nélküli gazdagodásra egyébként a kártérítés szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

III. Cím
EGYES SZERZÕDÉSEK
XXXIII. fejezet
Az adásvétel és a csere
1. Az adásvétel
Edit

Ptk. 365.§ (1) Adásvételi szerzõdés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevõre átruházni és a dolgot a vevõ birtokába bocsátani, a vevõ pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
(2) Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból.
(3) Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerzõdés írásba foglalása szükséges.
(4) Az ingatlan-adásvétel hatálya a mezõgazdasági felszerelésre és jószágra csak akkor terjed ki, ha ebben a felek kifejezetten megállapodtak.
Ptk. 366.§ (1) Ha vételárként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelõ piacon a teljesítési idõben kialakult középárat kell megfizetni.
(2) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a súly szerint megállapított vételárat a tiszta súly alapján kell kiszámítani.

A felek jogai és kötelezettségeiEdit

Ptk. 367.§ (1) Az eladó köteles a vevõt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekrõl, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekrõl tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetõleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevõnek átadni.
(2) Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket.
(3) A szerzõdéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevõt terhelik.
Ptk. 368.§ (1) Az eladó a tulajdonjogot csak a szerzõdés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn.
(2) A vevõ a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. Ez a szabály harmadik személy jóhiszemûen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
(3) Az ingatlan vevõje - ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése elõtt birtokba lép - ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.===Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért=== Ptk. 369.§ (1) Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevõ tulajdonszerzését akadályozza, a vevõ elállhat a szerzõdéstõl, és kártérítést követelhet.
(2) E jogainak gyakorlása elõtt a vevõ köteles az eladót megfelelõ határidõ kitûzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelõ biztosítékot.
(3) Ha a vevõ harmadik személy joga következtében a dolgot e harmadik személynek kiszolgáltatja, vagy az eladónak visszaadja, az eladótól kártérítést követelhet.
(4) Ha az eladó jóhiszemû volt, csak a szerzõdés megkötésébõl eredõ károkat köteles megfizetni. Ez a vevõ elállási jogát nem érinti.
Ptk. 370.§ (1) Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevõ tulajdonjogát korlátozza, a vevõ megfelelõ határidõ kitûzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését.
(2) A határidõ eredménytelen eltelte után a vevõ a dolgot az így rendelkezésre álló összegbõl vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti.
(3) Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevõ a szerzõdéstõl elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelõ csökkentését követelheti. Ezek a jogok a vevõt akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidõ eredménytelenül telt el, és a vevõ nem kívánja a dolog tehermentesítését.
(4) Nem illetik meg ezek a jogok a vevõt, ha a szerzõdés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevõ korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevõ tudott.===Az adásvétel egyes különös nemei=== Ptk. 371.§ (1) Ha a dolgot megtekintésre vagy próbára vették, a szerzõdés hatálya a vevõ nyilatkozatától függ. A vevõ e nyilatkozatát nem köteles indokolni.
(2) Az eladó határidõt tûzhet a nyilatkozattételre; ha a vevõ e határidõt elmulasztja, a szerzõdés nem hatályos.
(3) Ha a vevõ a dolgot próbára átvette, és az eladó által kitûzött határidõig nem nyilatkozott, a szerzõdés hatályos.
(4) Az eladó nem szavatol azokért a hibákért, amelyeket a vevõ felismerhetett.
Ptk. 372.§ (1) Minta szerinti vétel esetében az eladó a mintának megfelelõ dolgot köteles szolgáltatni.
(2) Az eladó a dolog fel nem ismerhetõ hibájáért akkor is szavatossággal tartozik, ha e hiba a mintában is megvolt.
(3) Ha a vevõ a mintát nem mutatja fel, õt terheli annak bizonyítása, hogy a dolog a mintának nem felelt meg.
Ptk. 373.§ (1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elõvásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerzõdés megkötése elõtt köteles az elõvásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevõ késedelemmel járna.
(2) Ha az elõvásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerzõdés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerzõdési ajánlat elfogadására általában megszabott határidõ alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelõen vagy annál kedvezõbb feltételek mellett eladhatja.
(3) Ha az elõvásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követõen az ingatlanon valamely jogot szerez.
(4) Az elõvásárlási jog átruházása - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - semmis; gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult.
(5) Az elõvásárlási jog - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - az örökösökre nem száll át.

A 373.§ (4)-(5) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 235.§ (3) bekezdésével megállapított szöveg (a korábbi (5) bekezdés (6)-ra változott).

(6) Az elõvásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elõvásárlási jogra is alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elõvásárlási jog a szerzõdéses elõvásárlási jogot megelõzi.
Ptk. 374.§ (1) Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerzõdéssel egyidejûleg írásba kell foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vevõhöz intézett nyilatkozatával jön létre.
(2) A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(3) A visszavásárlási ár egyenlõ az eredeti vételárral; az eredeti vevõ azonban a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget, amellyel a dolog értéke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás idõpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja a dolog idõközi romlásából eredõ értékcsökkenést.
(4) Az eredeti vevõ felelõs a visszavásárlási jog meghiúsításáért vagy csorbításáért; ha azonban a dolog neki fel nem róható okból megsemmisült, a visszavásárlási jog megszûnik.
(5) Egyebekben a visszavásárlási jogra az elõvásárlási jog szabályait kell alkalmazni.
Ptk. 375.§ (1) Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást - a dolog és a vételár megjelölésével - írásba kell foglalni.
(2) A határozatlan idõre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszûnik; az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(3) A bíróság a tulajdonost - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tõle nem várható el.

A 375.§ (3) bekezdése az 1996. évi CXI. törvény 235.§ (4) bekezdésével megállapított szöveg.

(4) Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni.

Ptké. 86.§ A Ptk. hatálybalépése elõtt kikötött visszavásárlási és vételi jog a Ptk. hatálybalépésétõl számított öt év elteltével megszûnik, kivéve ha a kikötött idõbõl ennél kevesebb van hátra.

Ptk. 376.§ (1) A felek megállapodhatnak, hogy a vevõ a vételárat meghatározott idõpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése elõtt neki átadják (részletvétel).
(2) Az eladó írásban kikötheti az elállás, illetõleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevõ a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet megfizetésének elsõ ízben való elmulasztása esetében csak akkor élhet, ha a vevõt errõl elõzõleg értesítette, és neki a teljesítésre megfelelõ idõt engedett.
(3) Ha az eladó a szerzõdéstõl elállt, a vevõ köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt a kárt, amely a dolog rendeltetésszerû használatával járó értékcsökkenést meghaladja.
(4) A vevõnek átadott dolog elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét - a tulajdonjog fenntartása esetében is - a vevõ viseli.
Ptk. 377.§ Ha az eladó a dolgot házaló kereskedés során történõ eladás céljára kapta harmadik személytõl, jogszabály a vevõvel szemben e harmadik személynek az eladóval való egyetemleges felelõsségét állapíthatja meg.

A Ptk. 377.§-a az 1997. évi CXLIX. törvény 9.§-ával megállapított szöveg.

2. A csereEdit

Ptk. 378.§ Ha a szerzõdõ felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelõen alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevõ a másik fél szolgáltatása tekintetében.

XXXIV. fejezet
A szállítási és a közüzemi szerzõdés
1. A szállítási szerzõdés
Edit

A XXXIV. fejezet végrehajtására lásd a 7/1978. (II.1.) MT rendelet és az 1987. évi 19. törvényerejû rendeletet. A Ptk. XXXIV. fejezetének fõcímét az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) bekezdése módosította.

Ptk. 379.§ (1) Szállítási szerzõdés alapján a szállító köteles a szerzõdésben meghatározott dolgot a kikötött késõbbi idõpontban vagy idõszakban a megrendelõnek átadni, a megrendelõ pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni.
(2)

A Ptk. 379.§ (2) bekezdését az 1987. évi 11. törvényerejû rendelet 7.§-a hatályon kívül helyezte.

Ptk. 380.§ A felek a dolog minõségét, a minõség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minõségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra, mûszaki feltételre, más elõírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással, mintával vagy részletes leírással.

A Ptk. 380.§-a az 1993. évi XCII. törvény 16.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 381.§ (1) A megrendelõ a szerzõdéstõl bármikor elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni.
(2) Ha a szerzõdéskötés elõtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlõ egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelõ elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a szerzõdést a jövõre nézve szünteti meg. A megrendelõ ilyenkor is köteles a szállító kárát megtéríteni.

A Ptk. 381.§ (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 16.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

Ptk. 382.§ (1) A szállító köteles a megrendelõt a teljesítés idejérõl legalább három nappal elõbb értesíteni.

A Ptk. 382.§ (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(2) Eltérõ szakmai szokás hiányában a szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át. A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a dolog épségét a fuvarozás és a tárolás idõtartama alatt megóvja.
Ptk. 383.§ (1) A csomagolt és mérlegelt dolgot a szállító vagy a fuvarozó jelenlétében elegendõ bruttósúly és darabszám szerint átvenni.
(2) A minõségmegvizsgálás helye a megrendelõ telephelye.

A Ptk. 383.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) bekezdése módosította.

(3) A megrendelõ a mennyiségi ellenõrzés még el nem végzett részét, valamint a minõségi vizsgálatot köteles haladéktalanul, de legkésõbb az átvételtõl számított nyolc nap alatt megkezdeni és azt a megvizsgáláshoz szükséges idõ alatt folyamatosan elvégezni.

Ptké. 87.§ Az állatszavatosságra vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépése elõtt kötött szerzõdésre csak akkor lehet alkalmazni, ha a szerzõdést a Ptk. hatálybalépése után teljesítik.

A Ptk. 383.§ (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) bekezdése módosította.

(4) A megrendelõ az észlelt minõségi hibát annak felfedezése után a szállítóval haladéktalanul közölni és egyben szavatossági igényét megjelölni köteles.

A Ptk. 383.§ (4) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) bekezdése módosította.

Ptk. 383/A.§ (1) Fuvarozó közbenjöttével történõ szállítás esetén a megrendelõ köteles - a szállító érdekében - a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és errõl a szállítót haladéktalanul értesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben elõírt intézkedések elmulasztása esetén a megrendelõ nem követelheti a szállítótól azoknak a károknak a megtérítését, illetõleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetõk lettek volna.

A Ptk. 383/A-a az 1993. évi XCII. törvény 17.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 384.§ (1) A megrendelõ a dolgot az átvételtõl számított három napon belül kicsomagolás és megvizsgálás nélkül tovább küldheti.
(2) Ha a szállítónak közvetlenül harmadik személy részére kell a szolgáltatást teljesítenie, a mennyiségi és minõségi vizsgálatot ennek kell elvégeznie.
(3) Ha a harmadik személy az átvételkor mennyiségi vagy minõségi hibát észlel, köteles errõl a szállítót és a megrendelõt haladéktalanul értesíteni.
Ptk. 385.§ A közremûködõ hibás teljesítése alapján a szállító vele szemben mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a megrendelõvel szemben a szerzõdésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a szállító a minõség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

Tvr. 7.§ A kiskereskedelmi forgalomban eladott árucikkeknél a szállító - hibás teljesítése esetén - a megrendelõjével szemben mindaddig helytállni tartozik, amíg a megrendelõvel szemben a szerzõdésszegés miatt igény érvényesíthetõ.

Ptk. 386.§

A Ptk. 386.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

(3) A szállítási szerzõdés részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

2. A közüzemi szerzõdésEdit

Lásd az 1962. évi IV. törvényt és a 40/1962. (XI.11.) Korm. rendeletet, az 1964. évi IV. törvényt és a 32/1964. (XII.13.) Korm. rendeletet, az 1969. évi VII. törvényt és az 1/1977. (IV.6.) NIM rendeletet. A Ptk. XXXIV. fejezet 2. pontjának címét az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) bekezdése módosította.

Ptk. 387.§ Közüzemi szerzõdés alapján a szolgáltató köteles meghatározott idõponttól a fogyasztó számára folyamatosan és biztonságosan a fogyasztó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást - így különösen gázt, villamos energiát és vizet - nyújtani, a fogyasztó pedig köteles idõszakonként díjat fizetni.

A Ptk. 387.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) bekezdése módosította.

Ptk. 388.§ (1) Jogszabály kimondhatja, hogy a szerzõdés a szolgáltatás igénybevételével jön létre.
(2) A szolgáltató a szerzõdés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg, illetõleg a szerzõdés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételektõl teheti függõvé.
(3) A szolgáltató a fogyasztóval szemben a teljesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetõleg korlátozhatja.
(4) A szolgáltató a szerzõdést csak a jogszabályban meghatározott feltételek esetén mondhatja fel.

XXXV. fejezet
A vállalkozás
1. Általános szabályok
Edit

A XXXV. fejezet végrehajtására lásd a 7/1978. (II.1.) MT rendeletet és az 1987. évi 19. törvényerejû rendeletet.

Ptk. 389.§ Vállalkozási szerzõdés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhetõ más eredmény létrehozására, a megrendelõ pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.

A felek jogai és kötelezettségeiEdit

Ptk. 390.§ (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes mûszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelõ pedig díjat fizet, és az ajánlatot átveszi.
(2) A megrendelõ a részletes ajánlatot - a törvény eltérõ rendelkezésének, illetõleg a felek eltérõ megállapodásának hiányában - szabadon felhasználhatja abban az esetben is, ha annak alapján a vállalkozóval nem köt szerzõdést.
(3) A felek a szolgáltatást mûszaki tervekre és költségvetésre utalással is meghatározhatják.
Ptk. 391.§ (1) A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését.
(2) A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult.

A Ptk. 391.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(3) A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelõs minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.
Ptk. 392.§ (1) A vállalkozó a megrendelõ utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetõleg nem teheti a teljesítést terhesebbé. A felek ezektõl a rendelkezésektõl eltérhetnek.
(2) A vállalkozó köteles a megrendelõt minden olyan körülményrõl haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellõ idõre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredõ kárért felelõs.
(3) Ha a megrendelõ alkalmatlan anyagot vagy pedig célszerûtlen vagy szakszerûtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles õt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredõ kárért a vállalkozó felelõs. Ha azonban a megrendelõ a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelelõ anyagot, a vállalkozó a szerzõdéstõl elállhat. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetõleg a megrendelõ utasítása szerint a megrendelõ kockázatára köteles a munkát elvégezni.
(4) A vállalkozó a megrendelõ által adott anyaggal, illetve utasítás szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne.
Ptk. 393.§ (1) Ha a munkát a megrendelõ által kijelölt helyen kell végezni, a megrendelõ köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.
(2) A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelõ e kötelezettségét nem teljesíti. Ha a megrendelõ e kötelezettségének a vállalkozó által megszabott megfelelõ határidõn belül nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat a szerzõdéstõl és kártérítést követelhet.

A Ptk. 383.§ (2) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 18.§-ával megállapított szöveg.

(3) Ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó tevékenykedik, a megrendelõ a munkának gazdaságos és gyors, a vállalkozókkal összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket köteles megteremteni, a vállalkozók pedig kötelesek a munkavégzést összehangolni. A munka nem megfelelõ megszervezésével másnak okozott kárt a mulasztó köteles megtéríteni.
(4) Több vállalkozó munkavégzése esetén az együttmûködés módjának és feltételeinek meghatározása érdekében a megrendelõ és a vállalkozók szerzõdést köthetnek egymással. A szerzõdésben meghatározhatják a munka összehangolása révén elérhetõ megtakarítások és egyéb elõnyök, valamint az egyes feleknél felmerülõ többletköltségek megosztásának módját.
Ptk. 394.§ (1) A megrendelõ a munkát és a felhasználásra kerülõ anyagot ellenõrizheti, a szerzõdésben, illetõleg jogszabályban meghatározott esetben pedig ellenõrizni köteles. Nem mentesül a vállalkozó a felelõsség alól, ha a megrendelõ az ellenõrzést elmulasztotta vagy nem megfelelõen végezte el.

A Ptk. 394.§ (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 19.§-ával megállapított szöveg.

(2) Ha egyes munkarészeket a vállalkozó beépít (eltakar), és ezután az ellenõrzés a munka egy részének újbóli elvégzését tenné szükségessé, a vállalkozó köteles elõzetesen megfelelõ idõben a megrendelõt a beépítésrõl értesíteni. Ha a megrendelõ az értesítés ellenére az ellenõrzést elmulasztja, késõbb a beépített munkarészt csak akkor ellenõrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket a vállalkozónak megfizeti.
(3) Ha a megrendelõ a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy mûszaki ismeretrõl szerez tudomást, ezt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti.
Ptk. 395.§ (1) A megrendelõ a szerzõdéstõl bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni.
(2) Ha a szerzõdéskötés elõtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlõ egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelõ elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a szerzõdést a jövõre nézve szünteti meg. A megrendelõ ilyenkor is köteles a vállalkozó kárát megtéríteni.

A Ptk. 395.§ (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 16.§ (4) bekezdésével módosított szöveg.

(3) Ha a megrendelõ a szerzõdéstõl azért állt el, mert a teljesítési határidõ lejárta elõtt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottevõ késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a megrendelõnek már nem áll érdekében, a megrendelõ a szerzõdésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet.

A Ptk. 395.§ (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(4) Ha a munka végzése során a körülmények arra engednének következtetést, hogy a teljesítés hibás lesz, a megrendelõ a fogyatékosság kiküszöbölésére tûzött megfelelõ határidõ sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésbõl eredõ jogokat.
Ptk. 396.§ (1) A felek a szolgáltatás átadásakor közösen elvégzik azokat a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelelõ minõségének megállapításához szükségesek.
(2) Eltérõ szakmai szokás hiányában a próba lefolytatásához szükséges feltételeket a megrendelõ - a vállalkozó költségére - biztosítja, a próbát pedig a vállalkozó végzi.

A Ptk. 396.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(3) A vállalkozó köteles a megrendelõnek a szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatást megadni.
(4) A megrendelõ mindaddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a vállalkozó tájékoztatási kötelezettségének eleget nem tett, feltéve, hogy annak hiányában a szolgáltatott dolog rendeltetésszerû használatba nem vehetõ.
Ptk. 397.§ (1) A díj - ha jogszabály kivételt nem tesz - a vállalkozás teljesítésekor esedékes.
(2) A vállalkozót a díj biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelõnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerzõdés következtében birtokába kerültek.
Ptk. 398.§ Az alvállalkozó vagy más közremûködõ hibás teljesítése alapján a vállalkozó mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a vállalkozó a megrendelõvel szemben a szerzõdésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a vállalkozó a minõség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

A Ptk. 398.§-a az 1993. évi XCII. törvény 20.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 399.§ Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelõs, és
a) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg;
b) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;
c) a lehetetlenné válás oka a megrendelõ érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelõ levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult idõben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna.
Ptk. 400.§ (1) A megkezdett, valamint a befejezett, de át nem adott mû tekintetében a kárveszély a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó szabályok szerint oszlik meg a megrendelõ és a vállalkozó között.
(2) A vállalkozó a senkinek fel nem róható ok következtében elpusztult mû újbóli elõállítására, a megrendelõ pedig annak átvételére nem köteles.
(3) A szerzõdés teljesítéséhez szükséges anyagokban és eszközökben esett kár viselésére az általános szabályokat kell alkalmazni.
Ptk. 401.§ Önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve mûszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerzõdés alapján a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az együttmûködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges szerzõdéseket megkötni. A vállalkozó felelõssége az ilyen vállalkozási szerzõdésben kikötött mûszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó egészben vagy részben nem maga készítette (fõvállalkozás).

A Ptk. 401.§-a az 1993. évi XCII. törvény 21.§-ával megállapított szöveg.

2. Az építési szerzõdésEdit

Ptk. 402.§ Építési szerzõdés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelõ pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.

A Ptk. 402.§-a az 1993. évi XCII. törvény 22.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 403.§ (1) Ha a szerzõdés megkötésekor a kivitelezéshez szükséges valamennyi terv (költségvetés, mûleírás stb.) még nem áll rendelkezésre, a tervek fokozatos szolgáltatásának határidõit, valamint az építési-szerelési munka egészére vonatkozó költségelõirányzat alapján megállapított tájékoztató jellegû díjat a szerzõdésben meg kell határozni.
(2) Ha a szolgáltatás természetébõl más nem következik, a szolgáltatás oszthatatlan. Ha azonban a felek a szerzõdésben a munka egyes részeinek átadás-átvételében állapodnak meg, a szolgáltatást oszthatónak kell tekinteni.
(3) Jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában a munka elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárás megszervezése, továbbá a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelõ feladata.
(4) A vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplõ, de a költségvetésbõl hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a mûszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerûen nem használható. E munkák díjainak elszámolásáról külön jogszabály rendelkezik.
Ptk. 404.§ (1) A munkahely az építési-szerelési munka végzésére akkor alkalmas, ha állapota a szerzõdés teljesítését nem gátolja, továbbá, ha a kitûzött alappontok és azok jegyzékének átadása megtörtént.

A Ptk. 404.§ (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 23.§-ával megállapított szöveg.

(2) A megrendelõ köteles a munkát idõközönként ellenõrizni.

A Ptk. 404.§ (2) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(3) A felek a munkavégzéssel kapcsolatos minden lényeges adatot, körülményt és utasítást a munkahelyen vezetett naplóban kötelesek egymással közölni.

A Ptk. 404.§ (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

(4) A vállalkozó kérésére - szükség esetén - a megrendelõ köteles a tervek magyarázatát, a részletes kivitelezési utasítást megadni.
Ptk. 405.§ (1) A megrendelõ köteles a munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt idõpontra kitûzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre esõ költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket jegyzõkönyvben rögzíteni.
(2) Ha a megrendelõ egyes munkarészeket a teljesítés elõtt ideiglenes jelleggel átvesz (elõzetes átadás), ezek tekintetében a kárveszély az átvétel idõpontjától a megrendelõre száll át.
(3) Határidõben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerzõdésben elõírt határidõn belül, illetõleg határnapon megkezdõdött, kivéve, ha a megrendelõ a szolgáltatást nem vette át.
(4) Nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerû használatot.
(5) Az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül a munkát az (1) bekezdésben foglaltak szerint újból meg kell vizsgálni (utófelülvizsgálati eljárás). A megrendelõ készíti elõ az utófelülvizsgálati eljárást és hívja meg arra a vállalkozót.

A Ptk. 405.§-a az 1993. évi XCII. törvény 24.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 406.§

A Ptk. 406.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

3. A szerelési szerzõdésEdit

Ptk. 407.§ (1) Szerelési szerzõdés alapján a vállalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére, a megrendelõ pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.

A Ptk. 407.§ (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 25.§-ával megállapított szöveg.

(2) A szerelési szerzõdésre - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - az építési szerzõdés szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(3)

A Ptk. 407.§ (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

407/A.§ (1) Az átadás-átvétel próbaüzemmel történik. A próbaüzem idõtartama harminc nap.
(2) A próbaüzem elõtt meg kell gyõzõdni arról, hogy a berendezés a próbaüzemre alkalmas-e. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat, hiányokat és a kijavításukra, pótlásukra megállapított határidõket jegyzõkönyvbe kell foglalni.
(3) Ha a berendezés gyártása is a tevékenységi körébe tartozik, a szükséges irányító szakszemélyzetet a próbaüzem egész tartamára a vállalkozó biztosítja.
(4) A próbaüzemhez szükséges energiát, alap-, nyers- és segédanyagokat, valamint különleges mûszereket a megrendelõnek kell biztosítania.
(5) A megrendelõ az átvételt nem tagadhatja meg, ha a próbaüzem során olyan kisebb jelentõségû hibákat és hiányosságokat állapítottak meg, amelyek a rendeltetésszerû állandó és elõírt üzemeltetést nem akadályozzák, és egyébként a berendezés a szerzõdésben kikötött feltételeknek megfelel.

A Ptk. 407/A.§-a az 1993. évi XCII. törvény 26.§-ával megállapított szöveg.

4. A tervezési szerzõdésEdit

Ptk. 408.§ Tervezési szerzõdés alapján a vállalkozó mûszaki-gazdasági tervezõ munka elvégzésére, a megrendelõ pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.

Ptké. 88.§ Az a megítélt kötbérkövetelés, amelynek elévülése a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a Ptk. hatálybalépésétõl számított hat hónapon belül akkor is érvényesíthetõ, ha az elévülési idõbõl ennél kevesebb van hátra.

Ptk. 409.§ (1) A felek a szerzõdésben a mûszaki-gazdasági tervezõ munka fokozatos szolgáltatásában is megállapodhatnak.
(2) A felek a szerzõdésben kiköthetik a kártérítési felelõsség korlátozását, ha a vállalkozó hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott mûszaki-gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését vállalja.
(3) A megrendelõ a tervet csak a szerzõdésben meghatározott célra és esetben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja.
Ptk. 410.§ (1) Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdõdött, a terv hibája miatt érvényesíthetõ szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének idõpontja.
(2) Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három év után kezdõdik meg, a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó a tervet felülvizsgálja és nyilatkozik a terv kivitelezésre való alkalmasságáról vagy megváltoztatásának szükségességérõl, illetve a tervet áttervezi, a megrendelõ pedig díjat fizet (korszerûségi felülvizsgálat). Jogszabály a korszerûségi felülvizsgálatot kötelezõvé teheti.
(3) Ha a korszerûségi felülvizsgálat esetén a terv alkalmassá nyilvánításától vagy az áttervezett terv szolgáltatásától számított három éven belül a kivitelezés megkezdõdik, a terv hibája miatt érvényesíthetõ szavatossági igények elévülési idejének kezdetét a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének idõpontjától kell számítani.
(4) A vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A szerzõdéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthetõ szellemi alkotások tekintetében a kutatási szerzõdés szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

A Ptk. 410.§-a az 1993. évi XCII. törvény 27.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 411.§

A Ptk. 411.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

5. A kutatási szerzõdésEdit

Ptk. 412.§ (1) Kutatási szerzõdés alapján a vállalkozó kutatómunka végzésére, a megrendelõ pedig díj fizetésére köteles. A felek megállapodhatnak abban, hogy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is jár.
(2) A szerzõdést írásba kell foglalni. A szerzõdés határozatlan idõre is megköthetõ.
(3) A szerzõdéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthetõ szellemi alkotások tekintetében
a) ha a megrendelõ a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belsõ tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelõ szabadon rendelkezik;
b) ha a megrendelõ a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik.

A Ptk. 412.§-a az 1993. évi XCII. törvény 28.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 413.§ (1) A vállalkozó csak a megrendelõ hozzájárulásával vehet igénybe alvállalkozót. Nincs szükség a megrendelõ hozzájárulására, ha a vállalkozó meghatározott eredmény elérésére vállalkozott.
(2) A megrendelõ a vállalkozó szolgáltatását csak a szerzõdésben meghatározott célra használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja.
(3) A vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a szolgáltatás felhasználását megakadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(4) A vállalkozó a szerzõdésben kikötheti kártérítési felelõsségének korlátozását.

A Ptk. 413.§ (4) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

Ptk. 414.§ A felek a határozatlan idõre kötött szerzõdést hat hónapra felmondhatják.

A Ptk. 414.§-a az 1993. évi XCII. törvény 29.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 414/A.§ A kutatási szerzõdésre a külön nem szabályozott kérdésekben a vállalkozási szerzõdés általános szabályait, illetõleg a megbízási szerzõdésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.

A Ptk. 414/A.§-a az 1993. évi XCII. törvény 30.§-ával megállapított szöveg.

6. Az utazási szerzõdésEdit

Ptk. 415.§ (1) Utazási szerzõdés alapján a vállalkozó utazási iroda köteles a szerzõdésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból és az ezzel összefüggõ részszolgáltatásokból - így különösen szállás, étkezés - álló szolgáltatást teljesíteni, a megrendelõ pedig köteles a díjat megfizetni.
(2) Ha a vállalkozó csak a szerzõdésben meghatározott egyes kikötésektõl eltérõen tud kötelezettségének eleget tenni, a megrendelõ a díj csökkentését és kárának megtérítését követelheti.
Ptk. 416.§ Az utazási szerzõdésnek - ideértve az utazással kapcsolatos egyes szolgáltatások közvetítésére irányuló szerzõdést is - részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

A Ptk. 416.§ végrehajtására lásd a 11/1978. (III.1.) MT rendeletet.

XXXVI. fejezet
A mezõgazdasági termékértékesítési szerzõdés
Edit

Ptk. 417.§ (1) Mezõgazdasági termékértékesítési szerzõdés alapján a termelõ meghatározott mennyiségû, maga termelte terményt, terméket vagy saját nevelésû, illetõleg hizlalású állatot köteles kikötött késõbbi idõpontban a megrendelõ birtokába és tulajdonába (kezelésébe) adni, a megrendelõ pedig köteles a terményt, terméket, illetõleg állatot átvenni és az ellenértékét megfizetni.
(2) A szerzõdés tárgya valamely terméknek meghatározott területen megtermelése, továbbá állat nevelése vagy hizlalása is lehet.
(3) Gazdálkodó szervezet a nem maga termelte termény, termék és a nem saját nevelésû, illetve hizlalású állat továbbadására is köthet mezõgazdasági termékértékesítési szerzõdést.

A Ptk. 417.§ (3) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 31.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 418.§ (1) A felek a mennyiséget meghatározhatják a mezõgazdasági termék sajátosságának megfelelõ mértékegységben vagy meghatározott terület teljes termésében, illetõleg meghatározott állat teljes hozamában vagy ezek hányadában. A minõséget, a minõség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minõségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra vagy más elõírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással vagy szabatos leírással.

A Ptk. 418.§ (1) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 32.§-ával megállapított szöveg.

(2) A szerzõdés érvényesen csak írásban köthetõ. Az írásba foglalás elmulasztása esetében is érvényes a szerzõdés, ha bármelyik fél a szerzõdésbõl származó kötelezettségeit teljesítette.
Ptk. 418/A.§ (1) A szerzõdõ felek a mezõgazdasági termékértékesítési szerzõdésben kötelezettséget vállalhatnak arra, hogy a megrendelõ a termelõ - illetve a termelõ a megrendelõ - részére a teljesítést elõsegítõ szolgáltatást nyújt és ezzel kapcsolatban tájékoztatást ad, a másik fél pedig a szolgáltatást az adott útmutatásnak megfelelõen igénybe veszi.
(2) Ha a vetõmagot vagy más szaporítóanyagot a megrendelõ szolgáltatja, a termelõ csak ezt használhatja fel. Nem használható fel azonban az a vetõmag, szaporítóanyag, amellyel kapcsolatban a termelõ minõségi kifogással élt, és azt a megrendelõ elfogadta, vagy a minõség meghatározására jogosult szerv a minõségi hibát megállapította.

A Ptk. 418/A.§-a az 1993. évi XCII. törvény 33.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 419.§ (1)

A Ptk. 419.§ (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

(2) A megrendelõ által elszámolásra vagy elõlegként adott szolgáltatások visszafizetését a termelõ nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a termelés eredményébõl nem fedezhetõk.
(3) Az átvételi késedelem ideje alatt a szolgáltatás tárgyának természete miatt bekövetkezõ értékcsökkenés a késedelemért felelõs fél terhére esik, kivéve ha bizonyítja, hogy az értékcsökkenésért a másik fél felelõs.
Ptk. 420.§ (1) Ha a szerzõdésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése elõreláthatóan akadályba ütközik, errõl a felek kötelesek egymást értesíteni, kivéve ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kellett.
(2) Az akadályértesítési kötelezettség elmulasztását a szerzõdésszegés elbírálása során figyelembe kell venni.
Ptk. 421.§ (1) A termelõ a teljesítési határnap, illetve határidõ kezdete elõtt is teljesíthet, köteles azonban a teljesítés megkezdésérõl a megrendelõt az átvételhez szükséges felkészülési idõ biztosításával elõzetesen értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredõ kárért a termelõ felelõs.
(2) A termelõ jogosult a szerzõdésben kikötött mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni.
(3) A teljesítés helye a termelõ telephelye.
(4) Fuvarozó közbenjöttével történõ szállítás esetén a megrendelõ köteles - a termelõ érdekében - a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és errõl a termelõt haladéktalanul értesíteni.
(5) A (4) bekezdésben elõírt intézkedések elmulasztása esetén a megrendelõ nem követelheti a termelõtõl azoknak a károknak a megtérítését, illetõleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetõk lettek volna.

A Ptk. 421.§ (2)-(5) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 34.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 422.§ (1)

A Ptk. 422.§ (1) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

(2) A mezõgazdasági termékértékesítési szerzõdést több évre is meg lehet kötni; ebben az esetben a felek az árban nem kötelesek megállapodni.
(3) Több évre szóló szerzõdésben a felek arra is vállalkozhatnak, hogy
a) a termelést, a feldolgozást vagy az értékesítést közös kockázatviselés mellett végzik;
b) a termelés, a feldolgozás vagy az értékesítés során elért nyereséget - a szerzõdésben megállapított arányban - megosztják.
(4) A mezõgazdasági termékértékesítési szerzõdésre - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - az adásvétel, illetõleg a vállalkozás szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(5)

A Ptk. 422.§ (5) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

XXXVII. fejezet
A bérlet
1. A dolgok bérlete
Edit

Ptk. 423.§ Bérleti szerzõdés alapján a bérbeadó köteles a dolgot idõlegesen a bérlõ használatába adni, a bérlõ pedig bért fizetni.

A felek jogai és kötelezettségeiEdit

Ptk. 424.§ (1) A bérbeadó - ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik - szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerzõdésszerû használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a szerzõdés elõírásainak. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlõt az elállás helyett az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet.

A Ptk. 424.§ (1) bekezdésének elsõ mondata az 1990. évi I. törvény 5.§-ával megállapított szöveg.

(2) A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlõt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlõ elállás helyett azonnali hatállyal felmondhat.
Ptk. 425.§ (1) A bérlõ a dolgot rendeltetésének és a szerzõdésnek megfelelõen használhatja. Felelõs minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerzõdésellenes használat következménye.
(2) A bérbeadó
a) a bérlõ szükségtelen háborítása nélkül ellenõrizheti a használatot;
b) követelheti a rendeltetésellenes vagy szerzõdésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredõ kárának megtérítését;
c) abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a bérelt dolgot fenyegetõ veszély súlyossága miatt az abbahagyás követelése sem vezetne célra, a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést követelhet.
(3) Ha a bérlõ a dolgon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, a bérbeadó kívánságára köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
(4) Ezeket a jogokat a bérbeadó akkor is gyakorolhatja, ha a bérlõ a dolgot akár engedélyével, akár anélkül albérletbe vagy egyébként harmadik személy használatába adta.
Ptk. 426.§ (1) Ingatlant vagy lakást - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bérbeadó engedélye nélkül albérletbe vagy egyébként másnak használatába lehet adni. Más dolgot a bérlõ a bérbeadó engedélye nélkül nem adhat albérletbe vagy harmadik személy használatába.
(2) Ha a bérlõ a dolgot a bérbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért mint a sajátjáért felel.
(3) Ha a bérlõ a dolgot a bérbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelõs azokért a károkért is, amelyek enélkül nem következtek volna be.
Ptk. 427.§ (1) A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlõ, a többi kiadást, valamint a dologgal kapcsolatos közterheket a bérbeadó viseli.
(2) A bérlõ köteles a bérbeadót értesíteni, ha a bérbeadót terhelõ munkálatok szükségessége merül fel, és köteles megengedni, hogy a bérbeadó azokat elvégezze, továbbá a károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye. Az értesítés elmulasztásából eredõ károkért a bérlõ felelõs.
(3) A bérlõ a dologra fordított szükséges kiadásainak megtérítését követelheti; egyéb költségeinek megtérítésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint tarthat igényt.
Ptk. 428.§ (1) A bérlõ a bért idõszakonként elõre köteles megfizetni. Arra az idõre, amely alatt a dolgot rajta kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár.
(2) A bérfizetés elmulasztása esetében a bérbeadó a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, feltéve, hogy a bérlõt megfelelõ határidõ tûzésével és következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a bérlõ e határidõ elteltéig sem fizetett.
Ptk. 429.§ (1) Ingatlan vagy lakás bérbeadóját (albérletbe adóját) a hátralékos bér és járuléka erejéig a bérlõnek a bérlemény területén levõ vagyontárgyain zálogjog illeti.
(2) A bérbeadó mindaddig, amíg e zálogjog fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását.
(3) Ha a bérlõ írásban kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét, vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszûnik.
(4) Ha a bérlõ a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és más megfelelõ biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a dolognak a bérlõ költségén való visszaszállítását. A dolog visszaszállításával a zálogjog feléled.

A bérlet megszûnéseEdit

Ptk. 430.§ (1) A szerzõdésben megállapított idõ elteltével vagy a szerzõdésben meghatározott körülmények bekövetkeztével a bérlet megszûnik.
(2) Megszûnik a bérlet akkor is, ha a dolog elpusztul.
Ptk. 431.§ (1) A határozatlan idõre kötött bérletet tizenöt napra fel lehet mondani.
(2) Határozatlan idõtartamúvá alakul át a határozott idõre kötött bérlet, ha a bérleti idõ lejárta után a bérlõ a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó tizenöt napon belül nem tiltakozik.
(3) A bérlõ örökösei a határozott idõre kötött bérletet is felmondhatják; e jogukat azonban legkésõbb a hagyaték birtokbavételétõl, illetõleg átadásától számított harminc napon belül gyakorolhatják.
Ptk. 432.§ (1) A bérlõ köteles megengedni, hogy aki a dolgot meg kívánja venni, azt megfelelõ idõben és módon megtekinthesse.
(2) A határozott idõre kötött bérletet a bérbeadott dolog vevõje nem mondhatja fel, kivéve ha õt a bérlõ a bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette.
(3) Ha a bérbeadó személyében változás állt be, a bérkövetelés átszállásának idõpontjára az engedmény szabályait kell alkalmazni.
(4) A vevõ arra az idõre, amelyre a bérlõ a béreket az eladónak elõre megfizette, bérfizetést csak akkor követelhet, ha az elõrefizetésrõl az adásvételi szerzõdés megkötésekor nem tudott, és arról nem is kellett tudnia, különösen ha a bérlõ az elõrefizetés tekintetében megtévesztette.
Ptk. 433.§ (1) A bérlõ a bérlet megszûnése elõtt köteles megengedni, hogy az, aki a dolgot bérbe kívánja venni, azt megfelelõ idõben és módon megtekinthesse.
(2) A bérlet megszûnése után a bérlõ köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni; a bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja. Ezt a szabályt ingatlan és lakás bérletére nem lehet alkalmazni.
(3) Ha a bérlõ a dolgot jogosulatlanul tartja vissza, minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be.
(4) A bérlõ mindazt, amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül leszerelheti.

2. A lakásbérlet
A lakásbérlet létrejötte
Edit

Ptk. 434.§ (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlõ szerzõdése hozza létre.
(2) A lakásbérleti jogviszony létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, továbbá a lakásbérlet megszûnésére vonatkozó szabályokat külön törvény tartalmazza.
(3) A lakásbérlet szabályait - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megfelelõen alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére is.
(4) Jogszabály - a (2) bekezdésben említett törvény keretei között - a lakásbérlet létrejöttének, megszûnésének, a lakásbérleti jog folytatásának, a lakások elidegenítésének további feltételeit is megállapíthatja.

A 434.§ az 1993. évi LXXVIII. törvény 95.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

Ptk. 435-451.§

Lakásbérlet
Ptké. 64.§ A lakás bérlõjét mindaddig megilleti a birtokvédelem, amíg a lakás kiürítését elrendelõ jogerõs határozatot végre nem hajtják.

A Ptk. 435-451.§-ait az 1993. évi LXXVIII. törvény 1. melléklet I/a. pontja hatályon kívül helyezte.

XXXVIII. fejezet
A haszonbérlet
Edit

Ptk. 452.§ (1) Haszonbérleti szerzõdés alapján a haszonbérlõ meghatározott mezõgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog idõleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.
(2) A haszonbér a felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár.
(3) Mezõgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerzõdés szükséges; jogszabály a szerzõdés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti. Mezõgazdasági földterület alhaszonbérbe adása semmis.

A felek jogai és kötelezettségeiEdit

Ptk. 453.§ (1) A haszonbérlõ a dolog használatára és hasznainak szedésére csak a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelõen jogosult.
(2) Mezõgazdasági földterület haszonbérlõje köteles a földet rendeltetésének megfelelõen megmûvelni és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termõképessége fennmaradjon.
Ptk. 454.§ (1) A dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos közterhek viselése a haszonbérlõt terheli.
(2) A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adót terheli.
Ptk. 455.§ (1) A haszonbért idõszakonként utólag kell megfizetni.
(2) A haszonbérlõ arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetõleg haszonbérelengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása elõtt a haszonbérbe adóval közölni.
(3) A mérsékelt vagy elengedett haszonbér pótlását a következõ évek termésébõl sem lehet követelni.
Ptk. 456.§ A haszonbérbe adót a hátralékos haszonbér erejéig a dolog hasznain, valamint a haszonbérlõnek a haszonbérelt területen levõ vagyontárgyain zálogjog illeti meg.===A haszonbérlet megszûnése=== Ptk. 457.§ (1) A határozatlan idõre kötött mezõgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog haszonbérlete esetében a felmondási idõ egy hónap.
(2) A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha a haszonbérlõ
a) figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy súlyosan veszélyezteti épségét;
b) figyelmeztetés ellenére sem mûveli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termõképességét, az állatállományt vagy a felszerelést;
c) a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kitûzött megfelelõ határidõben sem fizeti meg.
(3) Ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlõ három napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbérbe adó további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti.
(4) A felmondás csak írásban érvényes.
Ptk. 458.§ (1) A haszonbérlõ örökösei a mezõgazdasági haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelõzõ hat hónapon belül halt meg.
(2) Az örökösök e jogukat csak a hagyatéki eljárás jogerõs befejezésének idõpontjától számított harminc napon belül gyakorolhatják.
Ptk. 459.§

Ptké. 65.§

A Ptk. 459.§-t az 1992. évi II. törvény 62.§ (1) bek. 1. pontja hatálytalanította. A Ptké. 65.§-át az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) b) pontja hatálytalanította.

Ptk. 460.§ A mezõgazdasági haszonbérlet megszûntével a földet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést megfelelõ módon azonnal folytatni lehessen.

Vegyes rendelkezésekEdit

Ptk. 461.§ (1) A haszonbérletre - ha a törvény másként nem rendelkezik - a dologbérlet szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(2) A mezõgazdasági haszonbérlet szabályait jogszabály a törvénytõl eltérõen is megállapíthatja.

XXXIX. fejezet
A letét
Edit

Ptk. 462.§ (1) Letéti szerzõdés alapján a letéteményes köteles a letevõ által rábízott dolgot idõlegesen megõrizni.
(2) A dolog átvételét a letéteményes megtagadhatja, ha olyan körülmények következnek be, amelyeknél fogva a már letétbe helyezett dolog visszavételét követelhetné [466.§ (2) bek.].===A felek jogai és kötelezettségei=== Ptk. 463.§ (1) A letéteményes a dolgot a szerzõdésben meghatározott módon köteles õrizni. A dolgot nem használhatja, és más õrizetébe nem adhatja, kivéve ha ebbe a letevõ beleegyezett, vagy ez a letevõnek károsodástól való megóvása érdekében szükséges; e tilalom megszegése esetében felelõs minden kárért, amely enélkül nem következett volna be.
(2) A letéteményes a jogosan igénybe vett harmadik személy magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot õ maga õrizte volna. Ha azonban a harmadik személy igénybevételét a letevõnek károsodástól való megóvása tette szükségessé, az igénybe vett személyért a letéteményes nem felelõs, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenõrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Ptk. 464.§ (1) A letéteményes kötelezettsége a kezelésre csak akkor terjed ki, ha a kezelést kikötik, vagy a letett dolog természete azt szükségessé teszi; ebben a vonatkozásban a megbízás szabályait kell alkalmazni.
(2) A letéteményes köteles a letevõt a letétre vonatkozó minden lényeges körülményrõl értesíteni; ennek elmulasztásából eredõ károkért felelõs.
Ptk. 465.§ (1) A letevõ díj fizetésére köteles, kivéve ha a körülményekbõl, különösen a felek viszonyából arra lehet következtetni, hogy a letéteményes a megõrzést ingyen vállalta. A díj utólag jár, és magában foglalja a megõrzéssel rendszerint együttjáró költségeket.
(2) A letéteményes egyéb szükséges költségei megtérítését követelheti.
(3) A szükséges költségek megtérítését a letéteményes akkor is követelheti, ha a letét egyébként ingyenes.
(4) A letéteményest díjkövetelése és költségei biztosítására zálogjog illeti meg a letevõnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a letét következtében kerültek birtokába.===A letét megszûnése=== Ptk. 466.§ (1) A letevõ a dolgot bármikor visszakövetelheti; a letéteményes pedig a letéti szerzõdést, ha a letét idõtartamát a szerzõdésben nem állapították meg, tizenöt napi felmondással bármikor megszüntetheti.
(2) Ha a szerzõdésbõl a letét idõtartama megállapítható, a letéteményes a dolgot ennek az idõnek az elteltével köteles visszaadni, a letevõ pedig visszavenni. Ezt megelõzõen a letéteményes a dolog visszavételét csak akkor követelheti, ha a dolog biztonsága veszélyben van, vagy ha a dolog õrizetét nem foglalkozása körében látja el, és a szerzõdéskötéskor általa nem ismert olyan körülmények következtek be, amelyek a dolog további õrizetét számára nagymértékben megnehezítik.
(3) Ha a díjazott letét a szerzõdésbõl megállapítható idõ eltelte elõtt szûnik meg, a letevõ a díj arányos részét köteles megfizetni. Ha a letétet a letéteményes szüntette meg, a letevõ a díjból levonhatja azt a kárt, amely õt a dolog idõ elõtti visszaadásából érte.
(4) A letétbe helyezett dolgot az õrzés helyén kell visszaadni. Ha a letevõ a dolog visszavételét megtagadja, a felelõs õrzés szabályait kell alkalmazni.===A letét különös nemei=== Ptk. 467.§ (1) A szálloda felelõs azért a kárért, amelyet a megszálló vendég dolgainak elvesztése, elpusztulása vagy megsérülése folytán szenved, kivéve ha bizonyítja, hogy a kárt a szálloda alkalmazottainak és vendégeinek körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy a vendég maga okozta.
(2) A felelõsség azokban a dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn, amelyeket a vendég a szállodában kijelölt, illetõleg általában erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy amelyeket a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott.
(3) Értéktárgyakért, értékpapírokért és készpénzért a szálloda csak akkor felelõs, éspedig a felelõsség mértékének korlátozása nélkül, ha
a) a dolgot megõrzésre kifejezetten átvette;
b) a megõrzésre átvételt kifejezetten megtagadta;
c) a kár olyan okból következett be, amelyért az általános szabályok szerint felelõsséggel tartozik. Ebben az esetben a bizonyítás a vendéget terheli.
Ptk. 468.§ (1) A szálloda felelõsségét érvényesen nem korlátozhatja és nem zárhatja ki.
(2) Jogszabály a kártérítés mértékét korlátozhatja. Nem terjedhet ki a korlátozás arra az esetre, ha a vendég bizonyítja, hogy a szálloda nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, valamint az értéktárgyakért, értékpapírokért és készpénzért való felelõsségre.

A szálloda felelõsségének mértéke
Ptké. 66.§ A kártérítésnek a Ptk. 468.§-a (2) bekezdésének elsõ mondatában említett mértéke a napi szobaár összegének az ötvenszerese, kivéve ha a kár ennél kevesebb.

A Ptké. 66.§ az 1987. évi 11. törvényerejû rendelet 4.§-ával módosított szöveg.

Ptk. 469.§ A vendég a kárt haladéktalanul köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a szálloda a kárért az általános szabályok szerint tartozik felelõsséggel, de a bizonyítás sikertelenségének következménye a vendégre hárul.
Ptk. 470.§ A szállodát az elszállásolásból folyó követelései biztosítására zálogjog illeti meg a vendégnek azokon a dolgain, amelyeket a szállodába magával vitt. Erre a zálogjogra a bérbeadó zálogjogának szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
Ptk. 471.§ (1) A fürdõk, kávéházak, éttermek, színházak és hasonló vállalatok, továbbá a ruhatárat üzemben tartók felelõsségére a szálloda felelõsségének szabályait a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a vállalat felelõssége csak az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók a vállalat helyiségeibe rendszerint magukkal szoktak vinni;
b) ha megfelelõ hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megõrzése céljából, a vállalat csak az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelõsséggel.
(2) A felelõsség e korlátozásai figyelmen kívül maradnak, ha a látogató bizonyítja, hogy a vállalat nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Ptk. 472.§ Ha a letét tárgya pénz vagy más helyettesíthetõ dolog, és a megállapodás szerint a letéteményes késõbb ugyanolyan dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles visszaszolgáltatni, a kölcsön szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a visszaadás helyére és idejére a letét szabályai irányadók, és hogy a letevõ követelésébe csak a letéttel kapcsolatos ellenkövetelést lehet beszámítani.
Ptk. 473.§ (1) A bankletétre, a bírói letétre és a közgyûjteményi letétre a jelen fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve hogy jogszabály eltérõen nem rendelkezik.
(2) Jogszabály a letevõk javára a jelen fejezettõl eltérõ szabályokat állapíthat meg, ha a letéti szerzõdés dolgok raktározására irányul.

XL. fejezet
A megbízás. A megbízás nélküli ügyvitel
1. A megbízás
Edit

Ptk. 474.§ (1) Megbízási szerzõdés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.
(2) A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelõen kell teljesíteni.
(3) Ha a megbízás teljesítéséhez szerzõdéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerûségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendõ szerzõdésre elõír.

A felek jogai és kötelezettségeiEdit

Ptk. 475.§ (1) A megbízott személyesen köteles eljárni; igénybe veheti azonban más személy közremûködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el.
(2) A megbízott igénybe veheti más személy közremûködését akkor is, ha ez a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében szükséges. Ebben az esetben az igénybe vett személyért nem felelõs, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenõrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(3) Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelõs azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.
(4) Ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem felelõs, ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellenõrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Ptk. 476.§ Ha a megbízó célszerûtlen vagy szakszerûtlen utasítást ad, a megbízott köteles õt erre figyelmeztetni; ha a megbízó utasításához e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredõ károk õt terhelik.
Ptk. 477.§ (1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységérõl és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén enélkül is tájékoztatni, különösen ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.
(2) A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli és a megbízó elõzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell.
(3) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítésérõl haladéktalanul értesíteni.
Ptk. 478.§ (1) A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetébõl, illetõleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta.
(2) A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetõleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelõs.
(3) Ha a szerzõdés a megbízás teljesítése elõtt szûnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.
(4) A díj a szerzõdés megszûnésekor esedékes.
Ptk. 479.§ (1) Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek elõlegezésére nem köteles.
(2) A szerzõdés megszûnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.
(3) A szerzõdés megszûnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és hasznos költségeit megtéríteni.
Ptk. 480.§ A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába.===A megbízás megszûnése=== Ptk. 481.§ A szerzõdés a megbízás teljesítése nélkül is megszûnik, ha
a) valamelyik fél a szerzõdést felmondja;
b) bármelyik fél meghal, illetõleg ha jogi személy megszûnik, kivéve ha a megszûnõ jogi személynek jogutódja van;
c) a megbízó cselekvõképtelenné vagy korlátozottan cselekvõképessé válik, vagy pedig a megbízott cselekvõképességét elveszti;
d) a megbízás tárgytalanná válik.
Ptk. 482.§ (1) Ha a megbízás a megbízó személyében rejlõ okból szûnik meg, a megszûnés abban az idõpontban következik be, amikor a megbízott a megszûnés okáról hitelt érdemlõen tudomást szerez.
(2) A megbízott a felmondás, a megbízó halála vagy cselekvõképességének megszûnése esetén a szerzõdés megszûnése után is köteles a megbízó érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket mindaddig megtenni, amíg a megbízó vagy jogutódja az ügy intézésérõl gondoskodni nem képes.
Ptk. 483.§ (1) A megbízó a szerzõdést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért.
(2) A szerzõdést a megbízott is bármikor felmondhatja; a felmondási idõnek azonban elegendõnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézésérõl gondoskodhassék. A megbízó súlyos szerzõdésszegése esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet.
(3) Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve ha a megbízás ingyenes volt, és a felmondási idõ elegendõ volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézésérõl gondoskodhassék.
(4) A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis; folyamatos megbízási jogviszonynál azonban a felek a felmondás jogának korlátozásában megállapodhatnak.===2. A megbízás nélküli ügyvitel=== Ptk. 484.§ Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehetõ akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott.
Ptk. 485.§ (1) A más ügyébe jogosultság nélkül való beavatkozást akkor kell helyénvalónak tekinteni, ha megfelel a másik érdekének és feltehetõ akaratának, különösen ha a beavatkozás õt károsodástól óvja meg.
(2) Életveszély elhárítása végett az életveszélybe került személy, széles körben fenyegetõ veszély megelõzése vagy elhárítása érdekében a tulajdonos vagy más rendelkezésre jogosult személy, tartási kötelezettség teljesítése végett a tartásra köteles személy akarata ellenére is helye van beavatkozásnak.

A Ptk. 485.§ (2) bekezdése az 1991. évi XIV. törvény 15.§ (3) bekezdés b) pontjával módosított szöveg.

Ptk. 486.§ (1) A megbízás nélküli ügyvivõ köteles azt, akinek érdekében beavatkozott, errõl haladéktalanul értesíteni; egyebekben õt a megbízott kötelezettségei terhelik.
(2) Ha a megbízás nélküli ügyvivõ beavatkozása helyénvaló volt, õt a megbízott jogai illetik, függetlenül attól, hogy beavatkozása sikerrel járt-e.
(3) Ha a beavatkozás nem volt helyénvaló, a megbízás nélküli ügyvivõ díjazást nem követelhet, költségeinek megtérítését csak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti, és felelõs mindazért a kárért, amely beavatkozása nélkül nem következhetett volna be.
Ptk. 487.§ Ha valaki tudva, hogy nincs hozzá joga, idegen ügyet sajátjaként lát el, vele szemben a megbízás nélküli ügyvitelbõl eredõ jogokat lehet érvényesíteni. Ha e jogokat érvényesítik, az eljáró személy a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint költségeit beszámíthatja.

XLI. fejezet
A fuvarozás
Edit

Ptk. 488.§ (1) Fuvarozási szerzõdés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni.
(2) A szerzõdés a fuvarozás elvállalásával jön létre. Jogszabály kimondhatja, hogy a küldemény átvétele jelenti a fuvarozás elvállalását.

A fuvarlevélEdit

Ptk. 489.§ (1) Ha a szerzõdõ felek a fuvarozásról fuvarlevelet állítanak ki, a fuvarlevél bizonyítja a fuvarozási szerzõdés létrejöttét, illetõleg a küldemény átvételét. Az átvétel napja - míg mást nem bizonyítanak - az a nap, amelyen a fuvarlevelet a fuvarozó aláírta (lebélyegezte).
(2) Jogszabály a fuvarlevél kiállítását - meghatározott alakban és tartalommal - kötelezõvé teheti.
(3) A feladó kívánságára a fuvarozó köteles a fuvarlevél általa aláírt (lebélyegzett) másodpéldányát a feladónak átadni vagy a küldemény átvételérõl elismervényt adni.===A felek jogai és kötelezettségei=== Ptk. 490.§ (1) A feladó köteles a küldeményt úgy csomagolni, hogy a csomagolás azt megóvja, és a küldemény mások személyét vagy vagyonát ne veszélyeztesse.
(2) Ha felismerhetõ, hogy a csomagolás ezeknek a követelményeknek nem felel meg, a fuvarozó a küldemény továbbítását csak a feladó írásbeli kívánságára és csak akkor vállalhatja, ha az mások személyét vagy vagyonát nem veszélyezteti.
Ptk. 491.§ (1) A feladó köteles a fuvarozónak a küldemény továbbításához vagy útközben szükséges hatósági kezeléséhez a megfelelõ okmányokat átadni. Míg ez meg nem történt, a fuvarozó a küldemény átvételét megtagadhatja.
(2) A fuvarozó köteles az átadott okmányokat megfelelõen felhasználni.
Ptk. 492.§ (1) A fuvarozó köteles a fuvareszközt a megfelelõ idõben és helyen, fuvarozásra alkalmas állapotban kiállítani, és - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - a fuvarozást haladéktalanul megkezdeni.
(2) A küldemény berakása a feladót, kirakása a címzettet terheli, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik.
(3) Ha a fuvarozó a küldemény átvétele elõtt a megfelelõ fuvareszköz kiállításával késlekedik, a feladó elállhat és
a) kártérítésként a berakás eredménytelen megkísérlésébõl eredõ költségeket, valamint a más fuvarozónak kifizetett fuvardíjtöbbletet követelheti;
b) a küldemény elvesztése vagy megsemmisülése, illetõleg késedelembõl származó értékcsökkenése (megrongálódás, áru megromlása) esetében pedig követelheti a küldeménynek az értékét, illetõleg az értékcsökkenést. Ezt a jogát azonban csak akkor érvényesítheti, ha a fuvarozóval közölte a küldemény tárgyát, vagy arról a fuvarozó enélkül is tudott, vagy tudnia kellett.
(4) Ha a feladó késlekedik a berakással, a fuvarozó kárának megtérítését követelheti, és el is állhat a szerzõdéstõl.
Ptk. 493.§ (1) A fuvarozónak a küldemény továbbításában a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével kell eljárnia.
(2) A fuvarozó köteles a feladó utasításait követni. Jogszabály azonban a feladó utasítási jogát korlátozhatja.
(3) Ha a fuvarozó olyan utasítást kap, amely veszélyezteti a fuvarozás gazdaságos, gyors és biztonságos teljesítését, köteles erre a feladó figyelmét haladéktalanul felhívni.
(4) Ha a feladó az utasítást írásban megismétli, a fuvarozó köteles azt a feladó veszélyére és költségére végrehajtani; meg kell azonban tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtásával veszélyeztetné mások személyét, vagy megkárosítaná mások vagyonát.

A Ptk. 493.§ (4) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

Ptk. 494.§ (1) Ha a fuvarozás akadályba ütközik, a fuvarozó köteles a feladótól haladéktalanul utasítást kérni; a fuvarozó e kötelezettségét jogszabály korlátozhatja és ki is zárhatja.
(2) A feladó a fuvardíjnak az akadály felmerültéig járó arányos részét és a fuvarozó költségeit köteles megfizetni, amennyiben azok meg nem fizetésével gazdagodnék, továbbá akkor is, ha a fuvarozó bizonyítja, hogy az akadályt a fuvarozás körén kívül felmerült ok idézte elõ.
Ptk. 495.§ (1) A fuvarozó köteles a feladót a fuvarozás lebonyolításával kapcsolatos minden lényeges körülményrõl haladéktalanul értesíteni. Az ennek elmulasztásából eredõ károkért felelõs.
(2) Az értesítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha a küldeményt kár érte, ha a fuvarozási határidõ lényeges túllépése várható, ha a küldemény épsége veszélyben van, vagy ha a küldemény kiszolgáltatása nem lehetséges.
(3) Az értesítési kötelezettséget jogszabály korlátozhatja.
Ptk. 496.§ (1) A feladó a fuvarozás megkezdése elõtt a szerzõdéstõl elállhat, köteles azonban a fuvarozó kárát megtéríteni.
(2) A feladót a küldemény kiszolgáltatásáig, illetõleg amíg a címzett a küldeménnyel nem rendelkezett, megilleti az a jog, hogy a küldeménnyel rendelkezzék. Ebben a jogkörében a küldeményt útközben feltartóztathatja, visszairányíttathatja, más címzettet vagy rendeltetési helyet jelölhet ki.
(3) A feladót terheli az utólagos rendelkezésével felmerült díjtöbblet és költség.
Ptk. 497.§ (1) A fuvarozó a küldemény megérkezésérõl a címzettet haladéktalanul köteles értesíteni. Az értesítés vétele után a küldemény a címzett rendelkezésére áll.
(2) A küldemény megérkezésérõl szóló értesítés vétele elõtt a címzett a küldemény biztonsága és az átvétel elõkészítése érdekében utasításokat adhat a fuvarozónak. Az utasítások a fuvarozót csak akkor kötelezik, ha nem ellentétesek a feladó rendelkezéseivel. Az utasításokból eredõ költség a címzettet terheli. Jogszabály a címzett utasításadási jogát korlátozhatja.
(3) Ha a küldeményt nem lehet kézbesíteni, vagy a címzett az átvételkor esedékes követeléseket nem egyenlíti ki, a fuvarozó köteles a feladót haladéktalanul értesíteni és a küldeményt a felelõs õrzés szabályai szerint megõrizni.
(4) A küldemény megérkezésérõl szóló értesítés vétele után a fuvarozó elleni igényeket a feladón kívül a címzett is érvényesítheti. Bármelyik fél részérõl történt érvényesítés a másik félnek ezt a jogát megszünteti.
Ptk. 498.§ (1) A fuvarozó a küldemény továbbítását más fuvarozóra is bízhatja.
(2) A fuvarozásban részt vevõ fuvarozók egyetemlegesen felelõsek, ha azonban a további fuvarozókat a feladó jelölte ki, minden fuvarozó önállóan felel.
(3) Több fuvarozó közremûködése esetében mindegyik fuvarozó követelheti az õt illetõ díj és költségek kiegyenlítését. Az elsõ fuvarozó azonban érvényesítheti a feladóval szemben az õt követõ, az utolsó fuvarozó pedig a címzettel szemben az õt megelõzõ fuvarozók díj- és költségkövetelését.
Ptk. 499.§ (1) A fuvarozó a fuvarozási díj, továbbá a fuvarozásra szükségesen és hasznosan fordított költségek megtérítését követelheti.
(2) A fuvarozót a fuvardíj és költségek erejéig zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a fuvarozással kapcsolatosan birtokába kerültek.
(3) A zálogjogot a fuvarozó a többi fuvarozó elõtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az elõzõ fuvarozókkal szemben kezesként felel.
(4) A fuvarozó zálogjoggal biztosított követelését a zálogtárgyból más zálogjogosultakat megelõzõen, bírósági eljárás nélkül, a kereskedelmi forgalomban való értékesítéssel elégítheti ki.

A Ptk. 499.§ (4) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) bekezdése módosította.

A fuvarozó és a feladó felelõsségeEdit

Ptk. 500.§ (1) A késedelmes fuvarozó a késedelem tartalmához mért, legfeljebb azonban a fuvardíjnak megfelelõ összegû kötbért köteles megfizetni. A károsult a kötbért meghaladó kárának megtérítését akkor követelheti, ha a fuvarozó a határidõben való teljesítéséhez fûzõdõ érdek ismeretében írásban vállalta a határidõ megtartását, és nem bizonyítja, hogy a késedelmet tevékenységi körén kívül esõ elháríthatatlan ok idézte elõ.
(2) A felelõsség e korlátozását nem lehet alkalmazni arra, aki alkalomszerûen vállalkozik fuvarozásra.
Ptk. 501.§ A fuvarozó felelõs azért a kárért, amely a küldemény átvételétõl a kiszolgáltatásig terjedõ idõ alatt a küldemény teljes vagy részleges elvesztésébõl, megsemmisülésébõl vagy megsérülésébõl keletkezett, kivéve ha a kár
a) a fuvarozó tevékenységi körén kívül esõ elháríthatatlan ok,
b) a küldemény belsõ tulajdonsága,
c) a csomagolás kívülrõl észre nem vehetõ hiányossága,
d) a feladó által végzett berakás, illetõleg a címzett által végzett kirakás, vagy
e) annak következtében állott elõ, hogy a feladó, a címzett vagy az általuk rendelt kísérõ nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ideértve azt az esetet is, ha a feladó a szükséges okmányokat nem adta át, vagy nem jól töltötte ki, továbbá ha a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény kívülrõl fel nem ismerhetõ rendkívüli értékérõl.
Ptk. 502.§ (1) A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül esõ elháríthatatlan ok okozta, a feladót, illetõleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a küldemény belsõ tulajdonságára vezethetõ vissza.
(2) A csomagolás hiányosságát a fuvarozó, azt, hogy a kár nem ennek következtében állott elõ, a feladó, illetõleg a címzett köteles bizonyítani.
(3) Ha a berakást a feladó, illetõleg a kirakást a címzett végezte, õt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a berakás, illetõleg a kirakás következtében állott elõ.
(4) A feladót, illetõleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy õ, illetõleg az általa rendelt kísérõ úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Ptk. 503.§ (1) A küldemény teljes vagy részleges elvesztése, illetõleg megsemmisülése esetében a fuvarozó fuvardíjra, illetõleg a fuvardíj arányos részére nem tarthat igényt, köteles továbbá megtéríteni az elveszett dolog értékét.
(2) A küldemény megrongálódása esetében a fuvarozó választása szerint vagy az értékcsökkenés megtérítésére, vagy pedig a rongálódás kiküszöbölésére köteles.
(3) Ha a kárt a fuvarozó szándékosan okozta, az ebbõl eredõ minden kárért felelõs.
Ptk. 504.§ (1) Ha az átvételkor felismerhetõ, hogy a küldemény hiányos vagy sérült, a fuvarozóval szemben az igényt haladéktalanul érvényesíteni kell. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) Az átvétel után csak három napon belül és csak akkor lehet a fuvarozóval szemben igényt támasztani, ha a hiányt vagy sérülést az átvételkor nem lehetett felismerni.
(3) A fuvarozási szerzõdés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdõ idõpontja a küldemény kiszolgáltatásának idõpontja, illetõleg az az idõpont, amikor a küldeményt ki kellett volna szolgáltatni.
(4) Ha a fuvarozási szerzõdésbõl eredõ igény érvényesítése elõzetes eljárás lefolytatásától függ, az eljárást megindító felszólítás az elévülést nem szakítja meg, de az eljárás idõtartama az elévülési idõbe nem számítható be.
Ptk. 505.§ (1) Ha a feladó írásban utasította a fuvarozót arra, hogy a küldeményt a csomagolás hiányossága ellenére vegye át, a csomagolás hiányossága következtében a fuvarozóra vagy más személyre háruló kárt köteles megtéríteni, és viseli a küldeményben keletkezett kárt is. Ha pedig a fuvarozó a csomagolás kívülrõl észrevehetõ hiányossága ellenére anélkül vette át a küldeményt, hogy erre a feladó írásban utasította volna, a csomagolás hiányossága következtében a fuvarozóra vagy más személyre háruló kárt, valamint a küldeményben keletkezett kárt fele részben a fuvarozó, fele részben a feladó viseli.
(2) Harmadik személyekkel szemben a fuvarozó köteles helytállni, a feladótól azonban a felelõsség általános szabályai szerint megtérítést követelhet.

Egyéb rendelkezésekEdit

Ptk. 506.§ (1) Ha a küldeményt az országhatáron túl kell továbbítani, e fejezet rendelkezéseit csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerzõdés vagy egyezmény, illetõleg szabály másképpen nem rendelkezik.
(2) Hajózási, illetõleg légifuvarozási vállalat fuvarozási szerzõdéseire e fejezet annyiban irányadó, amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés, egyezmény, illetõleg szabály eltérõen nem rendelkezik.

A Ptk. 506.§ (2) bekezdéséhez lásd 1981. évi 8. törvényerejû rendeletet, a 22/1965. (XI.14.) Korm. rendeletet, és az 1/1957. (IV.20.) KPM rendeletet.

(3) Személyek szállításának elvállalására - ha jogszabály kivételt nem tesz - a vállalkozás szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

XLII. fejezet
A bizomány
Edit

Ptk. 507.§ Bizományi szerzõdés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját nevében adásvételi szerzõdést kötni.
Ptk. 508.§ (1) Ha a bizományos a megbízóra kedvezõbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerzõdést, mint amilyeneket a bizományi szerzõdésben megállapítottak, az ebbõl eredõ elõny a megbízót illeti meg.

Az Ptk. 508.§ (1) bekezdésének második mondatát a 73/1992. (XII.28.) AB határozat megsemmisítette.

(2) Ha a bizományos a bizományi szerzõdésben megállapított áron alul ad el, köteles a megbízónak az árkülönbözetet megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy az adásvételi szerzõdést a megállapított áron megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg, és a megbízót idejében értesíteni nem tudta.
(3) Ha a bizományos a bizományi szerzõdésben kikötött feltételektõl lényegesen eltér, a megbízó az adásvételi szerzõdést visszautasíthatja, kivéve ha a bizományos a megállapított árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti.
Ptk. 509.§ (1) A bizományi szerzõdés alapján kötött adásvételi szerzõdés a bizományossal szerzõdõ féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi.
(2) A bizományos a megbízónak felelõsséggel tartozik mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerzõdõ felet a szerzõdés folytán terhelik.
(3) A bizományos hitelezõi nem támaszthatnak igényt
a) a bizományossal szerzõdõ féllel szemben fennálló és a megbízót illetõ követelésekre;
b) vételi bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra;
c) a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekrõl megállapítható, hogy a megbízót illetik.
Ptk. 510.§ (1) A bizományos az adásvételi szerzõdést a megbízóval maga is megkötheti.

Az 510.§ (1) bekezdése elsõ mondatának elsõ részét a 73/1992. (XII.28.) AB határozat megsemmisítette.

(2) A bizományos díjigényét nem érinti, ha a szerzõdést a megbízóval maga köti meg.
Ptk. 511.§ (1) A bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerzõdést teljesítették.
(2) A díj magában foglalja a bizomány ellátásával rendszerint együttjáró költségeket, kivéve az áru fuvarozásával felmerült kiadásokat.
(3) A bizományos a díjban benne nem foglalt szükséges és hasznos költségei megtérítését követelheti; a díjban egyébként benne foglalt igazolt költségeit csak akkor követelheti, ha az adásvételi szerzõdés a megbízó érdekkörében felmerült okból nem ment teljesedésbe.
Ptk. 512.§ (1) Az adásvételi szerzõdés megkötése elõtt a megbízó a szerzõdést azonnali hatályú felmondással, a bizományos pedig tizenöt napos felmondással megszüntetheti.
(2) A felmondási jog korlátozása vagy kizárása semmis.
Ptk. 513.§ (1) Bizományi szerzõdés az a szerzõdés is, amelynek alapján a bizományos nem adásvételi, hanem más szerzõdés kötésére vállalt kötelezettséget.
(2) A bizományra - e fejezet eltérõ rendelkezései hiányában - a megbízás szabályait kell alkalmazni.

XLIII. fejezet
A szállítmányozás
Edit

Ptk. 514.§ (1) Szállítmányozási szerzõdés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerzõdéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendõket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.
(2) A szerzõdés a megbízás elfogadásával jön létre.

Tvr. 15.§ A szállítmányozással kapcsolatos rendelkezést csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a törvény hatálybalépéséig a szerzõdés nem jött létre.

A Tvr. 15.§-ának rendelkezéseit 1978. március 1-tõl kell alkalmazni.

A felek jogai és kötelezettségeiEdit

Ptk. 515.§ (1) A szállítmányozónak a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában, az útirány megállapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével kell eljárnia.
(2) A szállítmányozó köteles a megbízó utasításait követni. Ha olyan utasítást kap, amely veszélyezteti a küldemény gazdaságos és biztonságos továbbítását, köteles erre megbízójának figyelmét haladéktalanul felhívni. Ha a megbízó az utasítást írásban megismétli, az õ költségére és veszélyére köteles a szállítmányozó azt végrehajtani.
(3) A szállítmányozó a küldeményt csak a megbízó utasítására köteles biztosítani.
Ptk. 516.§ (1) A szállítmányozó a fuvarozást maga is elláthatja, és más szállítmányozó közremûködését is igénybe veheti; a további szállítmányozók azonban a megbízóval nem kerülnek jogviszonyba.
(2) A szállítmányozó az általa választott más szállítmányozó tevékenységéért közvetlenül felel; ha azonban a más szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közvetlenül felelnek a megbízónak.
Ptk. 517.§ (1) A megbízó igényeit a fuvarozóval szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni; felelõs minden kárért, amely e kötelezettségének megszegése folytán a megbízót éri.
(2) Ez a szabály nem érinti a megbízónak azt a jogát, hogy igényét maga érvényesítse.
Ptk. 518.§ (1) A szállítmányozó a szállítmányozási díj, továbbá a szállítmányozásra szükségesen és hasznosan fordított költségek megtérítését követelheti.
(2) A szállítmányozót illeti az az utólagos fuvardíjkedvezmény vagy üzletszerzési jutalék, amelyet a fuvarozó a szállítmányozó közremûködésével továbbított küldemények után neki juttat.
Ptk. 519.§ (1) A szállítmányozót díjai és költségei erejéig a megbízóval szemben zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a megbízással kapcsolatosan birtokába kerültek, illetõleg amelyek felett a birtokában levõ okmányok révén rendelkezik.
(2) A szállítmányozó a zálogjogot az elõzõ szállítmányozók elõtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az elõzõ szállítmányozóknak közvetlenül felelõs.
(3) A szállítmányozó zálogjoggal biztosított követelését a zálogtárgyból a fuvarozó után, de más jogosultakat megelõzõen, bírósági eljárás nélkül, a kereskedelmi forgalomban való értékesítéssel elégítheti ki.

A Ptk. 519.§ (3) bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (5) bekezdése módosította.

A szállítmányozó felelõsségeEdit

Ptk. 520.§ (1) A szállítmányozó szállítmányozási tevékenysége körében a küldeményben bekövetkezett kárért fuvarozó módjára, más károkért az általános szabályok szerint felel.
(2) A fuvarozás körében bekövetkezett kárért a szállítmányozó csak akkor felel, éspedig fuvarozó módjára, ha
a) maga fuvarozta a küldeményt, vagy
b) a küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve (gyûjtõforgalomban) továbbíttatta, és a kár ennek során keletkezett.
(3) A szállítmányozási szerzõdés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdõ idõpontja az az idõpont, amikor a küldeményt a fuvarozónak át kellett adni, ha pedig átadták, az az idõpont, amikor a fuvarozó felelõsségének elévülése megkezdõdött.

Egyéb rendelkezésekEdit

Ptk. 521.§ (1) A szállítmányozás szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a szállítmányozó megbízója nevében köti meg a küldemény továbbításához szükséges szerzõdést, továbbá ha a szállítmányozó küldemény átvételére kap megbízást; ez esetben felel azért is, hogy a címzett érdekei sérelmet ne szenvedjenek.
(2) Ha a szállítmányozó megbízója nevében kötötte meg a küldemény továbbításához szükséges szerzõdést, a megbízó igényeit a fuvarozóval szemben csak akkor érvényesítheti, ha erre a megbízó kifejezetten feljogosította.
(3) Amennyiben e fejezetbõl más nem következik, a szállítmányozó szerzõdéseire és más jogcselekményeire a bizomány, a küldemény kezelésére, megóvására és továbbítására pedig a fuvarozás szabályait kell megfelelõen alkalmazni.===XLIV. fejezet
A bank- és hitelviszonyok
1. A hitel- és a kölcsönszerzõdés=== Ptk. 522.§ (1) Bankhitelszerzõdéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerzõdõ fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerzõdésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerzõdést köt, vagy egyéb hitelmûveletet végez.
(2) A bankhitelszerzõdés érvényességéhez a szerzõdés írásba foglalása szükséges.
Ptk. 523.§ (1) Kölcsönszerzõdés alapján a pénzintézet vagy más hitelezõ köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerzõdés szerint visszafizetni.
(2) Ha a hitelezõ pénzintézet - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).
Ptk. 524.§ (1) A kölcsönösszeg átadását a hitelezõ megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerzõdés megkötése után akár az õ, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerzõdés teljesítése többé el nem várható, továbbá a szerzõdés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak (525.§) van helye.
(2) Az adós a kölcsönösszeg átvételére nem köteles, ebben az esetben azonban a hitelezõnek a szerzõdés megkötésébõl eredõ kárát meg kell térítenie. Ha a hitelezõ pénzintézet, kártérítés nem illeti meg, arra az idõre azonban, amely alatt a kölcsönösszeget - akár hitelszerzõdés alapján, akár anélkül - az adós rendelkezésére tartja, az adós jutalék fizetésére köteles.
Ptk. 525.§ (1) A hitelezõ azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha
a) a kölcsönnek a szerzõdésben meghatározott célra fordítása lehetetlen;
b) az adós a kölcsönösszeget a szerzõdésben meghatározott céljától eltérõen használja;
c) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentõsen csökkent, és azt az adós a hitelezõ felszólítására nem egészíti ki;
d) az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetõségét;
e) az adós más súlyos szerzõdésszegést követett el.
(2) Ha a hitelezõ pénzintézet, az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha
a) az adós hitelképtelenné válik,
b) az adós a pénzintézetet a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta;
c) az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerzõdésben vállalt vagy jogszabályban elõírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi.
Ptk. 526.§ (1) A határozatlan idõre kötött kölcsönszerzõdés tizenöt napi felmondással szüntethetõ meg.
(2) A hitelezõnek a kölcsönösszegre vonatkozó visszakövetelési joga a szerzõdésben meghatározott lejárat, illetve lejáratok szerint, felmondás esetén pedig a felmondási idõ elteltével nyílik meg.
Ptk. 527.§ (1) Ha az adós a kölcsönösszeget neki felróható módon a szerzõdésben meghatározott céltól eltérõen használja, a szerzõdés megszegésébõl eredõ jogkövetkezmények e felhasználás idõpontjától kezdõdõen állanak be.
(2) Ha az adós kamat fizetésére köteles, a kamatot negyedévenként utólag, illetõleg akkor kell megfizetni, amikor a kölcsön visszafizetése esedékessé válik.
Ptk. 528.§ (1) A kölcsönre, valamint a kamatra irányadó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell akkor is, ha a hitelezõ nem pénzt, hanem más helyettesíthetõ dolgot ad kölcsön.
(2) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bankhitelre és a bankkölcsönre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra a kölcsönökre is, amelyeket pénzintézet nem a saját nevében vagy nem a saját pénzforrásából nyújt az adósnak.
(3) A bankhitel- és bankkölcsönszerzõdés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

A Ptk. 528.§ (3) bekezdéséhez lásd a 39/1984. (XI.8.) MT rendeletet.

2. A bankszámla- és a betétszerzõdésEdit

Ptk. 529.§ (1) Bankszámlaszerzõdéssel a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerzõdõ fél (számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerû kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekrõl, valamint a számla egyenlegérõl értesíti.
(2) A pénzintézet a számlára befolyó pénzeszközöket használhatja.

A Ptk. 529.§ (2) bekezdésében a devizaszámlára vonatkozóan lásd a 99/1989. (IX.18.) MT r. 1.§-ának (2) bekezdését.

(3) A számlakövetelés kimerülése a bankszámlaszerzõdést nem szünteti meg.
Ptk. 530.§ Betétszerzõdés alapján a pénzintézet köteles a szerzõdõ fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerzõdés szerint visszafizetni.

A Ptk. 530.§-át bekezdését az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja módosította.

3. A folyószámla-szerzõdésEdit

Ptk. 531.§ (1) Folyószámla-szerzõdéssel a felek meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására vállalnak kötelezettséget.
(2) A felek folyószámlán levõ egyes követeléseikkel nem rendelkezhetnek; rendelkezési joguk a folyószámla egyenlegére nézve áll fenn. Végrehajtás alá vonni csak a folyószámlának a végrehajtás foganatosításakor fennálló egyenlegét lehet.
(3) A folyószámlára kerülõ egyes követelések elévülése az egyenleg elévülésének kezdõ idõpontjával veszi kezdetét.
Ptk. 532.§ (1) Az egyenleget, illetõleg az annak alapjául szolgáló tartozásokat és követeléseket a felek a közléstõl számított tizenöt napon belül írásban kifogásolhatják.
(2) Ha a felek az egyenleget nem kifogásolták, illetõleg a kifogásolt tételekben megegyeztek, vagy a kifogás tárgyában a bíróság határozatot hozott, az egyes követelések megszûnnek, és helyükbe a folyószámla-egyenleg lép.

4. A takarékbetét-szerzõdésEdit

Ptk. 533.§ (1) Takarékbetét-szerzõdés alapján a pénzintézet köteles a betevõtõl takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerzõdés szerint visszafizetni.
(2) A takarékbetétet bemutatóra szólóan vagy a rendelkezési jog fenntartásával lehet elhelyezni. A takarékbetét elhelyezhetõ a pénzintézetnél más kedvezményezett részére is.
(3) A pénzintézet a takarékbetét után a betételhelyezés idejére kamatot, illetõleg - nyereménybetét esetén - a sorsolás eredményétõl függõen nyereményt fizet ki.
(4) A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat, továbbá a nyeremény kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el.

Az 533.§ (4) bekezdésének elsõ mondatát az 1993. évi XXIV. törvény 52.§-a hatálytalanította.

Ptk. 534.§

A Ptk. 534.§-t az 1993. évi CXII. törvény 43.§ (7) bekezdése hatálytalanította.

Ptk. 535.§ (1) A takarékbetét-szerzõdés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

A Ptk. 535.§ (1) bekezdéséhez lásd az 1989. évi 2. törvényt.

(2) A magánszemélyek által bankszámlaszerzõdés keretében elhelyezett pénzeszközökre a takarékbetét-szerzõdés szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

A Ptk. 535.§ (2) bekezdéséhez lásd az 1978. évi 8. törvényerejû rendelet 38.§-át.

(3) A magánszemélyek - ideértve ezek jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaságait is - külön jogszabály alapján szerzõdéskötési kötelezettség alá tartozó bankszámla-szerzõdéseire az 533.§ (4) bekezdésében foglaltakat és a bankszámla-szerzõdés szabályait kell alkalmazni.

A Ptk. 535.§ (3) bekezdését az 1987. évi 14. törvényerejû rendelet 3.§-a iktatta be a törvénybe.

XLV. fejezet
A biztosítás
1. Közös szabályok
Edit

Ptk. 536.§ (1) Biztosítási szerzõdés alapján a biztosító meghatározott jövõbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétõl függõen bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetõleg a másik szerzõdõ fél pedig díj fizetésére kötelezi magát.
(2) A biztosítási esemény lehet különösen:
a) a szerzõdésben megállapított károsító esemény;
b) halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése;
c) testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset.
Ptk. 537.§ (1) A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
(2) A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõ hatállyal jön létre.
(3) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzõdés eltér a biztosítási szabályzattól, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a szabályzatnak megfelelõen módosítsák. Ezt a határidõt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerzõdõ fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja.
Ptk. 538.§ (1) Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény (igazolójegy, biztosítási bélyeg) kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a fél ajánlatától eltér, és az eltérést a fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerzõdés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzõdõ fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerzõdés az ajánlat tartalmának megfelelõen jön létre.
(2) A szerzõdõ fél biztosítási kötvény kiadását akkor is követelheti, ha a szerzõdés más módon már létrejött.
Ptk. 539.§ (1) A biztosítás az azt követõ napon lép hatályba, amikor a szerzõdõ fél az elsõ díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetõleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
(2) Ha a szerzõdõ fél a díjat a biztosító képviselõjének fizette, a díjat legkésõbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetõleg a pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerzõdõ fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
Ptk. 540.§ (1) A biztosított a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelõ válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
(2) A felek megállapodhatnak, hogy a biztosított és a szerzõdõ fél a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását megfelelõ határidõn belül köteles legyen a biztosítónak írásban bejelenteni.
(3) A közlésre, illetõleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Ptk. 541.§ (1) Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg - ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja - a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja.
(2) Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
(3) Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.
Ptk. 542.§ (1) A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbbi díj pedig annak az idõszaknak elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
(2) Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) Ezektõl a rendelkezésektõl a felek megállapodással eltérhetnek.
Ptk. 543.§ (1) A biztosítási díj esedékességétõl számított harmincadik nap elteltével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
(2) A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtõl számított harminc nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.
Ptk. 544.§ (1) A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosítónak be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetõvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenõrzését.
(2) A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elõzõ bekezdésben elõírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
Ptk. 545.§ (1) Ha a biztosítás hatályának kezdete elõtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része nem válik hatályossá.
(2) Ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik.
Ptk. 546.§ (1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve ha a felek rövidebb idõszakban állapodtak meg.
(2) A szerzõdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért.
Ptk. 547.§ (1) Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetõleg a biztosított belépéséig (550.§) a díjfizetési kötelezettség a szerzõdõ felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni, és õ köteles a megfelelõ jognyilatkozatok megtételére.
(2) A közlésre, illetõleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzõdõ felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.

2. A vagyonbiztosításEdit

Ptk. 548.§ Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg.
Ptk. 549.§ (1) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelõen le kell szállítani.
(2) E rendelkezések ellenére is lehet biztosítási szerzõdést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának, illetõleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
Ptk. 550.§ Ha a szerzõdést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerzõdõ fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási idõszakban esedékes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.
Ptk. 551.§ (1) A határozatlan idõre kötött szerzõdést a felek bármikor felmondhatják.
(2) A felek a szerzõdésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják.
(3) Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a szerzõdést bármelyik fél felmondhatja. Felmondás esetében a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerzõdés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).
(4) A szerzõdést írásban, a biztosítási idõszak végére kell felmondani. A felmondási idõ harminc nap.
Ptk. 552.§ (1) Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerzõdés - változatlan biztosítási összeggel - a kifizetett díjjal arányos idõtartamra marad fenn.
(2) Ha a szerzõdés a díj nem fizetése miatt megszûnik, a biztosító a szabályzat szerint követelheti a tartamengedmény megfizetését.
Ptk. 553.§ (1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a szabályzatban megállapított idõn belül köteles szolgáltatását teljesíteni.
(2) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító ellenkezõ megállapodás hiányában a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
Ptk. 554.§ A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve ha a szerzõdõ fél az évi díjat megfelelõen kiegészíti. Ezt a rendelkezést a felelõsség- és a balesetbiztosítás körében nem lehet alkalmazni.
Ptk. 555.§ (1) A biztosított köteles a kárt tõle telhetõen enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelõzési és kárenyhítési teendõiben.
(2) A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
(3) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
Ptk. 556.§ (1) A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél,
b) velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk,
c) a biztosítottnak a szabályzatban megállapított munkakört betöltõ alkalmazottai, illetõleg megbízottai,
d) a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
(2) A szabályzat a biztosító mentesülését csak vezetõ, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együttjáró munkakört betöltõ alkalmazottak, megbízottak, tagok, illetõleg szervek magatartásához fûzheti.
(3) Ezeket a rendelkezéseket a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
Ptk. 557.§ (1) A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a szabályzat által megállapított határidõn belül csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez szükséges.
(2) Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
Ptk. 558.§ (1) Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelõs személlyel szemben, kivéve ha ez a biztosítottal közös háztartásban élõ hozzátartozó.
(2) Ha a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben szállt át, és a biztosító a kárért felelõs személy ellen keresetet indít, a biztosított kívánságára köteles egyszersmind az õ igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek elõlegezésétõl teheti függõvé.
(3) Ha a biztosító és a biztosított ugyanabban az eljárásban érvényesíti igényét, és a kártérítésként befolyt érték mindkettõjük követelését nem fedezi, a biztosított elsõbbséget élvez.
(4) Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetni.===A felelõsségbiztosítás=== Ptk. 559.§ (1) Felelõsségbiztosítási szerzõdés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerzõdésben megállapított mértékben mentesítse õt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelõs.
(2) A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését õ egyenlítette ki.
(3) A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerzõdésben megállapított eseteiben azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
(4) A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl lemondott.===3. Az életbiztosítás=== Ptk. 560.§ (1) Életbiztosítási szerzõdésben kedvezményezett lehet
a) a szerzõdésben megnevezett személy;
b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa;
c) a biztosított örököse, ha a kedvezményezettet a szerzõdésben nem jelölték meg, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki.
(2) A szerzõdõ fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerzõdõ fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3) A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elõtt meghal.
Ptk. 561.§ (1) Az életbiztosítási szerzõdés megkötéséhez és módosításához - ha a szerzõdést nem õ köti meg - a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a biztosított kiskorú, és a szerzõdést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülõje köti meg, a szerzõdés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
(2) A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerzõdésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetõleg örökösét kell tekinteni, aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegbõl a szerzõdõ fél költekezéseit - beleértve a kifizetett biztosítási díjakat - köteles megtéríteni.
(3) A biztosított a szerzõdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerzõdés a biztosítási idõszak végével megszûnik, kivéve ha a biztosított a szerzõdõ fél írásbeli hozzájárulásával a szerzõdésbe belép.
Ptk. 562.§ (1) A biztosított a szerzõdõ fél beleegyezésével a szerzõdésbe bármikor beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges.
(2) A biztosított, mielõtt a szerzõdés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszûnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe léphet.
(3) Ilyen esetekben a folyó biztosítási idõszakban esedékes díjakért a biztosított a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.
Ptk. 563.§ (1) Ha a biztosító csak késõbb szerez tudomást a szerzõdéskor már fennállott lényeges körülményekrõl, az ebbõl eredõ jogokat a szerzõdés fennállásának csupán az elsõ öt évében gyakorolhatja.
(2) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerzõdés megkötésétõl a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
Ptk. 564.§ (1) A biztosítási díjat a biztosító az elsõ évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követõen csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a biztosított a díjfizetést már megkezdte, vagy a díjfizetésre halasztásban állapodtak meg.
(2) Ha a biztosító kötvényt adott ki, a biztosítási összeget csak a kötvény visszaszolgáltatása ellenében köteles kifizetni.
Ptk. 565.§ (1) Ha a szerzõdés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a szabályzatban megállapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.
(2) Díjfizetés elmulasztása esetében a szerzõdés megfelelõen csökkentett biztosítási összeggel marad fenn; a biztosított azonban ehelyett követelheti a szerzõdés megszüntetését és a visszavásárlási összeg kifizetését.
(3) A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét; a visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.
(4) A szerzõdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot köteles visszatéríteni, ha a biztosított
a) szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
b) a szerzõdéskötéstõl számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.===4. A balesetbiztosítás=== Ptk. 566.§ (1) A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait a következõ kérdésekben kell alkalmazni:
a) a biztosított részérõl szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerzõdõ fél [561.§ (1) bek.];
b) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára [561.§ (3) bek.];
c) a kedvezményezett kijelölésére és jogaira [560.§, 561.§ (2) bek.];
d) a biztosító mentesülésére, ha a szerzõdõ fél halálát a biztosítási összegre jogosult okozta [565.§ (3) bek.].
(2) A biztosítási összeg nem esik korlátozás alá, és a biztosító a kárért felelõs személlyel szemben igényt nem támaszthat.
(3) A felek megállapodhatnak, hogy a biztosított foglalkozásának megváltozásával a biztosítási összeg - a veszélyviselésnek megfelelõen - kifejezett megállapodás nélkül is módosul.
(4) A felek a felmondási jog korlátozásában érvényesen nem állapodhatnak meg.
(5) A balesetbiztosításra egyébként a vagyonbiztosítás szabályait kell alkalmazni.===5. Vegyes rendelkezések=== Ptk. 567.§ (1) A jelen fejezet rendelkezéseitõl a biztosítási szabályzat és a felek szerzõdése a biztosított, illetõleg a kedvezményezett hátrányára a törvény kifejezett engedélye nélkül nem térhet el. A szabályzat azonban kimondhatja, hogy ha a biztosítási esemény meghatározott rendkívüli körülményekkel kapcsolatosan következik be, a biztosító nem köteles teljesíteni.
(2) A fuvarozási biztosításra eltérõ szabályokat lehet megállapítani; a viszontbiztosításra a vagyonbiztosítás szabályait kell alkalmazni, a felek azonban e szabályoktól eltérhetnek.
(3) A kötelezõ biztosítás, valamint a külön törvényben szabályozott nem-piacképes kockázatú biztosítás szabályait jogszabály a törvénytõl eltérõen állapíthatja meg.

Biztosítás
Ptké. 67.§ A biztosítási szerzõdésben kiköthetõ, hogy ha a biztosítási esemény a szabályzatban meghatározott okból és ott megállapítható idõn belül következik be, a biztosító csak a befizetett díjaknak a szabályzatban meghatározott részét köteles kifizetni. A szabályzat hat hónapnál hosszabb idõt nem állapíthat meg.
Ptké. 68.§ (1)
(2) A biztosított (szerzõdõ fél) követelheti, hogy a biztosító a szabályzatot bocsássa rendelkezésére.
Ptké. 69.§ (1) A biztosított (szerzõdõ fél) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének (fiók, igazgatóság, fõigazgatóság) jut tudomására. Ez a rendelkezés nem érinti a biztosítási ajánlatnak, illetõleg a biztosítási díjnak a biztosító képviselõje részére történt átadásához fûzõdõ joghatályt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni a biztosító tudomásszerzésének joghatályára is.
Ptké. 70.§
Ptké. 89.§ A Ptk.-nak a biztosításra vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépése elõtt létrejött, még fennálló biztosítási szerzõdésekbõl eredõ jogokra és kötelezettségekre csak akkor kell alkalmazni, ha a jogok és kötelezettségek a Ptk. hatálybalépése után keletkeztek.
Ptké. 90.§ (1) Ha a korábbi jogszabály, illetõleg a biztosítási szerzõdés által a szerzõdés létrejöttére, módosulására és megszûnésére, továbbá a kockázatviselés kezdetére és megszûnésére megállapított határidõ a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, azt a határidõt kell figyelembe venni, amely késõbb jár le.
(2) A korábbi jogszabály által a biztosítási díj iránti követelés bírósági úton való érvényesítésére és a szerzõdés megszûnésére megállapított és folyamatban levõ határidõ legkésõbb a Ptk. hatálybalépését követõ harmincadik napon jár le.

A Ptk. 567.§ (3) bekezdése az 1997. évi CXIII. törvény 17.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg. A Ptké. 68.§ (1) bekezdését az 1995. évi XCVI. törvény 175.§-a hatálytalanította. A Ptké. 70.§-át az 1978. évi 2. törvényerejû rendelet 25.§ (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

XLVI. fejezet
A társaság
1. A polgári jogi társaság
Edit

A XLVI. fejezet az 1988. évi XXV. törvény 3.§-ával megállapított szöveg, amely egyúttal az 578/A. 578/H §-t beiktatta a fejezetbe.

Ptk. 568.§ (1) A polgári jogi társaság létesítésére irányuló társasági szerzõdéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylõ közös céljuk elérése érdekében együttmûködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Polgári jogi társaságot a felek közös gazdasági érdekeik elõmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak.
(2)-(3)

A Ptk. 568.§ (2)-(3) bekezdését az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ a) pontja hatálytalanította.

(4) A társaság valamelyik tagját a személyes tevékenység alól mentesítõ megállapodás semmis; ha azonban a társaságnak jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság tagja is van, a szerzõdés úgy is rendelkezhet, hogy e tag csak vagyoni hozzájárulásra köteles.

A Ptk. 568.§ (2)-(4) bekezdése az 1993. évi XCII. törvény 36.§-ával megállapított szöveg. A Ptk. 568.§ (4) bekezdése az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ a) pontjával módosított szöveg.

Ptk. 569.§ (1) A tagok vagyoni hozzájárulása közös tulajdonukba megy át. A társasági szerzõdés úgy is rendelkezhet, hogy a vagyoni hozzájárulásuk, illetõleg annak meghatározott része közös használatukba kerül.
(2) A vagyoni hozzájárulás után kamatot vagy díjazást, a tagsági viszonyból folyó személyes közremûködésért díjazást érvényesen kikötni nem lehet.
Ptk. 570.§ (1) A vagyoni hozzájárulás vagy értéke kiadását csak a társaság megszûnésekor, illetõleg akkor lehet követelni, ha a tag a társaságtól megválik.
(2) A közös használatba adott vagyoni hozzájárulás a többi tag hozzájárulása nélkül át nem ruházható és meg nem terhelhetõ.
(3) A tag hitelezõjének követelésére csak az a hányad szolgál fedezetül, amely a tagot a társaság megszûnése vagy a tag kiválása esetére megilleti. Ha a hitelezõ e hányadra végrehajtást vezetett, a tagot megilletõ rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de ebben az esetben sem követelheti a tagnak járó hányad természetben való kiadását.
Ptk. 571.§ (1) A társasági szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában a nyereség és a vagyoni hozzájárulást meghaladó veszteség a tagok között egyenlõ arányban oszlik meg. A mûködés során szerzett közös tulajdonba került dolgok tulajdoni hányada - a társasági szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában - egyenlõ. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségbõl vagy a veszteségbõl kizár.
(2) Az elszámolás évenként történik.
Ptk. 572.§ (1) Az ügyek vitelére minden tag jogosult.
(2) Az ügyvitelre jogosult tagot jogosultnak kell tekinteni arra is, hogy az ügyvitel körében a többi tagot képviselje. A képviseleti jogot a tagok többsége akkor is megvonhatja, ha a képviselõt a társasági szerzõdés rendelte ki.
(3) Valamely tag nem megfelelõ ügyvitele ellen a többi tag tiltakozhat; a vitát a tagok többsége dönti el. Egyhangú döntés szükséges azonban a társasági szerzõdéstõl való eltéréshez, továbbá a társaság rendes mûködése körét meghaladó ügyekben.
(4) A közös tulajdon birtoklására, használatára, hasznosítására és a rendelkezésre - a társasági szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában - e törvénynek a közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A tag azonban tulajdoni hányadával nem rendelkezhet és a közös tulajdon megszüntetését csak a társaság megszûnése, illetõleg a tagnak a társaságból való kiválása esetén lehet követelni; az ezzel ellenkezõ megállapodás semmis.
Ptk. 573.§ (1) A tag közremûködését meghatározott ügyek intézésében a többi tag egyhangú határozattal kizárhatja.
(2) Az egyes ügyek intézésébõl vagy a képviseletbõl kizárt tag a társaság minden ügyét ellenõrizheti; az ezzel ellenkezõ megállapodás semmis.
Ptk. 574.§ A társasági tevékenységbõl eredõ tartozásokért, illetõleg az ilyen tevékenységgel okozott károk megtérítéséért harmadik személyekkel szemben a tagok felelõssége egyetemleges.
Ptk. 575.§ (1) A határozatlan idõre létesített társaságot bármely tag három hónapra felmondhatja (rendes felmondás). Ha a felmondás lejárta alkalmatlan idõre esik, a többi tag egyhangú határozattal a felmondási idõt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja.
(2) A tag a társaságot azonnali hatállyal felmondhatja, ha erre bármely másik tag fontos okot szolgáltat, különösen ha a társasági szerzõdést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttmûködést vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.
Ptk. 576.§ (1) Valamely tag halála, jogutód nélküli megszûnése vagy rendes felmondás esetében a megmaradó tagok a társaság továbbfolytatását határozhatják el.
(2) Azonnali hatályú felmondás esetében a társaságot nem lehet tovább folytatni; az ezzel ellenkezõ megállapodás semmis.
Ptk. 577.§ A társaság megszûnik:
a) ha célját megvalósította vagy a cél megvalósítása többé nem lehetséges;
b) ha eltelt a határidõ, amelyre alakult, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják;
c) valamely tagjának halálával, illetõleg jogutód nélküli megszûnésével, rendes felmondással, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják;
d) azonnali hatályú felmondással;
e) a társaság közös elhatározással való megszüntetésével;
f) ha a tagok száma egyre csökken.
Ptk. 578.§ (1) A társaság tovább folytatása esetén azt az örököst, illetõleg jogutódot, aki a tagokkal való megegyezés alapján nem válik a társaság tagjává, továbbá azt a tagot, aki felmondta a szerzõdést, pénzben is ki lehet elégíteni. A kielégítés a társaság megszûnésére irányadó szabályok szerint történik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben - a társasági szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában - a közös használatba került vagyoni hozzájárulást természetben kell kiadni.
(3) A társaságtól megváló tag, ideértve a jogutódot is, illetõleg - az örökhagyó tartozásaiért való felelõsség szabályai szerint - a meghalt tag örököse felelõs azokért a tartozásokért, amelyek a felmondási idõ lejártáig, illetõleg a halál vagy jogutódlás bekövetkeztéig keletkeztek.
Ptk. 578/A.§ (1) A társaság megszûnésekor elszámolásnak van helye. Az ügyintézés és képviselet szabályait a végelszámolás során is alkalmazni kell.

A Ptk. 578/A.§ (1) bekezdésének elsõ mondata az 1997. évi CXLIV. törvény 305.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

(2) A társasági tevékenységbõl eredõ tartozások kiegyenlítése után - lehetõleg természetben - vissza kell adni a tagok vagyoni hozzájárulását. A többlet, valamint a hiány megosztása a nyereség, illetõleg a veszteség elszámolására vonatkozó szabályok szerint történik.

2. Az építõközösségEdit

Ptk. 578/B.§ (1) Az építõközösségi szerzõdésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy épület felépítése végett együttmûködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják.
(2) Az építõközösség írásba foglalt szerzõdéssel jön létre.
(3) A felek a szerzõdésben kötelezettséget vállalnak a tulajdoni viszonyaik rendezésére; így különösen arra, hogy a felépített épületre társasház-tulajdont hoznak létre és ennek során a szerzõdésben meghatározott épületrészeket (lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket) az építõközösség egyes tagjainak külön tulajdonába, az egyéb épületrészeket pedig - külön tulajdonuk arányában - a tagok közös tulajdonába adják.
Ptk. 578/C.§ (1) Az építéssel kapcsolatos költségek az építõközösség tagjait a tulajdonukba kerülõ épületrészek arányában terhelik.
(2) Az építõközösség ügyeinek vitelére és ennek körében a képviseletre az jogosult, akit a szerzõdésben kijelöltek; megbízatásának terjedelmét a szerzõdés határozza meg. A nem megfelelõ ügyvitel ellen vagy a képviselet gyakorlása miatt a tagok tiltakozhatnak, e vitát a tagok többsége dönti el. Az ügyek vitelére és a képviseletre való jogosultságot a tagok többsége megvonhatja.
Ptk. 578/D.§ (1) Az építõközösségnek azt a tagját, aki írásbeli felszólítás ellenére a szerzõdés megszegésével vagy más magatartásával az építést jelentõsen veszélyezteti, a tagok többsége kizárhatja az építõközösségbõl. A kizárást írásban kell közölni. A tag a kizárással szemben a közléstõl számított harminc napon belül a bírósághoz fordulhat; e határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) A kizárt tag az építés céljára szolgáló telken és a tagok egyéb közös vagyonán fennálló tulajdoni illetõségét a kizárás közlését követõ harminc napon belül az építõközösségbe belépõ - általa kiválasztott és a tagok többsége által elfogadott - új tagra ruházhatja át. Ha a kizárt tag a bírósághoz fordult, a harminc napos határidõ a bíróság határozatának jogerõre emelkedésétõl számít. Ha a kizárt tag tulajdoni illetõségét harminc napon belül nem ruházta át, arra a tagok többsége által kiválasztott, az építõközösségbe belépõ új tagot - a kizáráskori értéknek megfelelõ vételáron - vételi jog illeti meg.
(3) A szerzõdést bármely tag három hónapra felmondhatja. Ilyen esetben a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
(4) A szerzõdés azonnali hatályú felmondásának van helye, ha a tag tulajdoni illetõségét az építõközösségbe belépõ, a tagok többsége által elfogadott új tagra ruházza át.
Ptk. 578/E.§ Az építõközösség megszûnik, ha
a) az építés befejezõdött és a tagok a tulajdoni viszonyaikat (társasház-tulajdon létesítésével, lakásfenntartó szövetkezet alapításával vagy más módon) rendezték, vagy
b) megszüntetését a tagok közösen elhatározták.
Ptk. 578/F.§ Az építõközösségre az 569.§-ban, az 570.§-ban, az 578.§ (3) bekezdésében, valamint az 578/A.§-ban foglalt rendelkezéseket is megfelelõen alkalmazni kell.

3. A közös háztartásban élõk vagyoni viszonyaiEdit

Ptk. 578/G.§ (1) Az élettársak - házasságkötés nélkül, közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együttélõ nõ és férfi - együttélésük alatt a szerzésben való közremûködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közremûködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékûnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közremûködésnek számít.
(2) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni - a házastársak kivételével - a közös háztartásban élõ más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is.===4. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság=== Ptk. 578/H.§ (1) Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: a közkereseti társaság és a betéti társaság.

A 4. alcímhez lásd az 1988. évi VI. törvényt.

(2) A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerzõdéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelõsségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. (az utolsó mondat helye)

A Ptk. 578/H.§ (2) bekezdésének utolsó mondatát az 1997. évi CXLIV. törvény 320.§ a) pontja hatálytalanította.

(3) A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerzõdéssel a társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelõssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges a társaság kötelezettségeiért, míg legalább egy másik tag (kültag) felelõssége vagyoni betétje mértékében korlátozott.
(4) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

5. A társasház-közösségEdit

Ptk. 578/I. § (1) A társasház-tulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület fenntartására, felújítására alapító okirattal létrehozott szervezete gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajodonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit.
(2) A társasházra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

A Ptk. 578/I.§-a és a címe az 1997. évi CLVII. törvény 43.§-ával megállapított szöveg.

XLVII. fejezet
Az ajándékozás
Edit

Ptk. 579.§ (1) Ajándékozási szerzõdés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni elõny juttatására köteles.
(2) Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerzõdés írásba foglalása szükséges.
Ptk. 580.§ Az ajándékozási szerzõdés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetõleg a szerzõdés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerzõdés teljesítése tõle többé el nem várható.
Ptk. 581.§ (1) Az ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során abban beálló kárért csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el; a felelõsség a kárért akkor is terheli az ajándékozót, ha a megajándékozottat nem tájékoztatja az ajándék olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem ismer.
(2) Az ajándékozó az általános szabályok szerint felelõs azért a kárért, amelyet az ajándékozással kapcsolatosan a megajándékozott egyéb vagyonában okoz.
Ptk. 582.§ (1) A még meglévõ ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.
(2) Ha a megajándékozott vagy vele együtt élõ hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
(3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
(4) Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése idõpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelõ ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza.
(5) A szokásos mértékû ajándék visszakövetelésének nincs helye.

XLVIII. fejezet
A haszonkölcsön
Edit

Ptk. 583.§ (1) Haszonkölcsön-szerzõdés alapján a kölcsönadó köteles a dolgot a szerzõdésben meghatározott idõre ingyenesen a kölcsönvevõ használatába adni, a kölcsönvevõ pedig köteles azt a szerzõdés megszûntekor visszaadni.
(2) A szerzõdés teljesítését a kölcsönadó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerzõdés megkötése után akár az õ, akár a kölcsönvevõ körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a szerzõdés teljesítése tõle el nem várható, továbbá ha a szerzõdés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye [585.§ (4) bek.].
Ptk. 584.§ (1) A kölcsönvevõ a dolgot rendeltetésének megfelelõen használhatja. Felelõs minden olyan kárért, amely rendeltetésellenes vagy szerzõdésellenes használat következménye.
(2) A kölcsönvevõ a dolgot a kölcsönadó engedélye nélkül harmadik személy használatába nem adhatja. E rendelkezés megszegése esetében azokért a károkért is felelõs, amelyek enélkül nem következtek volna be.
(3) A dolog szaporulata a kölcsönadót illeti.
(4) A dolog fenntartásának költségei a kölcsönvevõt terhelik. A dologra fordított egyéb költségeit a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint követelheti.
Ptk. 585.§ (1) A haszonkölcsön megszûnik
a) a kikötött, vagy a haszonkölcsön célja szerint szükséges idõ elteltével;
b) felmondással, illetõleg a dolog visszaadásával;
c) a kölcsönvevõ halálával;
d) azonnali hatályú felmondással.
(2) Ha a haszonkölcsön tartama nem állapítható meg, a kölcsönadó a szerzõdést tizenöt napra mondhatja fel. A kölcsönadó halála esetén örököse a felmondás jogát akkor is gyakorolhatja, ha felmondásnak egyébként nem volna helye.
(3) A kölcsönvevõ a dolog visszaadását bármikor felajánlhatja; a kölcsönadó a dolog visszavételét alapos ok nélkül nem tagadhatja meg.
(4) Azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha
a) a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált;
b) a kölcsönvevõ a dolgot rongálja, rendeltetésellenesen vagy szerzõdésellenesen használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy pedig egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot a kölcsönvevõ nem fogja épségben visszaadni;
c) a felek között a viszony a kölcsönvevõ magatartása következtében megromlott;
d) a szerzõdéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra.===XLIX. fejezet
A tartási és az életjáradéki szerzõdés
1. A tartási szerzõdés=== Ptk. 586.§ (1) Tartási szerzõdés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelõen eltartani. Tartási szerzõdést kötelezettként jogi személy is köthet.
(2) A tartási szerzõdést írásban kell megkötni.

A Ptk. 586.§ (2) bekezdése az 1993. évi LXXVIII. törvény 95.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

(3) A tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyíttatásra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed.
(4) A szerzõdés a jogosult haláláig áll fenn; a tartási kötelezettség - az örökhagyó tartozásaiért való felelõsség szabályai szerint - annyiban száll át, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi.
Ptk. 587.§ (1) Ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában levõ ingatlant a kötelezettre átruházza, a tartási jogot az ingatlannyilvántartásba be lehet jegyezni.
(2) Ha a tartási jogot az ingatlannyilvántartásba bejegyezték, a jogosult a tartási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint kielégítést kereshet.

Az Ptk. 587.§ (1)-(2) bekezdése az 1972. évi 31. törvényerejû rendelet 48.§ (6) által módosított szöveg.

(3) Ha az ingatlant a tartásra kötelezett elidegeníti, az új tulajdonos köteles a kielégítést tûrni.
Ptk. 588.§

A Ptk. 588.§-át az 1990. évi XXII. törvény 5.§-ának a) pontja hatályon kívül helyezte.

Ptk. 589.§ (1) A bíróság a tartási szerzõdést - mindkét fél érdekeinek figyelembevételével - módosíthatja.
(2) Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerzõdés végleges vagy az említett körülmények megszûntéig tartó átváltoztatását életjáradéki szerzõdéssé, ha pedig a szerzõdés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerzõdés megszüntetését.
(3) A bíróság a szerzõdést a felek megfelelõ kielégítésével szünteti meg.
Ptk. 590.§ (1) Ha a körülményekbõl más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerzõdésbõl folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár.
(2) Az ingyenes tartási szerzõdés a kötelezett halálával is megszûnik.
(3) A kötelezett az ingyenes tartási szerzõdés megszüntetését követelheti, ha annak teljesítése vagy életjáradéki szerzõdéssé átalakítása a szerzõdéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva reá nézve túlságos megterheléssel járna.
(4) Az ingyenes tartásra az ajándékozás szabályait is megfelelõen alkalmazni kell.

2. Az életjáradéki szerzõdésEdit

Ptk. 591.§ (1) Életjáradéki szerzõdés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség idõszakonként visszatérõ szolgáltatására köteles.
(2) Az életjáradéki szerzõdésre a tartási szerzõdés szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

Ptké. 70.§

A Ptké. 70.§-t az 1967. évi 2. törvényerejû rendelet 3.§ (1) hatálytalanította.

L. fejezet
A díjkitûzés.
Kötelezettségvállalás közérdekû célra
I. A díjkitûzés
Edit

Ptk. 592.§ (1) Ha valaki meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat ígér, a díjat köteles kiszolgáltatni annak, aki a megszabott követelménynek eleget tett. E kötelezettség akkor is terheli, ha a teljesítményt vagy eredményt a díjkitûzésre tekintet nélkül hozták létre.
(2) Ha a megszabott követelménynek többen együttesen tettek eleget, a díjat közöttük közremûködésük arányában, ha pedig ezt nem lehet megállapítani, vagy a követelménynek többen külön-külön tettek eleget, egyenlõ arányban kell megosztani.
(3) A díjkitûzésre irányuló ígéret visszavonása csak akkor érvényes, ha a díjkitûzõ a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta, és a visszavonás az eredmény megvalósulása elõtt legalább ugyanolyan nyilvánosan történt, mint a díjkitûzés.

2. Kötelezettségvállalás közérdekû célraEdit

A 2. alcím végrehajtására lásd az 1988. évi IX. törvény 11.§ (1) bekezdésének d) pontját, a 20.§ (1) bekezdésének g) pontját, a 20/1989. (III.1.) MT rendelet 7.§ (2) bekezdésének j) pontját, valamint az 1987. évi 11. törvényerejû rendelet 7.§-át és a Ptk. 74/A-74/F.§-ait.

Ptk. 593.§ (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy általa meghatározott közérdekû célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít. A szolgáltatás ingyenességét nem érinti az olyan kikötés, amely meghalt személy emlékével kapcsolatos, és amelynek teljesítése vagyoni szolgáltatással is jár.

A Ptk. 593.§ (1) bekezdésének elsõ mondata az 1993. évi XCII. törvény 37.§-ával megállapított szöveg.

(2) A kötelezett megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást a meghatározott célra kell fordítani; feltételként lehet kikötni azt is, hogy a szolgáltatásnak a meghatározott célra való fordítása a kötelezett nevének feltüntetésével történjék.
(3) A kötelezett kijelölheti azt a személyt is, akinek javára a szolgáltatást fordítani kell.
Ptk. 594.§ (1) Ha a kötelezett nem jelölte ki azt a szervet, amely a szolgáltatást a meghatározott célra fordítja, annak kijelölésérõl az ügyész keresete alapján a bíróság határoz.
(2) Ha a kijelölt szerv a szolgáltatást nem fordítja a meghatározott célra, az ebbõl eredõ igények érvényesítésére az ügyész is jogosult.

A Ptk. 594.§-a az 1993. évi XCII. törvény 38.§-ával megállapított szöveg.

Ptk. 595.§ (1) Az egyszeri szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást csak a teljesítés elõtt és csak akkor lehet visszavonni, ha a kötelezettség elvállalása után a kötelezett körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a teljesítés tõle többé el nem várható.
(2) A határozatlan idõre szóló, rendszeres szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást a kötelezett bármikor visszavonhatja.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a már teljesített szolgáltatás visszakövetelésének nincs helye.
Ptk. 596.§ (1) A kötelezettség megszûnik a kötelezett halálával, továbbá ha az a cél, amelyre a szolgáltatást fordítani kell, megvalósult, vagy megvalósítása többé nem lehetséges.
(2) Ha a kötelezettség a cél megvalósulása vagy meghiúsulása miatt szûnt meg, a fel nem használt szolgáltatásokat a kötelezett részére vissza kell szolgáltatni.
Ptk. 597.§

A Ptk. 597.§-át az 1987. évi 11. törvényerejû rendelet 7.§-a hatályon kívül helyezte.

ÖTÖDIK RÉSZ
ÖRÖKLÉSI JOG
I. Cím
AZ ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
LI. fejezet
Általános szabályok
Hagyaték, örökség, öröklés
Edit

Ptk. 598.§ Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre (öröklés).
Ptk. 599.§ (1) Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet.
(2) Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó.
(3) Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam törvényes örökös.

Kiesés az öröklésbõlEdit

Ptk. 600.§ Kiesik az öröklésbõl
a) aki az örökhagyó elõtt meghal;
b) aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg;
c) aki az öröklésre érdemtelen;
d) aki lemondott az öröklésrõl;
e) akit az örökhagyó az öröklésbõl kizárt vagy kitagadott;
f) aki az örökséget visszautasította.
Ptk. 601.§ (1) Törvény alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeibõl nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
(2) Az életközösség megszakadása elõtt tett végintézkedés alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, kivéve ha a körülményekbõl az következik, hogy az örökhagyó végintézkedését azért nem vonta vissza, mert házastársát az életközösség megszakadása ellenére is juttatásban kívánta részesíteni.
(3) Ha a házastársak között az öröklés megnyílásakor életközösség nem állott fenn, az örökhagyó házastársának az öröklésbõl való kiesésére csak az hivatkozhat, aki a házastárs kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtõl, illetõleg más tehertõl mentesülne.===Érdemtelenség=== Ptk. 602.§ (1) Érdemtelen az öröklésre
a) aki az örökhagyó életére tört;
b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetõleg ezek valamelyikét megkísérelte;
c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.
(2) Az érdemtelenség nem vehetõ figyelembe, ha az érdemtelenségre vezetõ magatartást - bárki ellen irányult is - az örökhagyó, illetõleg az, aki ellen irányult, megbocsátotta.
(3) Az érdemtelenségre csak az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtõl vagy más tehertõl mentesülne.===Lemondás az öröklésrõl=== Ptk. 603.§ (1) Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerzõdésben egészben vagy részben lemondhat az öröklésrõl.
(2) A lemondást a szerzõdési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt ugyanúgy lehet megtámadni, mint a végrendeletet.
Ptk. 604.§ (1) A lemondás csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérõ kielégítés fejében történt.
(2) A meghatározott személy javára való lemondás kétség esetében csak arra az esetre szól, ha e meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása kétség esetében csak a többi leszármazó javára szolgál.
Ptk. 605.§ (1) Az öröklésrõl való lemondás - ellenkezõ megállapodás hiányában - a kötelesrészrõl való lemondást is jelenti. A kötelesrészrõl való lemondás azonban nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.
(2) A lemondás ellenkezõ megállapodás hiányában kiterjed arra is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik, úgyszintén arra a vagyonra, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve ha a szerzés az örökhagyó vagyonában olyan rendkívüli növekedést idézett elõ, amelynek ismeretében a lemondó nyilatkozatát nem tette volna meg.===A kiesésre vonatkozó rendelkezések alkalmazás=== Ptk. 606.§ Az öröklésbõl kiesésre vonatkozó rendelkezéseket a házastárs haszonélvezeti joga, a kötelesrész és a hagyomány tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hagyományos kiesése - ha e vonatkozásban helyettesítés nem történt - a hagyománnyal terhelt személy mentesülését jelenti.===II. Cím
TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS
LII. fejezet
Törvényes örökösök
A törvényes öröklés általános rendje=== Ptk. 607.§ (1) Törvényes örökös elsõsorban az örökhagyó gyermeke.
(2) Több gyermek fejenként egyenlõ részben örököl.
(3) Az öröklésbõl kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlõ részekben a kiesett gyermekei örökölnek.
(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.
Ptk. 608.§ (1) Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülõi örökölnek fejenként egyenlõ részben.
(2) Az öröklésbõl kiesett szülõ helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.
(3) Ha a kiesett szülõnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülõ, illetõleg annak leszármazói örökölnek.
Ptk. 609.§ (1) Leszármazóknak, házastársnak, szülõknek és szülõk leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlõ részekben az örökhagyó nagyszülõi.
(2) Az öröklésbõl kiesett nagyszülõ helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kiesõ szülõ helyén ennek leszármazói.
(3) Ha a kiesett nagyszülõnek leszármazója nincs, helyette nagyszülõpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl.
(4) Ha valamelyik nagyszülõpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülõpár vagy ezek leszármazója örökli.
Ptk. 610.§ Ha sem az örökhagyó nagyszülõje, sem a nagyszülõktõl leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlõ részekben az örökhagyó távolabbi felmenõi.===Ági öröklés=== Ptk. 611.§ (1) Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenõjérõl öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.
(2) Ági öröklésnek van helye testvértõl vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenõjétõl örökölte vagy ingyenesen kapta.
(3) A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt.
Ptk. 612.§ (1) A szülõ örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenõjérõl hárultak az örökhagyóra. A kiesõ szülõ helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek.
(2) Ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult szülõ, sem szülõi leszármazó nincs, a nagyszülõ, ha nagyszülõ nincs, az örökhagyó távolabbi felmenõje örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenõjérõl hárult az örökhagyóra.
(3) Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
Ptk. 613.§ (1) Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki
a) arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg;
b) az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra;
c) a szokásos mértékû ajándékra.
(2) Az örökhagyó halálakor meg nem levõ (átruházott, veszendõbe ment, felélt stb.) ági vagyontárgy pótlásának vagy értéke megtérítésének nincs helye.
(3) Tizenöt évi házasság után a túlélõ házastárssal szemben a szokásos mértékû berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet igényt támasztani.
Ptk. 614.§ (1) Az ági vagyontárgyat természetben kell kiadni.
(2) Ha a természetben való kiadás célszerûtlennek mutatkozik, a bíróság az ági vagyontárgy értékének pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el.===A házastárs haszonélvezeti joga=== Ptk. 615.§ (1) Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem õ örököl (özvegyi jog).
(2) Ha a házastárs új házasságot köt, haszonélvezeti joga megszûnik.
Ptk. 616.§ (1) A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.
(2) A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékû lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.
(3) Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.
(4) A házastársat a megváltásra kerülõ vagyonból - természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.
(5) A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzõnél kell kérni.

Tvr. 16.§ A házastárs haszonélvezeti jogának megváltását csak abban az esetben lehet kérni, ha a törvény hatálybalépéséig
a) a hagyatékot még nem adták át, vagy
b) hagyatéki eljárás hiányában az öröklés megnyíltától egy év még nem telt el.

A Tvr. 16.§-hoz: A törvény hatálybalépésének napja 1978. március 1.

Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi szabályokEdit

Ptk. 617.§ (1) Az örökbefogadott - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadó vérszerinti leszármazójaként örököl.
(2) Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vérszerinti rokonai után.
(3) Az örökbefogadott után - ha az örökbefogadás az örökbefogadott életében nem szûnt meg - leszármazó és házastárs hiányában az örökbefogadó, illetõleg annak rokonai örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint.
(4) Ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, törvényes örökösök az örökbefogadott vérszerinti rokonai.
Ptk. 618.§ Titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vérszerinti rokonai között - az örökbefogadás fennállása alatt - nincs törvényes öröklési kapcsolat.

Tvr. 8.§ E rendelkezés alkalmazásában titkos örökbefogadás a Csjt. 48.§-a (3)-(4) bekezdésében, továbbá (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott eset.
Tvr. 17.§ Az örökbefogadással kapcsolatos rendelkezéseket a törvény hatálybalépése elõtt megnyílt öröklés esetében is alkalmazni kell, feltéve, hogy az örökbefogadást 1960. május 1-ét követõen engedélyezte a gyámhatóság. A már átadott örökséget, illetõleg a ténylegesen birtokba vett hagyaték tulajdonjogát ez a rendelkezés nem érinti.

A Tvr. 8.§-t az 1990. évi XV. törvény 10.§-ának (3) bekezdése módosította.

OsztályrabocsátásEdit

Ptk. 619.§ (1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben õt az örökhagyó életében részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekbõl arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta (osztályrabocsátás).
(2) A szokásos mértékû ajándékokat, valamint a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.
Ptk. 620.§ (1) A hagyaték, valamint az osztályrabocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes érték megfelelõ arányos elosztása útján kell megállapítani az egy-egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályrabocsátott értéket.
(2) Az érték megállapításánál az adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. Ha ennek az értéknek az alapulvétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az értéket az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
Ptk. 621.§ Ha az öröklésbõl kiesett személynek leszármazója van, ez utóbbi köteles a kiesett személy által kapott adományt osztályra bocsátani. Több leszármazónak az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított örökrészébõl a felmenõ által kapott adományt a hagyatékban való részesedés arányában kell levonni.
Ptk. 622.§ Ha az örököstárs által osztályrabocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, õt a felosztásra kerülõ hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban visszatéríteni nem köteles. Ilyen esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülõ örököstársnak, valamint az ilyen örököstárs adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.

III. Cím
VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS
LIII. fejezet
A végrendelet
A végrendelkezés joga
Edit

Ptk. 623.§ (1) Az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részérõl végrendelettel rendelkezhet.
(2) Végrendelkezni csak személyesen lehet.===A végrendelet fajai=== Ptk. 624.§ (1) Végrendelkezni lehet közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel; szóbeli végrendelkezésnek csak a törvény által külön meghatározott esetekben van helye.
(2) Korlátozottan cselekvõképes személy csak közvégrendeletet tehet; végrendelete érvényességéhez sem a törvényes képviselõ hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.
(3) A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet.===Közvégrendelet=== Ptk. 625.§ (1) Közvégrendeletet közjegyzõ vagy bíróság elõtt lehet tenni.

Közvégrendelet tétele bíróságnál
Ptké. 71.§ Közvégrendeletet helyi bíróság elõtt lehet tenni.

A Ptké. 71.§ az 1972. évi IV. törvénynek és az 1983. évi 25. törvényerejû rendeletnek megfelelõen módosított szöveg.

(2) Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy elõtt, aki a végrendelkezõnek vagy a végrendelkezõ házastársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka.
(3) Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közremûködõ személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.
Ptk. 626.§ A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzõi okiratok érvényességét szabályozó rendelkezések irányadók.

Írásbeli magánvégrendeletEdit

Ptk. 627.§ Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkezõ ért, és amelyen írni, illetõleg olvasni tud.
Ptk. 628.§ (1) Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkezõ akár maga írhatja, akár mással írathatja.
(2) A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezõtõl származik.
(3) Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérõ egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.
Ptk. 629.§ (1) Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minõsége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitûnik, továbbá ha a végrendelkezõ azt
a) elejétõl végig maga írja és aláírja; vagy
b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú elõtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minõségük feltüntetésével - aláírják; vagy
c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzõnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.
(2) A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkezõ és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírásával.
Ptk. 630.§ Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél mûködött közre.
Ptk. 631.§ Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú
a) a végrendelkezõ személyazonosságának tanúsítására nem képes;
b) kiskorú, vagy cselekvõképességet érintõ gondnokság alatt áll;
c) írástudatlan.
Ptk. 632.§ (1) Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közremûködõ személy, illetõleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját kezûleg írta és aláírta.
(2) A tanú, illetõleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezésnél - rajta kívül - két tanú mûködött közre.

Közös rendelkezések az írásbeli végrendeletekreEdit

Ptk. 633.§ Sem a közvégrendelet, sem pedig az írásbeli magánvégrendelet hatályát nem szünteti meg az, ha a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkezõ akaratán kívül álló okból megsemmisül, vagy egyébként nem található meg; ha azonban az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elõ, az ellenkezõ bizonyításáig azt kell feltenni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.===Szóbeli végrendelet=== Ptk. 634.§ Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegetõ rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne.
Ptk. 635.§ (1) A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkezõ két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval elõadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az õ végrendelete.
(2) Az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve, valamint az õ és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások a szóbeli végrendeletre is irányadók, a tanú írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke.===LIV. fejezet
A végrendelet tartalma
Örökösnevezés=== Ptk. 636.§ (1) Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet.
(2) Örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát, illetõleg annak meghatározott hányadát juttatja.
(3) Kétség esetében örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentõs részét tevõ meghatározott egy vagy több vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehetõ akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell.===A törvényes és a végrendeleti öröklés kapcsolata. Kizárás=== Ptk. 637.§ (1) Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében törvényes öröklésnek van helye, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, vagy a végrendeletbõl más nem következik.
(2) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, akár más személynek örökössé nevezésével, akár a végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésbõl. A kizárást nem kell indokolni.
(3) A kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésbõl a kötelesrészre jogosult is kizárható.===Az örökrész meghatározása. Növedékjog=== Ptk. 638.§ Ha az örökhagyó akár az egész hagyatékra, akár annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett, és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlõ arányban örökölnek.
Ptk. 639.§ (1) Ha az örökhagyó úgy nevezett több örököst a hagyatékra vagy annak egy részére, hogy ezzel a törvényes öröklést kizárja, és valamelyik nevezett örökös anélkül esik ki, hogy helyettes örököse lenne, a hagyatéknak ugyanerre a részére kinevezett többi örökös részesedése arányosan növekszik (növedékjog).
(2) Ha a kiesõ nevezett örökös az örökhagyónak törvényes örököse is lenne, a növedékjog alapján az örökhagyóval ugyancsak törvényes öröklési kapcsolatban álló többi nevezett örökös örökrésze arányosan növekszik, feltéve, hogy a kiesõnek nincs helyettes örököse, és a végrendeletbõl más nem következik.
(3) A meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örököst csak az ugyanazon tárgyra nevezett másik örökös kiesése következtében és csak erre a tárgyra nézve illeti növedékjog.===Helyettes örökös=== Ptk. 640.§ (1) Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésbõl kiesik, mást nevezhet örökössé (helyettes örökös).
(2) Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját - ellenkezõ végrendeleti intézkedés hiányában - helyettes örökösnek kell tekinteni.===Hagyomány. Meghagyás=== Ptk. 641.§ (1) Hagyomány a hagyatékban meglevõ valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minõsül öröklésnek.
(2) Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen.
(3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni (elõhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni, aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli.
(4) Ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket.
Ptk. 642.§ (1) Az örökhagyó a hagyatékban részesülõ személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá (meghagyás). Olyan közérdekû meghagyás teljesítését azonban, amely szerzõdés tárgyául alkalmas szolgáltatásban áll, az érdekelt szerv követelheti. Kétség esetében a meghagyás az örököst terheli.

Közérdekû meghagyás
Ptké. 72.§ A közérdekû meghagyásról az annak célja szerint illetékes állami felügyelõ szervet értesíteni kell.

A Ptké. 72.§-át módosította az 1987. évi 11. törvényerejû rendelet 4.§-a.

(2) Ha feltehetõ, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a meghagyással terhelt a részesítést elveszti, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné.
Ptk. 643.§ A hagyományra és a meghagyásra - amennyiben a rájuk vonatkozó rendelkezésekbõl más nem következik - a végrendeleti öröklés szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

LV. fejezet
A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága
A végrendelet érvénytelensége
Edit

Ptk. 644.§ Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.

Öröklési szerzõdés
Ptké. 73.§ A házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerzõdése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel szerzõdést.

Ptk. 645.§ (1) Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytõl vagy idõponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az elsõsorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés azonban mint helyettes örökösnevezés megáll, ha annak feltételei megvannak.
(2) Ez a rendelkezés nem zárja ki a feltételtõl vagy idõponttól függõ hagyományrendelést. Az, aki a hagyomány tárgyát megszerezte, azzal - a feltétel vagy idõpont bekövetkezéséig - sem élõk között, sem halál esetére nem rendelkezhet. A hagyomány tárgyául szolgáló ingatlanra az ingatlannyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemû és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.

Ptké. 93.§ Ha az öröklés a Ptk. hatálybalépése elõtt nyílt meg, az utóöröklésre akkor is a korábbi jogot kell alkalmazni, ha az utóöröklés a Ptk. hatálybalépése után következik be.

A Ptké. 93.§-a az 1972. évi 31. törvényerejû rendelet 48.§ (6) által módosított szöveg.

Ptk. 646.§ Annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant, érvénytelen.
Ptk. 647.§ (1) Az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel érvénytelen. A feltétel érvénytelensége azonban a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.
(2) A jogellenes felfüggesztõ feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontófeltételt pedig nem kell figyelembe venni.
Ptk. 648.§ A cselekvõképességet kizáró gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszûnt.
Ptk. 649.§ (1) Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha
a) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni;
b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította;
c) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre;
feltéve mindegyik esetben, hogy az örökhagyó a rendelkezést különben nem tette volna meg.
(2) Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.

A végrendelet hatálytalanságaEdit

Ptk. 650.§ (1) A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra - ha a törvény másként nem rendelkezik - a végrendelet tételére vonatkozó szabályok irányadók.
(2) Ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései - ha az örökhagyó ellenkezõ akarata nem állapítható meg - hatályban maradnak.
Ptk. 651.§ (1) Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezésre képes örökhagyó, illetõleg az õ beleegyezésével más megsemmisíti, vagy az örökhagyó az akaratán kívüli megsemmisülésben megnyugszik.
(2) A közjegyzõnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezõ visszaveszi, kivéve ha a letett irat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként is megfelel.
(3) A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszûnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.

A végrendelet részleges érvénytelensége, illetõleg hatálytalanságaEdit

Ptk. 652.§ Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, ez - feltéve, hogy az örökhagyó másként nem rendelkezik - a többi rendelkezés érvényességét, illetõleg hatályát nem érinti.===A végrendelet megtámadása=== Ptk. 653.§ A végrendelet érvénytelenségére, illetõleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetõleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehertõl mentesül.
Ptk. 654.§ A végrendelet érvénytelenségének, illetõleg hatálytalanságának megállapítására irányuló igényét a jogosult bármikor érvényesítheti.===LVI. fejezet
Öröklési szerzõdés
Az öröklési szerzõdés általános szabályai=== Ptk. 655.§ (1) Öröklési szerzõdéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerzõdõ felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi.
(2) Az örökhagyó az öröklési szerzõdésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerzõdõ másik félnek az öröklési szerzõdésbe foglalt ilyen rendelkezése érvénytelen.

Ptké. 94.§ A Ptk. hatálybalépése elõtt kelt öröklési szerzõdésre a korábbi jogot kell alkalmazni.

Ptk. 656.§ Az öröklési szerzõdés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvõképes személy öröklési szerzõdésének érvényességéhez a törvényes képviselõ hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá hogy a szerzõdésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerzõdés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.

Öröklési szerzõdés
Ptké. 73.§ A házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerzõdése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel szerzõdést.

A Ptk. 656.§-a az 1967. évi 2. törvényerejû rendelet 2.§ (1) által módosított szöveg.

Ptk. 657.§ (1) Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerzõdéssel lekötött, sem élõk között, sem halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerzõdéssel lekötött ingatlanra - az örökhagyóval szerzõdõ fél javára - az ingatlannyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

A Ptk. 657.§ (1) bekezdése az 1972. évi 31. törvényerejû rendelet 48.§ (6) által módosított szöveg.

(2) Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemû és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
Ptk. 658.§ (1) Az öröklési szerzõdés módosítására és megszûnésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerzõdésre vonatkoznak.

A Ptk. 658.§ (1) bekezdése az 1990. évi XXII. törvény 4.§-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

(2) A megszûnés, illetõleg a módosítás alakiságaira az öröklési szerzõdés létrejöttére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha azonban a szerzõdés a kötelezõ alakiságok nélkül szûnt meg, és az ennek megfelelõ tényleges állapot a felek egyezõ akaratából létrejött, a szerzõdés megszûnése a különben kötelezõ alakiságok nélkül is érvényes.

Halál esetére szóló ajándékozásEdit

Ptk. 659.§ (1) Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerzõdésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerzõdés alakiságaira az öröklési szerzõdés alakiságai az irányadók.
(2) Halál esetére szóló ajándékozás csak olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetében hagyománynak minõsülne.

Rendelkezés várt öröklésrõlEdit

Ptk. 660.§ (1) Az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerzõdést várt örökségük tárgyában. Más személyek ilyen szerzõdést nem köthetnek.
(2) A szerzõdés csak írásban érvényes.===IV. Cím
KÖTELESRÉSZ
LVII. fejezet
A kötelesrész és annak kielégítése
Kötelesrészre jogosultak=== Ptk. 661.§ Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülõjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.===Kitagadás=== Ptk. 662.§ Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
Ptk. 663.§ (1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
b) az örökhagyó sérelmére súlyos bûncselekményt követett el;
c) az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bûntettet követett el;
d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
e) erkölcstelen életmódot folytat;
f) jogerõsen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.
(2) Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértõ magatartása miatt is kitagadhatja.
Ptk. 664.§ (1) A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése elõtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
(2) Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.===A kötelesrész mértéke és alapja=== Ptk. 665.§ (1) Kötelesrész címén a leszármazót és a szülõt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
(2) Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az õ kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.
Ptk. 666.§ (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élõk között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
(2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.
Ptk. 667.§ (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához
a) az örökhagyó által a halálát megelõzõ tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;
b) az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelõzõen juttatott;
c) a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke;
d) a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke;
e) az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.
(2) A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból származó, illetõleg a házastársak által örökbefogadott gyermek esetében a házasságkötés, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot kötött, a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat az elsõ házasságkötés.
(3) A házastársat haszonélvezet alakjában megilletõ kötelesrész alapjául csak a hagyatékban meglevõ vagyontárgyak szolgálnak.
(4) Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.===A kötelesrész kielégítésére szolgáló érték. Betudás=== Ptk. 668.§ (1) A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani (betudás).
(2) Ha a kötelesrészre jogosult az öröklésbõl kiesett, leszármazójának kötelesrészébe be kell tudni mindannak az adománynak az értékét, amelyet õ és a kiesett felmenõ kapott. Több leszármazó az adományt a hagyatékban való részesedésének arányában köteles betudni.
(3) Az örökhagyó a betudást - kifejezett nyilatkozattal - elengedheti. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti.===Felelõsség a kötelesrész kielégítéséért=== Ptk. 669.§ (1) A kötelesrész kiadását, illetõleg kiegészítését a következõ sorrend szerint lehet követelni:
a) a kötelesrész kielégítéséért elsõsorban a hagyatékban részesedõ személyek felelnek;
b) a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthetõ részéért az örökhagyó által a halálát megelõzõ tizenöt éven belül megadományozottak adományaik idõbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek.
(2) Több személy felelõsségének arányát juttatásaik figyelembe vehetõ értéke (670.§) határozza meg.
(3) Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel.
Ptk. 670.§ (1) Aki juttatásban részesült, a kötelesrész kielégítéséért a juttatás egész értékével felel. A kötelesrészre jogosult azonban a juttatásnak csak azzal a részével felel, amely törvényes örökrészét meghaladja.
(2) A kötelesrészre jogosult házastársa, leszármazója és ennek házastársa mentesül a felelõsség alól annyiban, amennyiben valamennyiük juttatásának értéke a kötelesrészre jogosult juttatásának értékével együtt sem haladja meg a kötelesrészre jogosult törvényes örökrészét. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a kötelesrészre jogosult igényét házastársával, leszármazójával, illetõleg ennek házastársával szemben érvényesíti.
(3) A törvényes örökrészt ezekben az esetekben a kötelesrész alapja szerint kell számításba venni.===A kötelesrész kiadása=== Ptk. 671.§ (1) A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha azonban a kötelesrész kiadása esetében a megmaradó vagyon a házastárs korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet megszûnése után lehet kiadni.
(2) Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás csak a kötelesrészen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó azonban úgy is rendelkezhet, hogy a jogosult csupán a kötelesrészét kapja meg, ha a korlátozást vagy terhelést a kötelesrész tekintetében is el nem fogadja.
Ptk. 672.§ (1) A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti.
(2) Természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élõk között nyilvánított akarata.
(3) Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmények mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását.===V. Cím
AZ ÖRÖKLÉS JOGI HATÁSAI
LVIII. fejezet
Az örökség megszerzése
Az öröklés megnyílta=== Ptk. 673.§ (1) Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg.
(2) Az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot, illetõleg annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát (örökség) - elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül - megszerzi.===Az örökség visszautasítása=== Ptk. 674.§ (1) Az örökös az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasíthatja. Az államot mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.
(2) Az örökös külön is visszautasíthatja
a)
b) a mezõgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzátartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerûen mezõgazdasági termeléssel.

A Ptk. 674.§ (2) bekezdésének a) pontját az 1993. évi XCII. törvény 40.§ (4) bekezdésének a) pontja hatálytalanította.

(3) A feltételhez vagy idõhöz kötött, a megszorítással tett, valamint a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen.
Ptk. 675.§ (1) Ha az örökös az öröklés megnyílta után a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza.
(2) A visszautasítás jogáról való lemondás a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzõnél tett bejelentéssel történik.
(3) A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokba vételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt is, amelybõl az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tûnik ki. Lemondásnak minõsül az is, ha az örökös a közjegyzõ által bármely érdekelt kérelmére kitûzött határidõ alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.

Külön rendelkezések a hagyomány és a meghagyás tekintetébenEdit

Ptk. 676.§ Az örökség megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket a hagyomány és a meghagyás tekintetében is megfelelõen alkalmazni kell.

LIX. fejezet
Az örökös jogállása
Hagyatéki tartozások
Edit

Ptk. 677.§ (1) Hagyatéki tartozások:
a) az örökhagyó illõ eltemetésének költségei;
b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
c) az örökhagyó tartozásai;
d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.
(2) A hagyatéki tartozásnak ezen a minõségén és fennállásán nem változtat, hogy az - akár az öröklés megnyílta elõtt, akár utóbb - az örökös mint hitelezõ javára keletkezett.
Ptk. 678.§ (1) A hagyatéki tartozások sorrendje szerint elõbb álló csoportba esõ tartozások a kielégítés alkalmával megelõzik a hátrább álló csoportba soroltakat.
(2) Abban a csoportban, amelyben az összes tartozások teljes kielégítésére lehetõség már nincs, kielégítésnek a követelések arányában van helye.===Felelõsség a hagyatéki tartozásokért=== Ptk. 679.§ (1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezõknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

A Ptk. 679.§ (1) bekezdéséhez lásd a 8008/1986. (Tb. K. 9.) OTP-PM tájékoztatót.

(2) Azokat a vagyontárgyakat azonban, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetõk, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levõ hasznait csak annyiban lehet az örökös felelõssége megállapításánál számításba venni, amennyiben az örökös ezektõl neki felróható okból esett el.
(3) A házastárs tûrni köteles, hogy a házastársi haszonélvezetével terhelt vagyonból a hitelezõk követeléseiket - a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével - kielégítsék. A kötelesrész a házastárs korlátozott haszonélvezetét nem sértheti.

Kielégítés az örökös általEdit

Ptk. 680.§ (1) Amíg az örökös felteheti, hogy a hagyatéki tartozásokat a hagyaték teljesen fedezi, ha figyelmen kívül hagyja az örökhagyó által élõk között ellenérték nélkül vállalt, valamint a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségeket, a tartozásokat a sorrend megtartása nélkül elégítheti ki. Ellenkezõ esetben csak a sorrend szerint (678.§) nyújthat kielégítést.
(2) Az a hitelezõ, akinek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon zálogjoga, vagy külön kielégítésre igényt adó egyéb joga van, a biztosíték erejéig - a sorrendre tekintet nélkül - teljes kielégítést kereshet.
(3) Ha az örökös ezeket a rendelkezéseket neki felróható módon nem tartja meg, az emiatt kielégítetlenül maradt hitelezõnek egész vagyonával felel.

A hagyatéki hitelezõk felhívásaEdit

Ptk. 681.§ (1) Ha alaposan fel lehet tenni, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások vannak, az örökös kérheti, hogy a közjegyzõ hívja fel a hagyatéki hitelezõket követeléseik bejelentésére.
(2) Az a hitelezõ, aki követelését a közjegyzõi felhívásban megszabott határidõ alatt nem jelentette be, a jelentkezésig történt kielégítéseket a sorrend megtartása és a csoportjához tartozók kielégítésének aránya szempontjából nem kifogásolhatja. Ha a hagyatéki osztály már megtörtént, az örököstársaktól csak az örökrészeikhez igazodó aránylagos kielégítését igényelheti, kivéve mindkét esetben, ha az örökösnek a követelésrõl a bejelentés nélkül is tudomása volt.===Az örökös jogállása=== Ptk. 682.§ (1) Több örököst a hagyatéki osztály elõtt közösen illeti meg a hagyatéki vagyon.
(2) Az örököstársak közösségére a tulajdonközösség általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a hagyatéki osztály elõtt hagyatéki követelés csak valamennyi örökös nevében és részére követelhetõ, az adós pedig csak valamennyi örökös kezéhez teljesíthet.
(3) A közösség a hagyatéki osztállyal szûnik meg. A hagyatéki osztály módját az örökhagyó végintézkedéssel rendezheti.
Ptk. 683.§ (1) Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály elõtt, mind pedig azt követõen egyetemlegesen felelnek.
(2) Az az örökös, akinek az örökhagyó a hagyatékból a szokásos mértékû ajándéknál nem nagyobb értékû meghatározott dolgot vagy jogot juttatott, a hagyatéki hitelezõk követeléséért csak akkor felelõs, ha a követelés a többi örököstárstól nem hajtható be.===A hagyományos felelõssége a hagyatéki tartozásokért=== Ptk. 684.§ (1) A más hagyatéki hitelezõ sérelmével kielégített hagyományos a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint felel a hitelezõnek, amennyiben a hitelezõ az örököstõl kielégítést nem szerezhetett.
(2) A hagyományos az õt terhelõ hagyomány és meghagyás tekintetében úgy felel, mint az örökös.

Ptké. 92.§ (1) A Ptk.-nak az öröklési jogot szabályozó rendelkezéseit - ha ez a törvényerejû rendelet másként nem rendelkezik - csak a Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklésre lehet alkalmazni.
(2) A Ptk.-nak a végrendelet alakszerûségeire vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése elõtt kelt végrendeletre is alkalmazni kell.

HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Edit

Ptk. 685.§ E törvény alkalmazásában
a) jogszabály: a törvény, a kormányrendelet, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között az önkormányzati rendelet; a 19.§ (1) bekezdésének c) pontja, a 29.§ (3) bekezdése, a 200.§ (2) bekezdése, a 209/B.§ (6) bekezdése, a 231.§ (3) bekezdése, a 301.§ (4) bekezdése, a 434.§ (3)-(4) bekezdése, az 523.§ (2) bekezdése és az 528.§ (3) bekezdése tekintetében viszont valamennyi jogszabály.

A Ptk. 685.§ a) pontja az 1997. évi CXLIX. törvény 10.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.

b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelõszülõ, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;

A Ptk. 685.§ b) pontja az 1993. évi LXXVIII. törvény 1. melléklet I/a) által módosított szöveg.

c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, erdõbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggõ polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérõ rendelkezést tartalmaz.

A Ptk. 685.§ c) pontja az 1997. évi CXLIV. törvény 305.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

d) fogyasztó: a 387-388.§-ok alkalmazása kivételével a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül szerzõdést kötõ személy.

A Ptk. 685.§ d) pontja az 1997. évi CXLIX. törvény 10.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.

Ptk. 685/A.§ Az élettársak - ha jogszabály másként nem rendelkezik - két, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együttélõ személy.

A Ptk. 185/A.§-át az 1996. évi XLII. törvény 2.§ iktatta be.

Ptk. 686.§ E törvény épületekre vonatkozó rendelkezéseit más építményekre is megfelelõen alkalmazni kell.
Ptk. 687.§ A törvény hatálybalépésérõl és a szükséges átmeneti rendelkezések megállapításáról külön törvényerejû rendelet rendelkezik.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Ptké. 1.§ A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény az 1960. évi május hó 1. napján lép hatályba.
Tvr. 1.§ A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegérõl szóló 1977. évi IV. törvény az 1978. évi március hó 1. napján lép hatályba.
Ptké. 98.§ Ez a törvényerejû rendelet az 1960. évi május hó 1. napján lép hatályba.
Tvr. 26.§ Ez a törvényerejû rendelet 1978. évi március hó 1. napján lép hatályba.
A határidõk számítása
Ptké. 3.§ (1) A napokban megállapított határidõbe a kezdõ napot nem kell beleszámítani.
(2) A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidõ azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdõ napnak, ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidõ a hónap utolsó napján jár le.
(3) Ha a határidõ utolsó napja munkaszüneti nap, a határidõ a következõ munkanapon jár le.
Ptké. 4.§ (1) Ha a felek a határidõt meghosszabbítják, az új határidõt kétség esetén az eredeti határidõ elteltét követõ naptól kell számítani.
(2) A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be.
(3) A határidõ elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei csak a határidõ utolsó napjának elteltével állnak be.
Ptké. 97.§ (1) Ha valamely jogszabály e törvényerejû rendelettel hatályon kívül helyezett jogszabályra, illetõleg valamely jogszabálynak e törvényerejû rendelettel hatályon kívül helyezett rendelkezésére utal, ehelyett a Ptk.-t, vagy e törvényerejû rendeletet, illetõleg ezek megfelelõ rendelkezését kell érteni.
(2) Ha valamely jogszabály pénztartozás késedelmes fizetése esetére kötbérfizetési kötelezettséget ír elõ, az ilyen rendelkezést késedelmi kamatfizetési kötelezettséget elõíró rendelkezésnek kell tekinteni.
(3) Ha valamely jogszabály a határidõszámítással kapcsolatban vasárnapot vagy ünnepnapot említ, ezek helyett munkaszüneti napot kell érteni.

Pages in category "Polgári Törvénykönyv wiki változat"

This category contains only the following page.